Értelmiségképző tárgyak

 

Neptun kód:

BTÉRT209-27

 

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

 

Esélyegyenlőség és társadalmi nemek egyenlősége az Európai Unióban (elmélet és gyakorlat)

Pető Ándrea

 

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

 

előadás

kollokvium

2

2

 

 

Az óra részletes ismertetése:

 

 

1.        Európa és "Európa" történeti bevezető. Az európai integráció történte gazdasági, társadalmi és jogi szempontból

2.         Az Európai Unió intézmények, fogalmai, szervezetei: Európa Bizottság, Európa Tanács, Európa Parlament

3.        Az Európai Unió értékei. A társadalmi nemek egyenlősége

4.         A társadalmi nemek egyenlősége: források

5.        A társadalmi nemek egyenlősége, mint policy terület: női munkavállalás, család

6.        A társadalmi nemek egyenlősége: a szereplők

7.        A társadalmi nemek egyenlősége: intézmények

8.        A társadalmi nemek egyenlősége: a gyakorlat és annak kritikája

9.        A társadalmi nemek egyenlősége és az Európai Unió bővítése

10.     A társadalmi nemek egyenlősége és a jövő Európája

11.      -12. Összefoglalás

 

Jegy szerzésének feltételei:

 

Aktív órai jelenlét. Házi dolgozat.

 

Követelmény:

 

Házi dolgozat.

 

Kötelező irodalom:

 

Kötelező: Az irodalmak megtalálhatók a társadalomtudományi könyvtárban. Külön javasolt a Web használata

 

Női esélyegyenlőség Európában. Nőtudományi tanulmányok és a munkaerőpiac kapcsolata Magyarországon. Szerk.: Pető Andrea. Budapest, Balassi Kiadó, Feminizmus és történelem sorozat, 2003

A kirekesztés társadalmi nem alapú elmélete és gyakorlata a Csereháton. Kutatási beszámoló. szerk.: Pető Andrea, A Miskolci Egyetem Társadalmi Nemek és Egyenlő Esélyek Központjának sorozata, 1. Miskolc, 2004. p271.

“A női esélyegyenlőségre vonatkozó női felfogás hatása a magyar választójogi gondolkodásra 1848-1990. Az „állam érdekében adományozott jog” feminista megközelítésben in Befogadás és eredetiség a jogban és a jogtudományban. Adalékok a magyarországi jog természetrajzához. Szerkesztette: Sajó András, Recepció és Kreativitás. Nyitott magyar kultúra sorozat, Budapest, Áron Kiadó, 2004, pp. 136-175.

http://zeus.phil-inst.hu/recepcio

Peto Andrea: A "csendes forradalom" és az Európai Unió bővítése” in Társadalmi nemek képe és emlékezete Magyarországon a 19.-20. században. Szerkesztette: Pető Andrea, Budapest, Nők a Valódi Esélyegyenlőségért Alapítvány, 2003. pp. 249-256.

Scott, Joan, A társadalmi nem (gender) a történeti elemzés hasznos kategóriája in Van-e a nőknek történelmük? Szerk. Joan Scott. Budapest, Balassi, 2001, pp. 126-141.

Wallace, Helen, William, Wallace, Politikák születése az Európai Únióban. Pécs, 1999, Studia Europaea  I. pp. 27-64, 229-256. II. Pp. 157-193.

 

Ajánlott irodalom:

 

Tájékozódás: http://gender.lap.hu

 

Neptun kód:

BTÉRT217

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Industrial Heritage and Re-use (angol nyelven)

Németh Györgyi

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

lecture

exam

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

The course aims to present the ways how industrial heritage sites gain a new life in different geographical regions of Europe after the end of certain industrial activities. It will also give a short insight into the reused industrial heritage of America and Asia for comparison. Special attention will be paid to industrial sites on the World Heritage List. The programme of the course starts with the basic outline of industrial archaeology. The typology of the sites as well as the corresponding forms of reuse will be discussed with a special emphasis on recent methodological issues (landscape studies, spatial organisation, contamination assessment). Types of economic and cultural reuse as well as their impact on the local community will be presented in the form of case-studies. Transformation of settlement structure in consequence of reuse will be also analysed. 

Jegy szerzésének feltételei:

Essay

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1-2. Introduction to industrial archaeology

3-4. Industrial heritage sites and their reuse in Western Europe (Great Britain, France, Belgium)

5. Industrial heritage sites and their reuse in Scandinavia (Sweden, Denmark, Finland)

6-7. Industrial heritage sites and their reuse in Southern Europe (Spain, Italy, Greece)

8-10. Industrial heritage sites and their reuse in Central and East-Central Europe (Germany, Austria, Hungary, Poland, Czech Republic, Slovakia, Romania)

11. Industrial heritage sites and their reuse in Eastern Europe (Russia)

12. Industrial heritage sites and their reuse in Northern America (United States and Canada)

13. Industrial heritage sites and their reuse in Asia (Japan)

14. Essay

15. Evaluation.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Louis Bergeron-Gracia Dorel-Ferre, Le Patrimoine industriel. Un nouveau territoire, Paris, 1996.

Neil Cossons (ed), Perspectives on Industrial Archaeology, London, 2000.

Marilyn Palmer and Peter Neaverson, Industrial Archaeology. Principles and Practice, London and New York, 1998.

Barrie Trinder (ed), The Blackwell Encyclopedia of Industrial Archaeology, Oxford, 1992.

Les „dinosaures” du patrimoine industriel le gigantesque et l’encombrant sont-ils réutilisables? DVD-ROM, 2003.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Axel Föhl, Bauten der Industrie und Technik in Nordrhein-Westfalen, Berlin, 2000.

Gerhard Sperl, Steirische Eisenstrasse, Leoben, 1984.

Volker Wollmann, Arheologie Industriala, Alba Iulia, 2003.

Az ipari műemlékvédelem helyzete Magyarországon, Budapest, 1997.

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTÉRT218

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Bevezetés a görög gazdaság és társadalomtörténetbe

Nemes Zoltán

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTMUT254 vagy BTMUT255

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A speciális szeminárium keretein belül a hallgatók a történelem szakos hallgatók számára előírt kötelező anyagon túl kiszélesíthetik ismereteiket az antik görög gazdaságtörténet tárgyában, különös tekintettel a Mediterrán parasztgazdaság témakörére, melynek társadalomtörténeti kérdéseit az előző félévekben már áttekintették. Vizsgálatra kerül az alapozó természetföldrajzi feltételrendszer, valamint a társadalom– és politikatörténeti környezet, majd a termelés–elosztás–fogyasztás hármasságában kerül elemzésre maga a gazdaságtörténeti folyamat és annak következményei a Mediterrán kisközösségek történeti létezésében.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

Jelenlét és aktivitás a foglalkozásokon; írásbeli beszámolók készítése és felolvasása, záródolgozat készítése és megvédése

Kötelező irodalom:

Az első szemináriumon kerül kiadásra

 

 

 

Történelem nappali alapképzés - BA

 

 

Neptun kód:

BTTONHIS102

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Bevezetés a történettudományba

Horváth Zita

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

Az előadás célja kettős: egyrészt meg kívánja ismertetni a hallgatókkal a történettudomány, a történészi munka módszertanának alapfogalmait (források, történelmi analízis, szintézis, forráskritika stb.), másrészt előadja a magyar történettudomány történetét a kezdetektől napjainkig, nemcsak az egyes történészi teljesítményekre fordítva figyelmet, hanem a tudomány intézményi kereteire, nemzetközi kapcsolataira.

Jegy szerzésének feltételei:

Az előadáson elhangzottak és a kötelező irodalomnak alapos ismerete.

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

 

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Dékány István: A történettudomány módszertana. Bp., 1925.

Hóman Bálint: A forráskutatás és forráskritika története. Bp., 1925.

Gunst Péter: A magyar történetírás története. Debrecen, 1996.

Bartoniek Emma: Fejezetek a XV-XVII. századi magyarországi történetírás történetéből. Bp., 1975.

R. Várkonyi Ágnes: A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban. 1-2. köt. Bp., 1973.

Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Bp., 2003.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTTONHIS103

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Bevezetés a néprajzba

Viga Gyula

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 –

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

Az előadás a történeti folyamatok megrajzolásával mutatja be a hagyományos népi kultúra jellemzőit, összetevőit és korszakait. Tárgyalja az európai és a magyar parasztok társadalmi létének (termelés és fogyasztás, etnográfia) regionális változatait, azok összefüggéseit a táji-földrajzi adottságokkal. Ennek tükrében mutatja be a társadalom és a társadalmi tudat (folklór) jellemző összetevőit. Mindezek összefüggésében vázolja a polgárosulás folyamatát, a hagyomány és a változás kérdéseit.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

n. a.

Kötelező irodalom:

Balassa Iván: gabonatermesztés. In: Szilágyi Miklós (szerk.): Gazdálkodás. Magyar Néprajz. II. Bp., 2001. 295-433. p.

Dám László: Építkezés. Debrecen, 1992. (Néprajz egyetemi hallgatóknak.)

Katona Imre: A folklór és a folklorisztika általános problémái. In: Voigt Vilmos (szerk.): A magyar folklór. Bp., 1998. 15-37. p.

Kósa László: Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon. (1880-1920). Debrecen, 1991.

Tóth Zoltán: Távlati kép a történelmi parasztságról. In: Sárkány Mihály – Szilágyi Miklós (szerk.): Társadalom. Magyar Néprajz. VIII. Bp., 2000. 67-116. p.

Ajánlott irodalom:

n. a.

 

Neptun kód:  

BTTON104HI

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Informatikai alapismeretek

Balla László (Somosvári Béla)

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A tárgy célja, hogy a bölcsészhallgatók számára a személyi számítógépek, az Internet és az aktuális informatikai infrastruktúra használatának megismertetése. Alkalmazási gyakorlatok (alapvetően elsősorban szövegszerkesztés), gyakorlati készség kialakítása és megismerési, használati igény felébresztése további alkalmazási területek iránt, melyeket egyéb ráépülő modulokban sajátíthat el. (Például Web-publikálás, általános keresési technikák, multimédia alkalmazások, e-learning stb.)

Jegy szerzésének feltételei:

 

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

A tantárgy vázlata:

               I.      Előzmények. A számítástechnika történetéből. Hazai vonatkozások

              II.      Egy számítógép felépítése. Hardver-szoftver-operációs rendszerek

            III.      A DOS operációs rendszer. Adat és programtárolás. Néhány alapvető parancs.

            IV.      A WINDOWS op. rendszer. Egy új megoldás az ember-gép kapcsolatban: a W. kezelői felülete. Adatok, programok , lemezkezelés

             V.      Alkalmazások: a WORD szövegszerkesztő. A WORD használatának alapjai. Gyakorlatok.

            VI.      Az Internet. Elektronikus levelezés Az Internet mint új oktatási infrastruktúra:

          VII.      Egy távoktatási keretrendszer ismertetése, használatbavétele.

 

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

–

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

–

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTTONHIS105

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Bevezetés a társadalomtörténetbe

Bódy Zsombor

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

Az előadás a társadalomtörténet kialakulásán és történetén keresztül a jelenlegi iskolák és irányzatok áttekintő bemutatásáig jut el. A historizmussal párhuzamosan kialakuló társadalomtörténeti előzményeket tekintjük át, majd a 20. századi társadalomtörténeteken keresztül az 1960-as évek új történetírásából kibontakozó jelenlegi modern irányzatokig jutunk el, elsősorban a történeti demográfiát, várostörténetet, mentalitástörténetet, történeti antropológiát, új kultúrtörténetet és a mikrotörténetet ismertetjük. Minden egyes irányzatot néhány hozzá tartozó munka rövid bemutatásával is jellemzünk.

Jegy szerzésének feltételei:

 

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1) Miként alakult ki a tudományos történetírás? 2) Historizmus 3) pozitivízmus 4) a szociológia kihívása a 19-20. század fordulóján 5) Az Annales folyóirat és iskola alapítása 6) Braudel és nemzedékének történelem szemlélete 7) Mentalitástörténet 8) Mikrotörténet 9) Német társadalomtörténet az 1960-as évektől 10) Angol és amerikai társadalomtörténet az 1960-as évektől 11) Fogalomtörténet 12) Politikai társadalomtörténet 13) Magyar társadalomtörténet 1945 előtt 14) Magyar társadalomtörténet 1945 után 15) Összegzés

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Bloch, Marc: A történész mestersége. Történetelméleti írások. Bp., 1996.

Bódy Zsombor – Ö.Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp., 2003.

Czoch Gábor – Sonkoly Gábor (szerk.): Társadalomtörténet másképp. A francia társadalomtörténet új útjai a kilencvenes években. Debrecen, 2000.

Eddie, Scott M.: Ami „köztudott”, az igaz is? Bevezetés a kliometrikus történetírás gondolkodásmódjába. Debrecen, 1996.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTTONHIS106

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Bevezetés a muzeológiába

 

Bodó Sándor

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

 

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A képzés célja: megismertetni a hallgatókat az antik kortól napjainkig tartó műgyűjtés okaival, módjaival és hagyományaival, figyelmet fordítva a különös tevékenység társadalmi hátterére is. Az uralkodók, az arisztokraták, ill. a polgárok által alapított múzeumok mindenütt a világon, így Magyarországon is a műgyűjtés révén alakultak ki, így a gyűjtemények és a gyűjtés múltjának megismerése nélkülözhetetlen jelenlegi és jövőbeli szerepük értelmezéséhez. A múzeumok napjainkban meghatározó szerepet játszanak a kulturális örökség gondozásában és közkinccsé tételében. Tevékenységüket számos nemzetközi és hazai jogszabály határozza meg, melyek kiterjednek a sajátos kulturális „gépezet” működésének hétköznapjaira és ünnepeire is (gyűjteménygyarapítás, nyilvántartás, megőrzés, tudományos feldolgozás, kiállítás rendezés, közönségkapcsolatok, marketing).

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

Kollokvium az előadás és az ajánlott irodalom alapján.

Kötelező irodalom:

Entz Géza: A magyar műgyűjtés történetének vázlata 1850-ig. Bp., 1937. (Reprint: ME BTK Művelődéstörténeti és Muzeológiai Tanszék, Miskolc, 1996.)

Erdősi Péter – Sonkoly Gábor: A kulturális örökség. Bp.2004.

Korek József: A muzeológia alapjai. Bp., 1988.

A világ nagy múzeumai – Uffizi, British Museum, Louvre, Prado, Metropolitan, Kunsthistorisches Museum, Magyar Nemzeti Múzeum, Szépművészeti Múzeum. Bp., 1990–1992.

Glatz Ferenc: Történetírás korszakváltásban. Bp., 1990. 110-150. p.

György Péter: Digitális éden. Bp., 1998. (Különösen: a „Noé bárkája, Bábel tornya, Édenkert” című tanulmányok.)

Ajánlott irodalom:

–

 

Neptun kód:

BTTONHIS107

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Bevezetés a régészetbe

Mester Zsolt

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Előadás

kollokvium

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A régészet a történettudomány társtudománya a múlt megismerésében. a tantárgy bevezeti a történelem szakos hallgatókat a régészet legfontosabb elméleti és módszertani kérdéseibe, kitérve a régészeti örökséggel kapcsolatos törvényi szabályozásra is. Bepillantást enged a régészet egyes területeinek kutatásába, azok sajátosságaiba, lehetőségeibe, eredményeibe, különös hangsúlyt fektetve a magyarországi régészetre. Célul tűzi ki azt is, hogy megmutassa a régészet kapcsolódását a történeti folyamatok leírásához, a történeti problémák vizsgálatához.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

Kollokvium az előadás és az ajánlott irodalom alapján.

Kötelező irodalom:

Ilon G.–Ughy I.: Bevezetés a Kárpát-medence régészetébe. Pápa, 1995.

Renfrew, C.–Hahn, P.: Régészet. elmélet, módszer, gyakorlat. Bp., 1999.

Visy Zs. (főszerk.): Magyar régészet az ezredfordulón. Bp., 2003.

Ajánlott irodalom:

n. a.

 

Neptun kód:

BTTONHIS109

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Bevezetés a történettudományba II. – Történeti Földrajz

Bona Gábor

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A tárgy egyszerre közvetít konkrét ismereteket és általános szemléletmódot. A kurzus végére el kell sajátítani Európa topográfiáját. A hegy- és vízrajz alapjainak oktatását összekapcsolja a kurzus a történetileg változó térhasználat és anyagi kultúra alapvető ismereteinek elsajátításával. Végigvesszük, hogy koronként, a technikától, népesedéstől stb. függően mikor milyen jelentősége volt a hegy- és vízrajznak. Kitérünk a történeti tájak változásaira és a közlekedés alapvető módjaira is. A tárgy részét képezik a térképpel, mint eszközzel összefüggő ismeretek, a történeti térképek használatával kapcsolatos tudnivalók. Az oktatást vaktérképekkel, szemléltető eszközökkel segítjük.

Jegy szerzésének feltételei:

Zh megírása

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

 

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Norman J. G. Pounds: Európa történeti földrajza. Bp., 1997.

Történeti világatlasz. Bp., 1991.

Földrajzi atlasz a középiskolák számára. (Bármely kiadás.)

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Dékány István: A történettudomány módszertana. Bp. 1925.; Duby, Georges – Lardreau, Guy: Párbeszéd a történelemről. Bp. 1993.; Bloch, Marc: A történész mestersége. Bp. 1996.; Kosáry Domokos: Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába. I–III. k. Bp. 1951.; uő.: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. k. Bp. 1970.; Bak Borbála: Történeti földrajz. In: Bertényi Iván (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp. 1998. 77–98. p.

Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája. A honfoglalástól 1950–ig. Bp. 1997.; Kálniczky László: Magyarország régi földrajza. Segédlet a történeti földrajz oktatásához. Miskolc, 2000.; Braudel, Fernand: A Földközi–tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. 1. kötet, Bp. 1996.; Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza. Bp. 1990.; Kristó Gyula: Történeti földrajz. In: Kállay István (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp. 1986. 296–306. p.

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTTON110HIs

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

A történelem tanulása

Knausz Imre, Ugrai János

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

 A tantárgy célja, hogy bevezesse a hallgatókat a történelemről szóló szövegek és más információforrások értelmezésének és ezen keresztül a történelem tanulásának módszertanába. A hallgatók megismerik a tudományos könyvtárak működését, a történeti információforrások különböző típusait és a különböző adatgyűjtési és -feldolgozási technikákat. Megismerkednek a történelem elsődleges forrásainak alaptípusaival és a forráselemzés legfontosabb szabályaival és technikáival. Tanulmányaik során megtanulnak különbséget tenni tények és értelmezések között, és felismerik, hogy maguk a tények is emberi konstrukciók, amelyek igazolásra szorulnak. Gyakorlatokon keresztül tanulják meg, hogy a történelmi tények különböző nézőpontokból tekintve különbözőképpen interpretálhatók. A tantárgy – kiegészítve a Bibliográfia gyakorlaton elsajátítottakat – hangsúlyt helyez a különböző történelmi kézikönyvek (összefoglalók, lexikonok, kronológiák, atlaszok) helyes használatára.

A tantárgy fontos célja, hogy „megtanítsa tanulni” a történelem szakos hallgatókat, valamint felzárkóztató jelleggel hozzájáruljon a középiskolából hozott tananyag teljessé tételéhez, rendszerezéséhez.

Jegy szerzésének feltételei:

Az előadáson elhangzottak és a kötelező irodalomnak alapos ismerete.

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

 

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Endrényi Ferenc (szerk.): Levéltári ismeretek kézikönyve. Bp., 1980.

Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon. Bp., 1982.

Bertényi Iván (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp., 1998.

Egyéb levéltári segédletek.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód: 

BTTONHIS111

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Bibliográfiai alapismeretek (dupla óra)

Fazekas Csaba

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

Heti 2 x 2 órában a hallgatók az alapvető bibliográfiai és könyvészeti ismereteket sajátítják el. A foglalkozások hozzávetőlegesen felében a hagyományos (könyv illetve folyóirat formátumú) bibliográfiákkal és repertóriumokkal ismerkednek meg, másik felében az elektronikus könyvészeti ismeretek (internetes illetve CD-ROM alapú) gyakorlati alkalmazására kerül sor. Az elméleti ismeretek mellett elsajátítják a bibliográfiakészítés gyakorlati ismereteit, továbbá megismerkednek az átfogó és egyes történelmi korszakokra vonatkozó, kiindulópontokul használható adatbázisokkal. A kurzusok során a hallgatók rendszeresen végeznek otthoni illetve önálló könyvtári munkát.

Jegy szerzésének feltételei:

 

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

 

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Mawdsley, Evan – Munck, Thomas : Számítógép a történettudományban. Bp., 1996.

Horváth Tibor – Papp István (szerk.): Könyvtárosok kézikönyve. II-III. köt. Bp., 2001.

Ungváry Rudolf – Vajda Erik: Könyvtári információkeresés. Bp., 2002.

Fazekas Csaba: Bevezetés az újkori magyar történeti források tanulmányozásába. Miskolc, 2001.

 

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód: 

BTTONHIS111

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Bibliográfiai alapismeretek (dupla óra)

Szendi Attila

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

Heti 2 x 2 órában a hallgatók az alapvető bibliográfiai és könyvészeti ismereteket sajátítják el. A foglalkozások hozzávetőlegesen felében a hagyományos (könyv illetve folyóirat formátumú) bibliográfiákkal és repertóriumokkal ismerkednek meg, másik felében az elektronikus könyvészeti ismeretek (internetes illetve CD-ROM alapú) gyakorlati alkalmazására kerül sor. Az elméleti ismeretek mellett elsajátítják a bibliográfiakészítés gyakorlati ismereteit, továbbá megismerkednek az átfogó és egyes történelmi korszakokra vonatkozó, kiindulópontokul használható adatbázisokkal. A kurzusok során a hallgatók rendszeresen végeznek otthoni illetve önálló könyvtári munkát.

Jegy szerzésének feltételei:

 

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

 

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Mawdsley, Evan – Munck, Thomas : Számítógép a történettudományban. Bp., 1996.

Horváth Tibor – Papp István (szerk.): Könyvtárosok kézikönyve. II-III. köt. Bp., 2001.

Ungváry Rudolf – Vajda Erik: Könyvtári információkeresés. Bp., 2002.

Fazekas Csaba: Bevezetés az újkori magyar történeti források tanulmányozásába. Miskolc, 2001.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTTONHIS112

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Latin nyelv

Gyulai Éva

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

gyakorlat

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A latin nyelv heti két alkalommal történő egy féléves oktatása során a hallgatók a forgalomban lévő nyelvkönyvek főként klasszikus ókori szövegei és olvasmányai alapján sajátítják el a latin nyelv alapjait: alaktanát és mondattanának kezdeti ismereteit, a latinról magyarra való fordítás alapvető ismérveit. A stúdium elvégzése képessé teszi őket egyszerűbb latin nyelvű szövegek önálló értelmezésére. Megismerik a klasszikus és elektronikus szótárak használatát, a klasszikus és kései latinság fő jellemzőit, különbségeit. A latin nyelvet már középiskolai fokon ismerő hallgatók magasabb szinten, összefüggő szövegek fordításával folytathatják a latin nyelv elsajátítását, képzésükbe bevonjuk a magyarországi középkori és újabb kori latin források olvasását is.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

n. a.

Kötelező irodalom:

Bartal Antal: Glossarium mediae et infimae latinitatis regni Hungariae. Bp., 1901. [Reprint: Bp., 1983.]

Finály Henrik: A latin nyelv szótára. Editio digitalis. Arcanum Adatbázis Kft. Bp., 2002.

Gesztelyi Tamás – N. Horváth Margit: Latin nyelvkönyv történelem szakos hallgatóknak. Bp., 1984.

Nagy Ferenc–Kováts Gyula–Péter Gyula: Latin nyelvtan a középiskolák számára. Bp., 1996.

P. Mayer Erika–Tegyey Imre: Gradus ad parnassum. Latin nyelvi feladat- és szöveggyűjtemény. Bp., 1995.

Latint oktató honlapok:
http://www.academicinfo.net/langlatin.html, http://groups.yahoo.com/group/ctnlatin

Ajánlott irodalom:

n. a.

 

Neptun kód:

BTTONHIS112

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Latin nyelv

Havasiné Schultz Mária

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

gyakorlat

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A latin nyelv heti két alkalommal történő egy féléves oktatása során a hallgatók a forgalomban lévő nyelvkönyvek főként klasszikus ókori szövegei és olvasmányai alapján sajátítják el a latin nyelv alapjait: alaktanát és mondattanának kezdeti ismereteit, a latinról magyarra való fordítás alapvető ismérveit. A stúdium elvégzése képessé teszi őket egyszerűbb latin nyelvű szövegek önálló értelmezésére. Megismerik a klasszikus és elektronikus szótárak használatát, a klasszikus és kései latinság fő jellemzőit, különbségeit. A latin nyelvet már középiskolai fokon ismerő hallgatók magasabb szinten, összefüggő szövegek fordításával folytathatják a latin nyelv elsajátítását, képzésükbe bevonjuk a magyarországi középkori és újabb kori latin források olvasását is.

Az óra részletes ismertetés:

n. a.

Követelmény:

n. a.

Kötelező irodalom:

Bartal Antal: Glossarium mediae et infimae latinitatis regni Hungariae. Bp., 1901. [Reprint: Bp., 1983.]

Finály Henrik: A latin nyelv szótára. Editio digitalis. Arcanum Adatbázis Kft. Bp., 2002.

Gesztelyi Tamás – N. Horváth Margit: Latin nyelvkönyv történelem szakos hallgatóknak. Bp., 1984.

Nagy Ferenc–Kováts Gyula–Péter Gyula: Latin nyelvtan a középiskolák számára. Bp., 1996.

P. Mayer Erika–Tegyey Imre: Gradus ad parnassum. Latin nyelvi feladat- és szöveggyűjtemény. Bp., 1995.

Latint oktató honlapok:
http://www.academicinfo.net/langlatin.html, http://groups.yahoo.com/group/ctnlatin

Ajánlott irodalom:

n. a.

 

Neptun kód:

BTTONHIS112

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Latin nyelv

Nagy Gábor

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A szeminárium célja, hogy a latin nyelvtan, mindenek előtt az alaktan szerkezetének ismertetésével segítse a hallgatókat a nyelv tanulásában, az első félév alaktani rendszerezésével lehetőségük nyílik arra, hogy a másodikban már kisebb szövegeket saját tudásuk és a nyelvtankönyv valamint a szótár önálló használata alapján legyenek képesek feldolgozni.

Jegy szerzésének feltételei:

Az órán való részvétel, zh eredményes megírása.

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

Az igeragozás rendszere (3x2 óra), a névszóragozás (2x2 ó), a melléknevek fokozása (2 ó), egyszerűbb igeneves szerkezetek (2x2 ó), alapvető mondattani tudnivalók (2x2 ó) megmutatása és közös gyakorlása (4x2 ó) egy-két eredeti latin mondat, olykor vers segítségével.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Nagy Ferenc–Kováts Gyula–Péter Gyula: Latin nyelvtan a középiskolák számára. Bp., 1996.

P. Mayer Erika–Tegyey Imre: Gradus ad Parnassum. Latin nyelvi feladat- és szöveggyűjtemény. Bp., 1995.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Finály Henrik: A latin nyelv szótára / Bp., 1884

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTTONHIS113

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Bevezetés a levéltártudományba és a levéltári kutatás gyakorlatába

Tóth Péter

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek a levéltári anyag fogalmával, a levéltári rendszerekkel, ezek és az iratokat létrehozó intézmények történetével, az egyes levéltárfajtákkal (országos levéltár, területi levéltár, szaklevéltár, stb.), a történettudomány és a levéltári források kapcsolatával.

 

Jegy szerzésének feltételei:

 

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

 

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Endrényi Ferenc (szerk.): Levéltári ismeretek kézikönyve. Bp., 1980.

Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon. Bp., 1982.

Bertényi Iván (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp., 1998.

Egyéb levéltári segédletek.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 

Egyéb tudnivalók:

 

Neptun kód:

BTTONHIS113

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Bevezetés a levéltártudományba és a levéltári kutatás gyakorlatába

Süttő Szilárd

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek a levéltári anyag fogalmával, a levéltári rendszerekkel, ezek és az iratokat létrehozó intézmények történetével, az egyes levéltárfajtákkal (országos levéltár, területi levéltár, szaklevéltár, stb.), a történettudomány és a levéltári források kapcsolatával.

Jegy szerzésének feltételei:

Az előadáson elhangzottak és a kötelező irodalomnak alapos ismerete.

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

 

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Endrényi Ferenc (szerk.): Levéltári ismeretek kézikönyve. Bp., 1980.

Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon. Bp., 1982.

Bertényi Iván (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp., 1998.

Egyéb levéltári segédletek.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTTONHIS113

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Bevezetés a levéltártudományba és a levéltári kutatás gyakorlatába

Horváth Zita

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek a levéltári anyag fogalmával, a levéltári rendszerekkel, ezek és az iratokat létrehozó intézmények történetével, az egyes levéltárfajtákkal (országos levéltár, területi levéltár, szaklevéltár, stb.), a történettudomány és a levéltári források kapcsolatával.

 

Jegy szerzésének feltételei:

Az előadáson elhangzottak és a kötelező irodalomnak alapos ismerete.

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

 

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Endrényi Ferenc (szerk.): Levéltári ismeretek kézikönyve. Bp., 1980.

Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon. Bp., 1982.

Bertényi Iván (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp., 1998.

Egyéb levéltári segédletek.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 

Egyéb tudnivalók:

 

 

 

Történelem nappali kredites

 

 

 

Neptun kód:

BTMKT204-01

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

18.századi magyar paraszti társadalomtörténet historiográfiája

Horváth Zita

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTMKT204.

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A szeminárium célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a parasztság jogi, gazdasági társadalmi és kulturális jellemzőivel.

Jegy szerzésének feltételei:

ZH, szemináriumi dolgozat (kiselőadás)

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

A félév során áttekintjük azokat a folyamatokat amelyek az úrbérrendezéshez vezettek, és részletesen elemezzük az úrbérrendezés parasztságra gyakorolt hatását. A fontosabb szakirodalom mellett több a parasztság történetének kutatásához nélkülözhetetlen forrást is elemzünk.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Acsády Ignác: A magyar jobbágyság története. Bp., 1908.; Szabó István: A magyar parasztság története. Bp., 1940.; Honvári János (szerk.): Magyarország gazdaságtörténete. Bp., 1996.; Kaposi Zoltán: Magyarország gazdaságtörténete 1700-1848. In: Honvári János (szerk.): Magyarország gazdaságtörténete. Bp., 1996.; Varga János: Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban 1556-1767. Bp., 1969.; Ifj. Barta János: Magyarország mezőgazdaságának regenerálódása 1711-1790. Bp., In: Magyarország agrártörténete. 33-79.p. Bp., 1996.; Ember Gy.-Heckenast G. (szerk.): Magyarország története 1686-1790. Bp., 1989.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Papp Klára: Biharország jobbágynépe. A magánbirtok és jobbágysága a XVIII. században. Debrecen, 1998.; Spira György (szerk.): Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon 1711-1790. Bp., 1952.; Szabó Dezső: A magyarországi úrbérrendezés története Mária Terézia korában I. Bp., 1933.;

Egyéb tudnivalók:

 

 

 

Neptun kód:

BTMKT204-02

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Újkori magyar historiográfia

Ö.Kovács József és mások

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTMKT204

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

szeminárium

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

Az Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék kutatási és oktatási céljainak, sajátosságainak megfelelően a XVIII. század elejétől a XX. század végéig foglalkozunk az egyes korszakok történetírásának történetével és a magyar történettudomány intézményesülésével.

Jegy szerzésének feltételei:

kollokvium

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1. Felvilágosodás és történetírás (Tóth Zoltán)

2. Várostörténetírás. A polgárság historiográfiája (Tóth Árpád)

3. Reformkori politikatörténetek (Fazekas Csaba)

4. 1848-49 hadtörténeti historiográfiája (Bona Gábor)

5. A lokális és regionális kutatások kezdetei a magyar gazdaság- és társadalomtörténetben (Csíki Tamás)

6. Társadalomtörténet és szociológia (Bódy Zsombor)

7. A jelenkortörténet historiográfiája (Ö. Kovács József)

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Bódy Zsombor - Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok,

irányzatok, módszerek. Bp. 2003.

Csíki Tamás: Társadalomábrázolások és értelmezések a magyar történeti irodalomban (1945-ig). Debrecen, 2003.

Gunst Péter: A magyar történetírás története. Debrecen, 1995.

R. Várkonyi Ágnes: A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban. I-II. Bp. 1973.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Az előadók külön jelölik ki a  témájukhoz tartozó további legfontosabb szakirodalmat.

Egyéb tudnivalók:

 Az előadások 90 percig tartanak. A pontos időpontokat az első héten kijelöljük.

 

Neptun kód:

BTMUT209

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Bevezetés a művelődéstörténetbe

Veres László

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTMUT209

Az óra típusa:

Beszám. Kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Előadás

Kollokvium

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A művelődés és műveltség, kultúra fogalmának elmélyítése, a művelődés szektorainak – írásbeliség, szóbeliség és anyanyelv használata, tudomány, ismeretátadás, iskola, kommunikáció, anyagi kultúra, technikai ismeretek, környezetkultúra, szórakozás stb. – és a művelődés legfontosabb intézményei funkcióinak megismertetése.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

Kollokvium az előadás és a kötelező irodalom alapján.

Kötelező irodalom:

B. Gelencsér Katalin: Művelődéstörténet. Tanulmányok és kronológia a magyar nép művelődésének, életmódjának és mentalitásának történetéből. Budapest – Salgótarján, 1998.

Bálint István János (szerk).: Adalékok a 16-20. századi magyar művelődés történetéhez. Budapest, 1987 (OSZK Kiadványai Új Sorozat 2.)

Domanivszky Sándor (szerk.): Magyar Művelődéstörténet I-V. Szekszárd, 1993. Reprint kiadás.

Endrei Walter: Patyolat és posztó. Budapest, 1998.

Madas Edit: Könyvkultúra Magyarországon. Budapest, 1998.

Magyar Zoltán: Szent László a magyar kultúrtörténetben. Budapest, 1997.

Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században. I-III. Budapest, 1879. Reprint kiadás. Budapest, 1984.

Tóth István György: „Mivelhogy magad írást nem tudsz...” Az írás térhódítása a művelődésben a kora újkori Magyarországon. Társadalom- és Művelődéstörténeti Tanulmányok 17. Budapest, 1996.

Zimányi Vera (szerk.): Óra, szablya, nyoszolya. Életmód és anyagi kultúra Magyarországon a 17-18. században. Társadalom- és Művelődéstörténeti Tanulmányok 9. Budapest, 1994.

Ajánlott irodalom:

–

 

Neptun kód:

BTUJT210-01

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Bevezetés a társadalomtörténetbe

Tóth Zoltán

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTUJT210.

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A külföldi és a magyar társadalomtörténet-írás hagyományait, módszereit és irányzatait mutatja be az előadás.

 

Jegy szerzésének feltételei:

Az aláírás feltétele sikeres zárthelyi dolgozat megírása a félév végén.

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1-6. A régi társadalomtörténet-írás kialakulása, intézményesülése.

7-12. Az új társadalomtörténet-írás.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Bódy Zsombor - Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 2003.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Georg G. Iggers: A német historizmus. Bp. 1988.

Czoch Gábor – Sonkoly Gábor: A francia történetírás új útjai. Debrecen, é.n.

Breisach: Historiográfia. Budapest, 2004.

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTOOT213-01

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

 Az ókori Hellasz története

Nemes Zoltán

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTOOT213

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

 Előadás

Kollokvium

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

Az előadás során a hallgatók megismerkednek az ókori Hellas történetének főbb eseményeivel és trendjeivel a természetföldrajzi alapoktól és őstörténeti előzményektől kezdve a nagy bronzkori civilizációkon át a görög polis születéséig és annak egyes történeti alakváltozataiig. A kurzus fő vonalát képezi Spárta és Athén történeti szerepének vizsgálata az archaikus és klasszikus korban. Az előadás döntően gazdaság- és társadalomtörténeti indíttatású, e területeken kerül sor részletesebb elemzésre, e történeti kérdések feldolgozásában és elsajátításában kíván segítséget adni, hiszen a rendelkezésre álló korábbi szakirodalom elsősorban a politika történetére koncentrál.

Az óra részletes ismertetése:

1.   Bevezetés a görög történelembe, kutatási előtörténet, forrásismeret

2.   Történeti topográfiai alapozás

3.   A neolitikum és a bronzkor a későbbi Hellas területén

4.   A vaskori átalakulás, a görög polis megszületése

5.   A nagy görög gyarmatosítás és következményei

6.   A spártai állam és társadalom

7.   Az athéni állam létrejötte és az arisztokratikus köztársaság kora

8.   Törvényhozások és egyeduralom Attikában az archaikus korban (2 hét)

9.   A görög-perzsa háborúk kora (2 hét)

10. Az athéni állam a klasszikus korban (2 hét)

11.           A görög polis története a Kr.e. IV. században

Követelmény:

Jelenlét az előadáson, zárthelyi dolgozat, kollokvium.

Kötelező Irodalom:

Görög történelem a kezdetektől Kr.e. 32-ig. (Szerk. Németh György). Bp. 19993.

Görög történeti chrestomathia (Szerk. Borzsák István), Bp. több kiadásban

Görög történelem. Szöveggyűjtemény. (Szerk. Németh György), Bp. 1996.

Államéletrajzok. (Összeállította: Németh György). Bp. 1998.

Németh György, A polisok világa. Bevezetés az archaikus és koraklasszikus kori görög társadalomtörténetbe. Bp. 1999.

Bevezetés az ókortudományba I-III. (Szerk. Havas László) Debrecen, 1996-1999.

Levi, P., A görög világ atlasza. Bp. 1994.

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTOOT215-02

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Őstörténet I.

Mester Zsolt

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTOOT215

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

Az emberiség történetének áttekintése a kezdetektől a termelő gazdálkodás kialakulásáig, kitérve a kulturális fejlődésnek keretet adó földtani-őskörnyezeti és embertani fejlődésre is. Különös hangsúlyt fektetve a történeti-fejlődési folyamatok összefüggéseire. A hallgatók a kiadott szakirodalmat előbb egyénileg, majd csoportosan dolgozzák fel.

Az óra részletes ismertetése:

1. Az őstörténeti kutatások kibontakozása Magyarországon. Az őstörténet társtudományai.

2. Az időrend meghatározása. Vizsgálati módszerek az őskorkutatásban.

3. A Föld és az élet története, a negyedkor éghajlata és élővilága.

4. Az ember származása, a Homo nemzetség fejlődése a H. habilistől a H. sapiens sapiensig.

5. Az emberiség kulturális fejlődése a korai és az alsó paleolitikumban. Kiáramlás Afrikából.

6. Az emberiség kulturális fejlődése a középső paleolitikumban. Közép- és Kelet-Európa benépesedése a középső paleolitikum idején.

7. A felső paleolitikum kultúrájának általános jellemvonásai. Új földrészek meghódítása a jégkor végén.

8. Szellemi kultúra a paleolitikumban I.: a nyelv kialakulása és fejlődése, rasszok és nyelvcsaládok, temetkezés és halotti kultusz.

9. Szellemi kultúra a paleolitikumban II.: a barlangi és a mobil mûvészet.

10. A klimatikus változások és az élelmezés átalakulása a felső paleolitikumtól a neolitikumig. A főbb háziállatok és kulturnövények domesztikációja.

Követelmény:

Kollokvium az előadás és a kötelező irodalom alapján, kettő zárthelyi dolgozat.

Kötelező irodalom:

Bökönyi S. 1978: "Vadakat terelő juhász..." Magvető Kiadó, Budapest. /Gyorsuló idő/; Burenhult, G. (szerk.) 1995a: A kőkori világ. Vadászó-gyûjtögetők és korai földmûvelők. Officina Nova, Budapest. /Az ember képes története/; Burenhult, G. (szerk.) 1995b: Az első emberek. Az ember származása és őstörténete. Officina Nova, Budapest. /Az ember képes története/; Gábori M. 1984: A régibb kőkor Magyarországon. In: Bartha A. (szerk.): Magyarország története I.1. Akadémiai Kiadó, Budapest.; Leakey, R. 1995: Az emberiség eredete. Kulturtrade Kiadó, Budapest. /Világ-Egyetem/, Leroi-Gourhan, A. 1985: Az őstörténet kultuszai. Kozmosz Könyvek, Budapest.; Molnár B. 1990: A Föld és az élet fejlődése. Tankönyvkiadó, Budapest.; Waechter, J. 1988: Az ember őstörténete. Helikon Kiadó, Budapest. /A múlt születése/

Ajánlott irodalom:

Bray, W.M. - Swanson, E.H. - Farrington, I.S. 1989: Az Újvilág. Helikon Kiadó, Budapest. /A múlt születése/, Clark, G. 1976: A világ őstörténete. Gondolat, Budapest., Gáboriné Csánk V. 1980: Az ősember Magyarországon. Gondolat, Budapest., Ringer Á. 1996: Miskolc földjének története a Honfoglalásig. In: Kubinyi A. (szerk.): Miskolc történte I. Miskolc.,; Oates, D. - Oates, J. 1983: A civilizáció hajnala. Helikon Kiadó, Budapest. /A múlt születése/, Service, R. - Sahlins, M.D. - Wolf, E.R. 1973: Vadászok, törzsek, parasztok. Kossuth Könyvkiadó, Budapest., Vértes L. 1965: Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon. A Magyar Régészet Kézikönyve I. Akadémiai Kiadó, Budapest.

 

 

Neptun kód:

BTOOT215-04

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

A görög polisz és történeti szerepe

Nemes Zoltán

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTOOT215

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A szeminárium alapozó jellegű: a hallgatók számára bevezetés az ókortörténeti forrásokkal és feldolgozásukkal kapcsolatos kérdésekbe, ideértve a forrásfeltárás, forráshasználat és történeti forráskritika problémáit. Ezeken túl a görög polis, mint történeti jelenség részletes elemzésével ismeretanyagot kíván bemutatni és átadni az emberiség fejlődésének egy speciális előfeltételekkel rendelkező térségéről, a Mediterráneumról, kiemelve annak általános és speciális szerepét az antik gazdaság- és társadalomtörténet, valamint a történeti humánökológia szempontjából.

Az óra részletes ismertetése:

I. Alapok és előzmények: a Mediterráneum természetföldrajzi sajátosságai és a bronzkori társadalomfejlődés problémái

  1. A Mediterrán térség történeti földrajza, regionális áttekintés

  2. A bronzkori fejlődés mint előzmény és alapozás

II. A polis születése és a nagy görög gyarmatosítás
  1. A kifejlett polis gazdasági, társadalmi és politikai sajátosságai

  2. A nagy görög gyarmatosítás és hatásai a polisra

III. Poliskapcsolatok az archaikus korban: symmakhiák és amphiktyóniák

IV. A spártai “polis”; állam és alkotmány Lakedaimónban

  1. A spártai “gazdasági élet” kérdései

  2. Társadalmi viszonyok és politikai élet Spártában         

V. Athén és Attika: az athéni állam létrejötte és fejlődése az archaikus korban

  1. A 7. századi válság és Kylón puccskísérlete

  2. Drakón törvényhozása

  3. Solón reformjai

  4. Peisistratos egyeduralma

  5. Kleisthenés reformjai

Követelmény:

Jelenlét és aktivitás a foglalkozásokon; zárthelyi dolgozat(ok) megírása; szemináriumi dolgozat készítése és előadása.

Kötelező irodalom:

Az első szemináriumon kerül kiadásra.

Ajánlott irodalom:

Az első szemináriumon kerül kiadásra.

 

 

 

Neptun kód:

BTMKT220-01

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

A magyar városfejlődés a XV-XVII.században

Bessenyei József

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A középkori magyar királyság területén létrejött városszerkezet változásainak, az egyes városok gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális életének bemutatása.

Jegy szerzésének feltételei:

Az előadáson elhangzottak és a kötelező irodalom alapos ismerete.

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

A félév részletes időbeosztása.

1. Az európai város. A magyar város a középkorban.

2. A magyar várostörténet irodalma, viták a XV‑XVI. századi városfejlődésről.

3. A magyar városszerkezet XVI. századi változásai. Városok a végvári rendszerben.

4. Az ország gazdasági életének változásai a XVI‑XVII. században, különös tekintettel a külkereskedelemre.

5. A két főváros, Buda és Pozsony élete.

6. Az erődvárosok; Győr példája.

7. Mezővárosok a török hódoltságban. ‑‑ A hajduvárosok.

8. A dunántúli városok fejlődési sajátosságai.

9. Várad és a tiszántúli mezővárosok.

10. A városhálózat két új súlypontja, Kassa és Debrecen.

11. Északkelet‑Magyarország mezővárosai. Miskolc és a Hegyalja. - A felső-magyarországi városok és szövetségük.

12. Az erdélyi városfejlődés sajátosságai. Kolozsvár. A szász városok.

13. A városi társadalom változásai. Nemesek és menekültek a szabad királyi városokban.

14. A városi jog, a városok belső szervezete.

15. Összefoglalás.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Bácskai Vera: Városok Magyarországon az iparosodás előtt. Budapest, 2002. 169.; Budapest története 2. kötet. Budapest, 1973. A Kubinyi András és Fekete Lajos-Nagy Lajos által írott fejezetek.; Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. Bp. 1946. 542‑577.; Granasztói György: A középkori magyar város. Bp. 1980.; Miskolc története II. 1526-tól 1702-ig. Szerk. Tóth Péter - Szakály Ferenc.; Szakály Ferenc: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. Budapest, 1995., Zimányi Vera: Gazdasági és társadalmi fejlődés Mohácstól a XVI.század végéig. ‑ Gazdaság és társadalom a XVII. század első felében. In: Magyarország története. 3/1 és 3/2. kötet. Bp. 1985. 301‑319, 937‑941, 974‑986.Erdély története II. Bp.1987.459-482

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Bálint Sándor: Szeged reneszánsz kori műveltsége. Bp. 1975.; 92‑109.; Bessenyei József: A szabad királyi városok jogainak csorbítása. Az 1647/78. tc. In: Történelmi Szemle, 1991/ 3‑4. 255‑263.; Csizmadia Andor: A magyar városi jog. Kolozsvár, 1941.; Gecsényi Lajos: A XVI‑XVII. századi magyarországi városfejlődés kérdéséhez.; In: Unger Mátyás Emlékkönyv. Budapest, 1991. 145‑158. ; Hegyi Klára: Török közigazgatás és jogszolgáltatás ‑ magyar városi autonómia. In: Történelmi Szemle, 1985/2. 227‑257.; Orosz István: A hegyaljai városok társadalma a XVII. században. In: Agrártörténeti Tanulmányok. Szerk.: Szabó István. Bp. 1960., Ruzsás Lajos: Városi fejlődés a Dunántúlon a XVI‑XVII. században., In: Az MTA Dunántúli Tudományos Intézete. Értekezések. Bp. 1966.

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTUJT220-02

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Egyházi és világi hatalom problémái a középkori Magyarországon

Süttő Szilárd

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A középkori magyar történet egyes egyháztörténeti problémáinak, illetve egyetemes hátterüknek ismertetése.

Jegy szerzésének feltételei:

 

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1. Az előadás tárgya az egyházi és világi hatalom eredeztetése,a két kard elmélete;

2. A nyugati császáreszme;

3. A keresztény királyság megalapítása;

4. A gregoriánus reform és hatásai;

5. A hatalom eredeztetése a magyarság pogány hagzományában;

6. A pápaság avignoni fogsága;

7. A nagy nyugati schisma és magyar vonatkozásai

8. Javadalombetöltések;

9. A placetum regium;

10. A középkori magyar egyháztörténet jelentősebb személyiségei;

11. Egyházi és világi igazságszolgáltatás;

12. Más vallások és más vallásúak;

13. A középkori szubjektív vallásosság .

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Bónis György: Az egyházi bíráskodás fejlődése a Mohács előtti Magyarországon. in: uő: Szentszéki regeszták. Bp., 1997. 621–658.; Borosy András: Egyház és honvédelem az Árpád–korban. Hadtörténelmi Közlemények 1987. 199–233.; 607–641.; Deér József: Pogány magyarság – keresztény magyarság. Bp., 1938. (Reprint: Bp., 1993.); Gerics József: A korai rendiség Európában és Magyarországon. Bp., 1987. 144–160.; 219–231.; Györffy György: Becket Tamás és Magyarország. in: Filológiai Közlöny 1970. 153–158.; Köblös József: Az egyházi középréteg Mátyás és a Jagellók korában. Bp., 1994. 19–88.; Kubinyi András: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. Bp., 1999. 69–86. (Mátyás király és a magyar püspökök); 87–99. (Az egyház szerepe az országos politikában és a honvédelemben a középkor végén); 123–138. (Nemzetiségi és vallási tolerancia a középkori Magyarországon); 341–352. (Vallásos társulatok a középkori Magyarországon).; Mályusz Elemér: A konstanzi zsinat és a magyar főkegyúri jog. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 9.) Bp., 1958. 5–49.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914–ig. München, 1973.; Karácsonyi János: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970–től 1900–ig. Veszprém, 1929. (Reprint: Bp., 1985.)

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód: 

BTMKT220-03

 

 

Az óra címe:

 

 

A tárgyjegyző oktató neve:

Magyarország története az Árpád-kor végéig

Tóth Péter

 

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

 

 

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

Az előadás áttekinti a magyarság  kialakulását és a Kárpát-medence honfoglalás előtti történetét is

Jegy szerzésének feltételei:

Zh megírása

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

A finnugor népek

A steppe török és iráni népei a IX. századig

A magyarság kialakulása és története a honfoglalásig

A honfoglalás

A kalandozások

Az államalapítás: Géza és Szent István

Szent István államszervezése

Péter és Aba Sámuel uralkodása

A pogány támadás - a Vazul-ág trónra kerülése

András és I. Béla uralkodása

Salamon és I. Géza uralkodása

Szent László uralkodása

Könyves Kálmán uralkodása

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Magyarország története I/1-2. kötet vonatkozó és kijelölendő fejezetei.; Györffy György: István király és műve.; Kristó Gyula: Magyarország története 896-1300.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTMKT220-11

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Az Erdélyi Fejedelemség

Vargáné Balogh Judit

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

  BTMKT220. vagy BTMKT221.

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A három részre szakadt Magyarország egyik területén, Erdélyben a török birodalom fennhatósága alatt egy államalakulat jön létre. János Zsigmond, Magyarország választott királya anyjával, Izabellával és a királyi udvar jelentős részével Erdélybe költözik, és alakulni kezd egy sajátos államiság, amely saját történeti előzményeit részben a kápolnai unióra, az erdélyi három nemzet szövetségére vezeti vissza. A történeti Erdély mellett ehhez az államalakulathoz fog tartozni az úgynevezett Partium és a tiszántúli megyék egy része is. Az állam szervezeti alapjait Fráter György, János Zsigmond valamint Báthory István rakják le. Bár részben a királyi Magyarország örököse, szervezetileg és politikáját tekintve egészen más utat jár be, mint a Habsburg-kézen maradt Nyugat-Magyarország. A speyeri egyezménytől, ha Bécs  meg is kérdőjelezi ezt, Erdély politikájának irányítója a mindenkori princeps, a fejedelem lesz. Mivel rendisége lényegesen kevésbé fejlett, mint a nyugat-magyarországi, a fejedelemnek gyakran van jelentős szabadsága az ügyek intézésében. Ehhez jó hátteret jelent az intézményrendszer, többek között az egykamarás országgyűlés, amely a fejedelemség fennállásának ideje alatt a leginkább a fejedelmek akaratának a teljesítője lesz. A kis Erdély önálló létezése alatt méreteit meghaladó jelentőséggel bírt a politikai élet sok területén. Így, mint döntően protestáns terület, folytonosan menedéket adott a vallásüldözést szenvedőknek, valamint a harmincéves háború elől ide menekülteknek is. Így az erdélyi kultúra és tudományosság európai színvonalúvá vált. Tehetséges fejedelmei – Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György – révén bekapcsolódott a nagy európai háborúkba, ezáltal támogatta a királyi Magyarország nemességét a bécsi abszolutisztikus törekvések elleni rendi küzdelmekben.  

Jegy szerzésének feltételei:

Zh

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1.Erdély szerepe a XVI. század előtt.
(katonai, politikai, gazdasági súly a Magyar Királyságon belül)
2.Erdély népei a XVI. század előtt
3.Önálló állam alakul – Fráter György szerepe és tevékenysége
4.Központosítás, a fejedelemség megszervezése: Báthory István
5.Erdély a 15 éves háborúban
6.A székelység helyzete, székely szabadság, székely felkelések
7.A szászok és a románok a XVI-XVII. századi Erdélyben
8.A rendi függetlenedési törekvésekbe való bekapcsolódás kezdete: Bocskai István
9.Rákóczi Zsigmond és Báthory Gábor – dinasztiaváltás Erdély élén?
10.Erdély fénykora: Bethlen Gábor – okos törekvések, vagy kényszerű kompromisszumok?
11.A protestantizmus Erdélyben – a XVI-XVII. század műveltsége, kultúrája
12.Erdély gazdasági szerkezete
13.I. Rákóczi György
14.II. Rákóczi György – az autonóm politizálás végnapjai?
15.Apafi Mihály és Erdély bukása

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Erdély rövid története: Főszerk.: Köpeczi Béla, szerk.: Barta Gábor Bp. 1989.;Jancsó Benedek: Erdély története. Kolozsvár, 1981.; Makkai László Erdély története Bp. 1944.; Makkai László – Szász Zoltán szerk.: Erdély története II. 1606-tól 1830-ig, Bp. Akadémiai, 1986: 753-783. ill. 920-971.; Szilágyi Sándor: Erdélyország történelme különös tekintettel művelődésére I-II. Pest 1865-66.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Barta Gábor: Az erdélyi fejedelemség születése. Budapest, 1979.; Jakab Elek: Kolozsvár története I-III. Buda, 1868-1870.; Jakó Zsigmond: Társadalom, egyház, művelődés. Budapest. 1997.; Szádeczky Lajos: I. Apafi Mihály udvartartása. Bp. 1911; Tarnóc Márton: Erdély művelődése Bethlen Gábor és a két Rákóczi György korában, Bp. 1978; Kővári László: Erdély története I-VI. Pest, 1859-1866.

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTMKT220-17

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Magyarország a Hunyadiak és a Jagellók korában

Nagy Gábor

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Előadás

Kollokvium

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

Az a pálya, amely a magyar államot jellemzi e kevesebb, mint három emberöltő alatt, félezer éve foglalkoztatja a közgondolkodást Az előadás célja a korszak alapvető folyamatainak megismertetése. Bemutatja az ország állapotát Zsigmond halálakor, a Hunyadiak korát, kiemelten foglalkozik az államkormányzat rendivé válásával, a török háborúkkal, a XV. század végének társadalmi, gazdasági folyamataival, igyekezik megmutatni azokat az okokat, amelyek éppen a Jagellók korában vezettek el az állam összeomlásához.

Jegy szerzésének feltételei:

Kollokvium az előadáson elhangzottak, a kötelező valamint az ajánlott irodalom egy része alapján.

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1.       Magyarország Zsigmond halálakor

2.       Az 1439. évi országgyűlés végzései

3.       A polgárháború

4.       Hunyadi kormányzósága

5.       A királyi hatalom 1453-1464 között

6.       Mátyás külpolitikája

7.       Az államszervezet

8.       A magyarországi reneszánsz

9.       II. Ulászló trónra jutása, hatalma megszilárdítása

10.    Magyarország a századfordulón

11.    Az 1514. év

12.    A védelmi vonalak összeomlása

13.    Nándorfehérvár és Mohács között

14.    Az 1526. év

       15.  Változatok a korszak értékelésére

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Engel Pál: Vár és hatalom / = Honor, vár, ispánság, Bp., Osiris, 2001 Engel Pál – Kristó Gyula – Kubinyi András: Magyarország története 1301–1526 / Bp., Osiris, 1998. – (Osiris tankönyvek) Hunyadi Mátyás (Emlékkönyv Mátyás király halálának 500. évfordulójára) / Bp.: Zrínyi Kiadó, 1990. Kubinyi A.: Magyarország történeti vázlata a Jagelló-korban / Századok 1994 288–318. Kulcsár P.: A Jagelló-kor / Bp.: Gondolat, 1981. Mályusz E.: A magyar társadalom a Hunyadiak korában: A hűbériség és a rendiség problémája / in: Mátyás emlkv. é. n. I. 311–433. Mohács emlékezete. A mohácsi csatára vonatkozó legfontosabb magyar, nyugati, török források. A csatahely régészeti feltárásának eredményei / Kiss Károly vál., Katona Tamás szerk. – Bp.: Magyar Helikon, 1976.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Az előadáson kerül ismertetésre.

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTMKT224-01

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

A magyar városfejlődés a XV-XVII.században

Bessenyei József

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTUJT234. vagy BTUJT235.

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A szeminárium célja, hogy - az azonos című előadáshoz kapcsolódva - megismertesse a XV-XVII. századi, a középkori magyar királyság területén létrejött városok történetét.

Jegy szerzésének feltételei:

A gyakorlati jegy szerzésének feltétele egy szemináriumi dolgozat beadása.

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1. Az európai város. A magyar város a középkorban.

2. A magyar várostörténet irodalma, viták a XV‑XVI. századi városfejlődésről.

3. A magyar városszerkezet XVI. századi változásai. Városok a végvári rendszerben.

4. Az ország gazdasági életének változásai a XVI‑XVII. században, különös tekintettel a külkereskedelemre.

5. A két főváros, Buda és Pozsony élete.

6. Az erődvárosok; Győr példája.

7. Mezővárosok a török hódoltságban. ‑‑ A hajduvárosok.

8. A dunántúli városok fejlődési sajátosságai.

9. A városhálózat két új súlypontja, Kassa és Debrecen.

10. Északkelet‑Magyarország mezővárosai. Miskolc és a Hegyalja. - A felső-magyarországi városok és szövetségük.

11. A városi társadalom változásai. Nemesek és menekültek a szabad királyi városokban.

12. A városi jog, a városok belső szervezete.

13. Összefoglalás.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Bácskai Vera: Városok Magyarországon az iparosodás előtt. Budapest, 2002. 169.; Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. Bp. 1946. 542‑577.; Budapest története 2. kötet. Budapest, 1973. A Kubinyi András és Fekete Lajos-Nagy Lajos által írott fejezetek.; Granasztói György: A középkori magyar város. Bp. 1980.

Miskolc története II. 1526-tól 1702-ig. Szerk. Tóth Péter - Szakály Ferenc.

Szakály Ferenc: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. Budapest, 1995.; Zimányi Vera: Gazdasági és társadalmi fejlődés Mohácstól a XVI.század végéig. ‑ Gazdaság és társadalom a XVII. század első felében. In: Magyarország története. 3/1 és 3/2. kötet. Bp. 1985. 301‑319, 937‑941, 974‑986.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Bálint Sándor: Szeged reneszánsz kori műveltsége. Bp. 1975. 92‑109.; Bessenyei József: A szabad királyi városok jogainak csorbítása. Az 1647/78. tc. In: Történelmi Szemle, 1991/ 3‑4. 255‑263.; Csizmadia Andor: A magyar városi jog. Kolozsvár, 1941.; Gecsényi Lajos: A XVI‑XVII. századi magyarországi városfejlődés kérdéséhez.; In: Unger Mátyás Emlékkönyv. Budapest, 1991. 145‑158.; Hegyi Klára: Török közigazgatás és jogszolgáltatás ‑ magyar városi autonómia. In: Történelmi Szemle, 1985/2. 227‑257.; Orosz István: A hegyaljai városok társadalma a XVII. században. In: Agrártörténeti Tanulmányok. Szerk.: Szabó István. Bp. 1960.; Ruzsás Lajos: Városi fejlődés a Dunántúlon a XVI‑XVII. században.; In: Az MTA Dunántúli Tudományos Intézete. Értekezések. Bp. 1966.

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTMKT224-02

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Az Árpád-kor politika és hadtörténete

Süttő Szilárd

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

Jegy szerzésének a feltétele az órákon való részvétel és referátum, ill. korreferátumok vállalása.

Jegy szerzésének feltételei:

Az előadáson elhangzottak és a kötelező irodalomnak alapos ismerete.

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1. Bevezetés: Az Árpád–kori magyar politika– és hadtörténet forrásai és irodalma.

2. Fegyvernemek és hadsereglétszámok.

3. A honfoglalás és a kalandozások.

4. A német hegemónia elleni harcok.

5. A magyar–horvát államközösség megalapítása.

6. A bizánci hegemónia elleni harcok.

7. III. Béla birodalma.

8. Halics a magyar érdekszférában.

9. A Balkán a magyar érdekszférában.

10. A Szentföld és Magyarország.

11. A tatárjárás.

12. Harc a Babenbergek örökségéért.

13. Összefoglalás.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Magyarország hadtörténete, I–II., főszerk.: Liptai Ervin, Bp., 1985., I. 13–89. p.; Borosy András: A XI–XIV. századi magyar lovasságról, in: Hadtörténelmi Közlemények, 1962., 119–174. p.; Borosy András: Hadsereglétszámok a X–XIV. században, in: Hadtörténelmi Közlemények, 1992/4. 3–31. p., Kristó Gyula: Háborúk és hadviselés az Árpádok korában. [Szeged,] 2003.; Korai magyar történeti lexikon (9–14. század). Főszerkesztő Kristó Gyula. Bp., 1994.; Makk Ferenc: Magyar külpolitika (896–1196). (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár, sorozatszerkesztő Kristó Gyula, 2.) Szeged, 1993.; Deér József: A magyar törzsszövetség és patrimoniális királyság külpolitikája. Kaposvár, 1928.; Fegyvert s vitézt … A magyar hadtörténet nagy csatái. Szerk.: Hermann Róbert. Bp., 2003.; A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerk.: Király Béla – Veszprémy László. Bp., 2003.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

A magyar katona vitézségének ezer éve, I–II., szerk.: Pilch Jenő, Bp., é. n. I. 3–113. p.; Nagy képes millenniumi hadtörténet. 1000 év a hadak útján. Szerkesztő Rácz Árpád. Bp., 2000.; Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. I–II. 2., jav. kiadás, Bp., 1899. (Reprint: Bp. 1984.)

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTMKT224-10

 

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Középkori várostörténet

Tóth Péter

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A szeminárium a középkori magyar várostörténettel, ezen belül is elsősorban a mezővárosok történetével foglalkozik.

Jegy szerzésének feltételei:

Szemináriumi dolgozat beadása

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

A városok kialakulása

A magyarországi városfejlődés kezdetei

A szabad királyi városok

Bányavárosok

Mezővárosok

A városi kiváltságok: gazdaság, igazgatás, egyház

A városok és a koldulórendek

A központi-helyek

A centrális funkció és annak mérése

Város és művelődés

Forráselemzések: kiváltságlevelek

Egy valódi város: Selmecbánya története a középkorban

Egy mezőváros: Miskolc története a középkorban

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Fügedi Erik: Mezővárosaink kialakulása a XIV. században. - Kolduló­rendek és városfejlődés Magyarországon. - Középkori magyar vá­rosprivilégiumok. - Városok kialakulása Magyarországon. in: Kolduló barátok, polgárok, nemesek. 'T'anulmányok a magyar középkorról. Budapest.; Kubinyi András: Mezővárosok egy városmentes tájon. A középkori Dél­nyugat-Magyarország. In: A Tapolcai Városi Múzeum Közlemé­nyei I. 319-335. p. 1989.; Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti része városfej­lődésének kérdéséhez. In: B-A-Z. Megyei Levéltári Évkönyv, V. 7­82. p. Miskolc, 1985. ; Kubinyi András (szerk.) Miskolc monográfiája I. Miskolc, 199.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTMKT224-15

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Reformáció és katolikus megújulás

Vargáné Balogh Judit

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTMKT224. vagy BTMKT225.

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A reformáció első jelei már egészen korán, Luther fellépését követően megjelentek a Magyar Királyság területén. Először, még Mohács előtt, a királyné, Habsburg Mária udvarában, valamint a felvidéki és az erdélyi szász városokban. Jelentkezése azonban nem előzmények nélküli, hiszen a 16, század első felében mind az obszerváns ferencesség mozgalmai, mind a huszita prédikátorok, valamint az erazmisták is a reformáció szellemiségének egy-egy szeletét képviselték. A szeminárium során szó lesz ezekről az úgynevezett előreformációs mozgalmakról, arról, hogy milyen társadalmi, politikai, kulturális és vallási közeg fogadta be a reformátori eszméket a Magyar Királyság különböző területein és társadalmi rétegeiben. A Mohácsot követő fél évszázad a reformáció elterjedésének az időszaka volt, úgy, hogy szinte az ország egészében lezajlott a vallásváltás. A szeminárium kitér a legjelentősebb reformátorok működésére, valamint a reformáció különböző szakaszainak a részletes elemzésére, vizsgálatára is. A reformáció hatására terjedt el az anyanyelvű könyvnyomtatás, megjelentek és magas színvonalúak lettek iskolák, főiskolák. Emellett már a 16. század közepétől kezdődően jelen volt a katolikus megújulás, az úgynevezett ellenreformáció szellemisége is. Már Oláh Miklós szükségét látta az iskolák fejlesztésének és a jezsuiták meghívásának az országba, majd pedig az erdélyi fejedelem és lengyel király Báthory István is szorgalmazta az egyetemalapítást is. Mindez Pázmány Péternek sikerült, a 17. században. A hitviták korszakát, a hitvitázókat, a katolicizmus legjelentősebb alakjait és tevékenységüket is tárgyalja a szeminárium.

Jegy szerzésének feltételei:

A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele egy szemináriumi dolgozat készítése valamely témából, ennek kiselőadás formájában történő előadása, egy korreferátum megtartása, valamint a félév végén egy zárthelyi dolgozat írása.

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1.       Reformáció és katolikus megújulás – a fogalmak definíciója, elméleti alapozás

2.       Egyház és társadalom a magyar középkorban és a humanizmus korában

3.       Előreformációs mozgalmak megjelenése és hatása a Magyar Királyságban

4.       A lutheri tanok első megjelenése, a reformáció Mohács előtt

5.       A vándorprédikátorok tevékenysége és hatásuk: Dévai Bíró, Huszár Gál, Szegedi Kis, Sztárai Mihály

6.       A lutheri evangélikusság kialakulása a Felvidéken és Erdélyben

7.       Mezőváros és kálvini reformáció

8.       Méliusz Juhász Péter, Károly Gáspár, és a kálvini reformátusság kialakulása

9.       Iskolák és peregrináció a 16-17. században

10.    A katolikus egyház a reformáció jelentkezésekor, a főpapság és a humanizmus

11.    Szerzetesség és katolikus megújulás

12.    A jezsuiták megjelenései Magyarországon és Erdélyben

13.    Pázmány Péter tevékenysége

14.    A magyar és erdélyi nemesség és a vallásváltásaik

A reformáció és ellenreformáció kulturális hatásai

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Bitskey István: Szellemi élet a kora újkorban, in: Kósa László szerk.: Magyar művelődéstörténet, Bp.: Osiris, 1998: 204-257.; Domanovszky Sándor főszerk. – Lukinich Imre szerk.: Magyar művelődéstörtének III. A kereszténység védőbástyája, Bp.: Magyar Történelmi Társulat, é. n. (I-V.: 1939-1943; reprint: 1993.); Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig, München, 1973.; Makkai László: Művelődés a 17. században, in: Magyarország története 1526-1686, Bp.: Akadémiai, 1985: 1461-1576.; Péter Katalin: A reformáció és a művelődés a 16. században, in: Magyarország története 1526-1686, Bp.: Akadémiai, 1985: 475-604.; Tóth István György: A magyar művelődés a kora újkorban, in Kósa László szerk.: Magyar művelődéstörténet, Bp.: Osiris, 1998: 136-203.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Bagossy Bertalan szerk.: Az erdélyi katolicizmus múltja és jelene, Dicsőszentmárton, 1925.; Balázs Mihály: Az erdélyi antitrinitarizmus az 1560-as évek végén, Budapest, 1988.; Bán Imre: Apáczai Csere János, Budapest, 1958.; Barlay Ö. Szabolcs: Vázlat a jezsuita „Missio Transylvanica” tevékenységéről és könyvtárának sorsáról, Debrecen, 1979.; Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon 1521-1945, Budapest: Gondolat, 1985.; Jakó Zsigmond: Társadalom, egyház, művelődés, Budapest, 1997.; Klaniczay Tibor szerk.: A magyar irodalom története I-II., Budapest: Akadémiai, 1963-1964.

Egyéb tudnivalók:

 

Neptun kód:

BTMKT224-38

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Magyarország a hosszú háború (15 éves háború) korában

Nagy Gábor

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A szeminárium célja, hogy átfogó ismeretet adjon a hallgatóknak a hosszú XVI. század végéről, megmutassa, milyen terhet jelentett a hosszú háború az egyes országrészeknek, miként alakult ki a királyságban az össztársadalmi elégedetlenség, továbbá milyen értékelési lehetőségei vannak a bécsi pacificatiónak, tekintettel annak négyszáz éves fordulójára is.

Jegy szerzésének feltételei:

Az előadáson elhangzottak és a kötelező irodalomnak alapos ismerete.

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1.       A királyság és a fejedelemség a nyolcvanas években

2.       A nemzetközi viszonyok a háború kitörésekor

3.       A háború kitörése

4.       A szináni háború

5.       A prágai szövetség létrejötte

6.       Források a mezőkeresztesi ütközethez

7.       Erdély a századfordulón

8.       A kincstári perek, Illésházi személye

9.       Bocskai pályája 1604-ig

10.    Az 1604. év eseményei

11.    A felkelés eseménytörténete

12.    A bécsi pacificatiók

13.    A hosszú háború lezárása

14.    Az 1608. évi uralomváltások

15.    zh

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

A Pach Zsigmond Pál által szerkesztett Magyarország története, a Kpeczi-féle Erdély története vonatkozó fejezetei, a MOE és az EOE megfelelő részei Tóth S. L.: A mezőkeresztesi csata és a tizenöt éves háború / Szeged, 2000

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Az órán kerül ismertetésre.

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTMKT225-01

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

A korújkori Erdély társadalma

Vargáné Balogh Judit

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

  BTMKT224. vagy BTMKT225.

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A szeminárium célja, hogy a résztvevők a szemeszter folyamán közös munkával feldolgozzák a koraújkori Erdély társadalmának a sajátosságait. Mivel a fejedelemség fennállásának a másfélszáz éve alatt némileg a királyi Magyarországétól különböző politikai utat jár be, ezért is érdekes megvizsgálni annak társadalmát. Erdélyben együtt éltek a vármegyék magyar lakossága, a szászok, székelyek és a románság a maguk sajátos kiváltság-rendszerével, eltérő gazdasági, társadalmi és kulturális meghatározottságaival. Az egyes csoportok mikrotörténetét, a királyságitól különböző vonásait ugyanúgy vizsgálja a szeminárium, mint az említett csoportok életmódját, kultúráját, vallási életének a jellemzőit.

Jegy szerzésének feltételei:

Zh, kiselőadás tartása

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1. A középkori Erdély társadalma
2. A 16-17. századi változások és azok hatásai a társadalomra
3. A székely társadalom sajátosságai
4. A székely felkelések a kora-újkorban
5. A székelység szerepe a 16-17. század háborúiban
6. A székely társadalom belső rendje, a közösségen belüli viszonyok, lehetséges felemelkedések
7. A szászok gazdasági szerepe a kora-újkorban
8. A szász városok életmódja a kora-újkorban
9. A szász eredetű magyar nemesek
10. A románság a kora-újkori Erdélyben
11. Az erdélyi magyar vármegyék felépítése, összehasonlítva a királyi magyarországiakkal
12. Az erdélyi magyar nemesi társadalom
13. Az erdélyi nemesség életmódja, gazdasági tevékenységei
14. Az erdélyi városok lakosságának életmódja
15. Az erdélyi társadalom és a vallási hovatartozás

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Erdély rövid története: Főszerk.: Köpeczi Béla, szerk.: Barta Gábor Bp. 1989.
Jancsó Benedek: Erdély története. Kolozsvár, 1981.
Makkai László: Erdély története Bp. 1944.
Makkai László – Szász Zoltán szerk.: Erdély története II. 1606-tól 1830-ig, Bp. Akadémiai, 1986: 753-783. ill. 920-971.
Jakó Zsigmond: Társadalom, egyház, művelődés. Budapest, 1997.
Mályusz Elemér: Erdély és népei. Budapest, 1941. (Reprint: 1999.)
Imreh István: Erdélyi hétköznapok. Bukarest, 1979.
Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Barta Gábor: Az erdélyi fejedelemség születése. Budapest, 1979.
       Jakab Elek: Kolozsvár története I-III. Buda, 1868-1870.
      Szádeczky Lajos: I. Apafi Mihály udvartartása. Bp. 1911
      Tarnóc Márton: Erdély művelődése Bethlen Gábor és a két Rákóczi György korában, Bp. 1978
      Kővári László: Erdély története I-VI. Pest, 1859-1866.
      Tüdős S. Kinga: Székely főnemesi életmód a XVII. század alkonyán. Bukarest – Kolozsvár, 1998.
      Balogh Judit: A székely nemesség kialakulásának folyamata. Kolozsvár, 2005.

Egyéb tudnivalók:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Neptun kód:

BTEGT222-01

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

 Nyugat-Európa a kora középkorban

Horváth Emőke

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTEGT222. vagy BTEGT223. 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 –

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

 Az előadás a 3-4. század fordulójától az 1000. esztendőig kíséri végig Nyugat-Európa történetét. A politikatörténet mellett különösen nagy hangsúlyt kap az egyház és művelődéstörténet. Az előadás kitekint a nyugati történelem szempontjából jelentős régiók felé, ezért foglalkozik Bizánccal és az iszlám terjeszkedés problematikájával.

Az óra részletes Ismertetése:

n. a.

Követelmény:

Kollokvium az előadás a kötelező irodalom alapján.

Kötelező irodalom:

Augustinus: Vallomások. Bp. 1982.

Jordanes: A gótok eredete és tettei. In: Középkori krónikások III. Brassó, 1904.

Paulus Diaconus: A langobárdok története. In: Középkori krónikások I. Brassó, 1901.

Einhard: Nagy Károly élete. Bp. 1901.

Prokopios: Titkos története. Bp. 1984.

Bíborszületett Konstantin: A birodalom kormányzása. Bp. 1950.

Liudprand: Antopodosis. Bp. 1908.

Szt. Benedek regulája: In: Népek nagy nevelője (Szerk. Szennay András) Bp. 1981. 102-183.

Biblia (elsősorban az Újszövetség)

Korán (ford: Simon Róbert) Bp. 1987. (A Korán szerkezetének ismerete, 1 szúra alaposabb ismerete és a bevezető tanulmány)

Nyugat-Európa és a Közel-kelet. Történeti szöveggyűjtemény I-II. Szerk: sz. Jónás Ilona. Bp. 1971.

Bibliográfia:

G. Duby-R. Mandrou: A francia civilizáció ezer éve. Bp.1974.

A. J. Gurevics: A középkori ember világképe Bp. 1974

D. Matthew: A középkori Európa atlasza. Bp. 1989.

H. Pirenne: A középkori gazdaság és társadalom története. Bp. 1983.

Szűcs Jenő: Ma magyar nemzeti tudat kialakulása.  Szeged. 1992. 1-106.

Szűcsi Jenő: A magyar nemzeti tudat kialakulása, Szeged, 1992, 1-106.

Szács Jenő: Vázlatok Európa három történeti régiójáról. Budapest, 1983.

Tokody-Niederhauser: Németország története. Bp. 1972. 9-44.

R. W. Southern: A nyugati társadalom és egyház a középkorban. Bp. 1987.

Váczy Péter: A középkor története. Bp. 1936.

P. Brown: Az európai kereszténység kialakulása. Bp. 1999.

Angi – Bárány – Orosz – Papp – Pósán: Európa a korai középkorban. Debrecen, 1997.

Vanyó László: Az ókeresztény egyház irodalma. In Ókeresztény írók. I. Budapest, 1988.

G. L. Seidler: A politikai gondolkodás az ókorban és a középkorban. Budapest, 1988, 286-346.

Ajánlott irodalom:

Bóna István: A hunok és nagykirályaik. Bp. 1993.

G. Zarnecki: Kolostorok, szerzetesek, barátok. Bp. 1986.

Goldziher Ignác: Az iszlám kultúrája. I-II. Bp. 1981.

Szántó Konrád: A katolikus egyház története. I., III. köt. Bp. 1983.

 

 

Neptun kód:

BTEGT222-02

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

 A reformáció kora I.

Schimert Péter

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTEGT222 vagy BTEGT223

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

 Előadás

Kollokvium

2

2

 –

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

E két féléves előadássorozat első félévében a hallgató megismerkedhet a reformáció koraként ismert korszak főbb fejleményeivel.  Ezek többek között: a protestáns reformáció gyökerei, az egyház problémái, a 16. századi Európa politikai helyzete, Luther tiltakozásai és mozgalma, a radikális reformáció, Zwingli, a kálvinizmus, valamint az anglikán politikai és egyházi reformok.  Ezek mellet foglalkozunk még a katolikus egyház válaszaihoz kötődő problémákkal, a katolicizmuson belüli reformmozgalmakkal, a tridenti zsinattal és a jezsuiták színrelépésével.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

Kollokvium az előadás és az ajánlott irodalom alapján.

Kötelező Irodalom:

Chadwick, Owen:  A reformáció.  Budapest, 1998, Osiris.

Szántó György Tibor:  Anglikán reformáció, angol forradalom.  Budapest, 2000, Európa Könyvkiadó.

McGrath, Alister E.:  Kálvin.  Budapest, 1996, Osiris.

Poór János (szerk.):  Kora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Budapest, 2000, Osiris.

Ajánlott irodalom:

Friedenthal, Richard.:  Luther élete és kora.  Budapest, 1973, Gondolat.

Szántó Konrád:  A katolikus egyház története.  2 köt.  Budapest, 1983, Ecclesia.

Gonda Imre – Niederhauser Emil:  A Habsburgok: egy európai jelenség. Budapest: Gondolat, 1978.

 

 

Neptun kód:

BTEGT222-09

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

 Korszakváltás a történelemben – Birodalmak, nomádok…

Dobrovits Mihály

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTEGT222 vagy BTEGT223

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 –

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

Az előadás célja, hogy Mohamed fellépésétől kezdve elemezze az iszlám világot vallási, politikai és gazdasági, valamint kultúrtörténeti szempontból.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

Kollokvium az előadás és a kötelező irodalom alapján.

Kötelező irodalom:

Benke J.: Az arabok története, Budapest 1999.

Goldziher I.: Az Iszlám, in: MARCZALI H. (szerk.): Nagy képes világtörténet IV/1 (Budapest é.n.), pp. 583-680.

Matuz J.: Az Oszmán Birodalom története, Budapest 1989.

Hourani, A.: The History of the Arab Peoples, London 1991.

Simon R.: A mekkai kereskedelem kialakulása és jellege (Értekezések a töréneti tudományok köréből 75), Budapest 1975.

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTEGT226-14

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Eurázsiai lovasnomádok a X. század előtt

Dobrovits Mihály

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTEGT226 vagy BTEGT227

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a belső-ázsiai lovas nomádok történeti szerepével.

Az óra részletes ismertetése:

1.Földrajzi  és időbeli határok: az eurázsia füvespuszta és  Tibet földrajzi jellegzetességei. Belső-Ázsia fogalmai.

2-3. Módszertani és megközelítésbeli kérdések: A történettudomány, mint megközelítési mód. Belső-Ázsia és a letelepült régiók. Az írásbeliség és a történeti hagyomány. A határvidék történelmi sajátosságai. Belső-Ázsia és a környező magaskultúrák történelemképének eltérései. Belső-Ázsai történetének sajátosságai. A nomadizmus és a rokonsági társadalom mint történeti jelenség. A folyamatos etnogenezis fogalma. A birodalom és a rokonsági szervezet. Az átmenő kereskedelem megjelenése és hatása. Az akkulturáció fogalma. A forrásbázis ismertetése.

4-5.  A legkorábbi indoeurópai (kocsis) nomádok. A szkíták, mint egy korai határvidéki  akkulturáció példái. Az ázsiai hunok (hiung-nu) fellépése. Belső-Ázsia népeinek nagy átrendeződése az  ie. II. században. A kínai expanzió Nyugat-Belső-Ázsiában.  A tochár kérdés. A ting-ling--tie-lö törzsek megjelenése (a feltételezhető legkorábbi török nyelvű népek.). A kínai és a meditterrán források összevetéseinek tanulságai.

6.  A Selyemút. A közvetítő- és az epóriumkereskedelem fogalma. A hellenizmus és a buddhizmus megjelenése Belső-Ázsiában. A szogd városok. Gandhára művészete és a kusán kérdés. Kelet-Turkesztán az időszámításunk kezdetéig.

7-8. A hiung-nu uralom összeomlása. Csi-csi törzsinek nyugati vándorása. A szien-pik. A momgol nyelvű népek kfeltűnése. A kagáni cím megjelenése. A zsuan-zsuanok és a tabgacsok. A barbár dinasztiák Kínában és nyugati analógiáik. Az európai és a közép-ázsiai  hunok. A buddhizmus, mint a barbár dinasztiák ideológiája Kínában. Az avar és a heftalita kérdés.

9-10. A türkök feltűnése. A török nyelvű népek korábbi története. Az ogurok Kelet-Európában. A türk birodalom jelentősége (a füvespuszta első egységes birodalma, a selyemút átrendeződése, az írásbeliség megjelenése belső-ázsia nomádjai között). A türkök birodalma Bizánc, Irán és Kína között. A szogdok jelentősége a birodalomban. A birodalom kettéválása és átmeneti bukása. Hüan-cang zarándokútja. A kazárok és a bolgárok. A második türk kaganátus. Az orchoni feliratok. Az Ötüken. A t’ie-lö-tokuz-oguz törzsek és történetük. Az ujgurok megjelenése.

11-13. Az ujgurok  Belső-Ázsiában és Kelet-Turkesztánban. Manichaeizmus és buddhizmus. Az An Lu-san felkelés és az ujgurok szerepe a Tang-Kínában. Az arab és a tibeti hatalom megjelenése. A Talasz-völgyi csata. A karlukok és a karachanídák. Az iszlamizáció kezdetei. A szír-darjai oguzok és a szeldzsukidák.

Követelmény:

Aktív órai jelenlét, kiselőadás tartása.

Kötelező irodalom:

Czeglédy Károly Nomád népek vándorlása Napkelettôl Napnyugatig. (Kôrösi Csoma Kiskönyvtár ) Budapest,1969

Ecsedy Ildikó. Nomádok és kereskedôk Kína határain (Bp., 1979, Kôrösi Csoma Kiskönyvtár) 78-164

Golden, Peter B.: An Introduction into the History of Turkic Peoples of  Inner Asia. Göttingen, l992.

Sinor, Denis (ed.): The Cambrigde History of Early Inner Asia. From the Eariest Times to the Rise of the Mongols Cambridge, 1990

Vásáry István  A régi Belső-Ázsia története, Szeged, 1993

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTEGT226-17

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Az egyház a középkorban

Horváth Emőke

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTEGT226 vagy BTEGT227

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A római előzményekre támaszkodva vizsgáljuk a kereszténység kialakulását, intézményrendszerének megszületését, és az egyházon belül jelentkező eretnek tanokat. Ezzel párhuzamosan kitekintünk a szakrális térhez kapcsolódó művészeti alkotásokra.

Az óra részletes ismertetése:

N. a.

Követelmény:

Aktív órai jelenlét, kiselőadás tartása.

Kötelező irodalom:

Peter Brown: Az európai kereszténység kialakulása. Budapest, 1999.

Gergely Jenő: A pápaság története. Budapest, 1999.

Szt. Benedek regulája. Budapest, 1981.

Szt. Bernát: Az új lovasság dicsérete. Budapest, 1987.

Vanyó László: Az ókeresztény egyház irodalma. In Ókeresztény írók. I. Budapest, 1988.

G. Duby: A katedrálisok kora. Budapest, 1998.

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTEGT226-18

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

 English Historical Texts I.

Schimert Péter

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTEGT226 vagy BTEGT227

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

1. To expose the student to some of the historical literature on selected topics in modern European history. 2. To increase the student's understanding of various debates among historians. 3. To improve the student's ability to understand and use English.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

Aktív órai jelenlét, kiselőadás tartása.

Kötelező irodalom:

Dannenfeldt, Karl H., ed.  The Renaissance: Basic Interpretations.  Toronto:

D. C. Heath, 1974.

Spitz, Lewis W., ed.  The Reformation: Basic Interpretations.  Toronto: D. C.

Heath, 1972.

Taylor, Philip A. M., ed.  The Origins of the English Civil War.  Toronto: D. C.

Heath, 1970.

Green, Robert W., ed.  Protestantism, Capitalism and Social Science: The

Weber Thesis Controversy.  Toronto: D. C. Heath, 1973.

Ajánlott irodalom:

–

 

Neptun kód:

BTEGT226-25

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

A Mediterráneum a kora középkorban

Horváth Emőke

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTEGT226 vagy BTEGT227

Az óra típusa:

Beszám. Kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A kurzus a Földközi-tenger térségének kora középkori, középkori történetével foglalkozik, különös tekintettel a Mediterráneum középkori gazdaságtörténetére.

Az óra részletes ismertetése:

1.        Bevezetés

2.        Itália helyzete és szerepe a kora középkori politikai struktúrában

3.        Itália a XI-XIII. században

4.        Itália a XIV-XV. században

5.        Hispánia a vizigót időszakban

6.        Az arabok megjelenése Európában, új keresztény államok kiformálódása és megerősödése az Ibériai-félszigeten (VIII-XIII. század)

7.        A reconguista állomásai, eredményei

8.        Az Al-Andalus helye és szerepe az Ibériai-félszigeten

9.        A másik oldal: Észak-Afrika jelentősége

10.     A Mediterráneum kultúrája

11.     A Gazdaság változásai a Mediterráneum területén 1000-ig

12.     A gazdaság új formái és technikái a Mediterráneumban (XI-XV. század)

 

Követelmény:

Aktív órai jelenlét, kiselőadás tartása.

Kötelező irodalom:

A XIX. és XX. századi egyetemes történeti, egyetemi tankönyvek közül (Korona vagy Osiris Kiadó) valamelyikből a témánkat képező országok története.

Pap Norbert - Tóth József: Európa politikai földrajza. JPTE University Press, Pécs, 1997.

Fernand Braudel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I-III. Akadémiai Kiadó - Osiris Kiadó, Budapest, 1996.

Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada 1789-1939. História - MTA, Budapest, 1994.

Fehmi Dzsihangir: A Török Köztársaság fél évszázada. Bp. 1974.

Európa régi-új régiója: a Medittárenum (szerk.: N. Rózsa – Póti) Bp. SVK, 1999.

Felipe Fernandez-Armesto: Európa népei. Corvina, Budapest, 1995.

Felipe Fernandez-Armesto: Millennium I-III. Athenaeum 2000 - Pannonica, Budapest, 2001.

Harry Hearedr: Olaszország rövid története. Bp. 1990.

J. Nagy László:Az arab országok története. JATEPress, Szeged, 1994.

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTEGT226-32

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Közép- és kora újkori várostörténet

Tózsa Rigó Attila

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTEGT226 vagy BTEGT227

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A kurzus célja áttekinteni a középkor és a korai újkor időszakában az európai városok történetét. A bevezető jellegű órákon a középkori város, mint történeti kategória meghatározását, valamint a „középkori város” kialakulására vonatkozó elméletek áttekintését végzi el a szemináriumi csoport. A továbbiakban a félév második harmadában a mediterrán, másként „déli” városmodell elemzését végezzük el, a félév utolsó szakaszában az Alpokon túli, másként „északi” városmodell elemzése történik. Mindezt gazdaság,- társadalom- és mentalitástörténeti szempontból, közös szemináriumi munka keretében kerül megvalósításra. A kurzus elvégzéséhez angol és/vagy német nyelv ismerete kiemelten ajánlott.

Az óra részletes ismertetése:

1.        A félév követelményeinek ismertetése.

2.        A középkori város kialakulására vonatkozó elméletek.

3.        A „középkori város”, mint történeti kategória.

4.        A mediterrán városmodell I. A városok társadalma, a városi társadalom rétegei.

5.        A mediterrán városmodell II. Városvezetés. A városi politikai elit viszonya a polgársággal és a városon kívüli hatalmi tényezőkkel.

6.        A mediterrán városmodell III. Gazdasági tevékenység, a polgárság anyagi helyzete.

7.        A mediterrán városmodell IV. Az észak-itáliai térség városai, konkrét példákon keresztül.

8.        A mediterrán városmodell V. A polgárság mindennapjai. Mentalitás, vallásosság anyagi kultúra stb.

9.        Az északi városmodell I. A városok társadalma, a városi társadalom rétegei. (angol/német nyelvű szakirodalommal)

10.     Az északi városmodell II. Városvezetés. A városi politikai elit viszonya a polgársággal és a városon kívüli hatalmi tényezőkkel. (angol/német nyelvű szakirodalommal)

11.     Az északi városmodell III. Gazdasági tevékenység, a polgárság anyagi helyzete. (angol/német nyelvű szakirodalommal)

12.     Az északi városmodell IV. A Hanza-városok konkrét példákon keresztül. (angol/német nyelvű szakirodalommal)

13.     Az északi városmodell V. A polgárság mindennapjai. Mentalitás, vallásosság anyagi kultúra stb. (angol/német nyelvű szakirodalommal)

14.     Zárthelyi dolgozat.

15.     A félév áttekintése, jegybeírás.

Követelmény:

Aktív órai jelenlét, kiselőadás tartása.

Kötelező irodalom:

Braudel, Fernand: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. Bp. 1996.

Mumford, Lewis: A város a történelemben, létrejötte, változásai és jövőjének kilátásai. Bp., 1985.

Bácskai Vera: Városok Magyarországon az iparosodás előtt. Bp., 2002.

Granasztói György A középkori magyar város. Bp., 1980.

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTEGT226-35

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Az iszlám világ a középkorban

Dobrovits Mihály

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTEGT226 vagy BTEGT227

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

Az iszlám vallás, annak társadalmi és politikai hátterének megismerése.

Az óra részletes ismertetése:

1-4. A mongolok. Bagdad bevétele. A kalifátus Egyiptomban. Mamelukok, mongolok, keresztesek a XIII-XIV. században. A nyugati iszlám hanyatlása és a hispániai Reconquista.

5-8 Az Oszmán Birodalom felvirágzása.

9-10. Az iráni síita hatalom kialakulása. Az indiai iszlám. Az iszlám Nyugat-Afrikában.

11-12. Az iszlám világ és a gyarmatosító nyugat kapcsolatának kezdetei.

Követelmény:

Jelenlét az foglalkozásokon, az irodalomban való tájékozódás.

Kötelező irodalom:

Benke J.: Az arabok története, Budapest 1999.

The Cambrigde History of Islam.

Goldziher I.: Az Iszlám Budapest 1983.

Matuz J.: Az Oszmán Birodalom története, Budapest 1989.

Maaluf, A.: A keresztes hadjáratok arab szemmel

Hourani, A.: The History of the Arab Peoples, London 1991.

Yarshater, E. (ed.): The Cambrigde History of Iran vonatkozó kötetei.

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTEGT227-06

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

A nyugat-európai ember önképe…

Tózsa Rigó Attila

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTEGT226 vagy BTEGT227

Az óra típusa:

Beszám. Kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A kurzus elsődleges célja a modern társadalom-történetírás legújabb irányzatainak (mentalitástörténet, mindennapok története) áttekintése. Ezután a fenti történetírói irányzatok szellemében feldolgozott témákból tartott referátumok segítségével a csoport áttekinti a különböző elméletek gyakorlati alkalmazhatóságát. A feldolgozható témák időbeli kerete – viszonylag tág, az érett középkor időszakától egészen a 18-19. századig.

Az óra részletes ismertetése:

1.        A félév követelményeinek ismertetése.

2.        A modern társadalom-történetírás irányzatai.

3.        Városkép a középkori Európában, a polgárság önmeghatározási igényének alakulása.

4.        Falukép a középkorban.

5.        Hitélet I. Az egyháziak közössége, viszonyuk a középkori társadalom többi rétegéhez.

6.        Hitélet II. A laikusok vallásossága.

7.        „Bellatores”. Lovagi eszme, a lovagság önmeghatározási igénye, helye a korabeli társadalomban. Udvari kultúra.

8.        A késő középkor és a kora újkor világi értelmisége. Diákélet, peregrináció.

9.        Mindennapi élet.

10.     Útleírások az újkor hajnalán.

11.     Az ipari forradalom társadalmi.

12.     Városkép a 18-19. században.

13.     Falukép a 18-19. században.

14.     Zárthelyi dolgozat

15.     A félév áttekintése, jegybeírás.

Követelmény:

Aktív órai jelenlét, kiselőadás tartása.

Kötelező irodalom:

Elias, Norbert: A civilizáció folyamata : szociogenetikus és pszihogenetikus vizsgálódások. Bp., 1987.

Huizinga, Johan: A középkor alkonya. Bp., 1996.

 

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTMKT228

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Közép- és kora újkori történeti forrásszeminárium

Horváth Zita

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

 

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A szeminárium először is a források, forrástípusok és forráskiadók bővülésével, változásával foglalkozik, majd pedig forrástípusok szerint sorra veszi azokat a forrásokat, amelyek jellemzik a korszakot. Emellett levéltári gyakorlatként a hallgatóknak módjuk és lehetőségük van a kéziratos források olvasásának gyakorlására is.   

Jegy szerzésének feltételei:

Az órán való aktív részvétel, két zárthelyi dolgozat és egy forráselemző szemináriumi dolgozat

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1.Bevezetés. A források jellegének változása a középkorhoz képest2.16-17.századi és 18.század eleji forráskiadványok. (Zsámboky, Schardius, Bongarsius, Szamosközy, Hevenesi, Kaprinai, stb.)3.Vármegyei írásbeliség a kora újkorban4.Statisztikai jellegű források. (összeírások, dézsmajegyzékek, stb.)5.Egyházi iratok. (anyakönyvek, canica visitatio st.)6.Gazdasági iratok (számadások, számlák, nyugták)7.Személyes jellegű források. (napló, emlékiratok, levelek, stb.)8.Útleírások.9.Törvények, rendeletek, peres iratok, végrendeletek.10.Szépirodalm mint történeti forrás11.A kora újkorra vonatkozó fontosabb forráskiadványok.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Részletesen az órán hangzik el.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Föglein Antal: A vármegyei jegyzőkönyv. Levéltári Közlemények, 1938.16.évf.142-167.p.; Mezey Barna (szerk.): A magyar állam- és jogtörténet forrásai. Bp., 1998.; Nagy Gábor (szerk.): Magyar História. 1526-1608. Debrecen, 1998.; Sinkovics István (szerk.) Magyar történeti forrásgyűjtemény I-II. 1526-1790. Bp., 1968.

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTMKT228

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Közép- és kora újkori történeti forrásszeminárium (Kora újkori elbeszélő források)

Nagy Gábor

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A szeminárium célja hogy áttekintést adjon kisebb részben a középkori, döntően a kora újkori magyarországi latin nyelvű elbeszélő forrásokról, mindenek előtt a jelentősebb történetírók munkájáról, segítse a hallgatókat legalább az alapvető művekkel valamint a vonatkozó fontosabb magyarországi forráskiadványokkal való találkozásban.

Jegy szerzésének feltételei:

Az órán való aktív részvétel, zárthelyi dolgozat és egy szemináriumi dolgozat

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1. Az elbeszélő források kiadásának magyarországi történetéből

2-4. Középkori elbeszélő forrásaink áttekintése Thuróczyig

5. Humanizmus, humanista történetírás

6. Bonfini és Ransanus

7-8. Történetíró főpapok

9. Forgách és Brutus

10. Baranyai Decsi és Szamosközy

11-12. Isthvánffy Miklós

13-14. Főbb XVII. századi elbeszélő források

15. zh

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI-XVII. századi magyarországi történetírás történetéből / Bp., 1975

Humanista történetírók / vál., szerk., utószó Kulcsár Péter, Bp., 1979

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Részletes irodalom az órán hangzik el.

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTMKT228

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Közép- és kora újkori történeti forrásszeminárium

Vargáné Balogh Judit

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTMKT228.

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A szeminárium először is a források, forrástípusok és forráskiadók bővülésével, változásával foglalkozik, majd pedig forrástípusok szerint sorra veszi azokat a forrásokat, amelyek jellemzik a korszakot. Emellett levéltári gyakorlatként a hallgatóknak módjuk és lehetőségük van a kéziratos források olvasásának gyakorlására is.

Jegy szerzésének feltételei:

A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele egy szemináriumi dolgozat készítése valamely témából, ennek kiselőadás formájában történő előadása, egy korreferátum megtartása, valamint a félév végén egy zárthelyi dolgozat írása.

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1. Forrástípusok és forráskiadók a koraújkorban
2. Napló, mint forrás: Mindszenti Gábor naplója: Erdély Öröksége I. kötet 70-79. oldal
3. A hitvitázó irodalom, Heltai Gáspár: A segesvári disputa. Erdély öröksége, I. kötet 144-147. oldal
4. Udvari történetírás Kovacsóczi Farkas: Báthori István dicsérete
5. Végrendelet: Bocskai végrendelete. Erdély öröksége I. kötet 114-121. oldal
6. Törvények: 1608-as pozsonyi országgyűlés törvényei. Magyar Országgyűlési Emlékek. Az 1568-as tordai országgyűlés törvényei.
7. Emlékirat: Borsos Sebestyén és Nagy Szabó Ferenc diáriuma: Erdély Öröksége I. kötet 116-130. oldal
8. Diplomáciai irodalom. Borsos Tamás utazása a fényes portára. Erdély Öröksége III. kötet 175. oldal
9. Oklevelek, adományok: Erdélyi Országgyűlési Emlékek
10. Útleírások. Gömöri György: Angol és skót utazók a régi Magyarországon.
11. Diplomáciai levelezés: II. Rákóczi György levelezése.
12. Magánlevelezés: Lórántffy Zsuzsanna levelezése.
13. Összeírások: Székely összeírás a XVII. századból.
14. Puritánus irodalom: Medgyesi Pál: Erdély romlásának okairól.
15. Pedagógiatörténet: Apáczay Csere János: Az iskolák igen szükséges voltáról.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Makkai László (szerk.): Erdély öröksége I-VI. é. n.; Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak. Bp. 1973.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata. Bp. 1980. Fraknói Vilmos: A hazai és külföldi iskolázás története. Bp. 1873.; Klaniczay Tibor (szerk. ): A magyar irodalom története. I-II. Bp. 1963-1964

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód: 

BTUJT230-01

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Magyarország politikatörténete, 1790-1848

Fazekas Csaba

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTUJT230. vagy BTUJT231.

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

Az előadáson a hallgatók megismerhetik a magyar polgári átalakulás legfontosabb kérdéseit, személyiségeit, az egyes reformkérdésekkel kapcsolatos állásfoglalások alakulását. Kitérünk a politikai intézményrendszer működésére (különös tekintettel a legfontosabb kormányszervek, valamint a rendi országgyűlés és a vármegyék felépítésére, jog- és tevékenységi körére, például az országgyűlés “házszabályaira”, a vármegyei közgyűlések szerepére, a politikai képviseletre stb.). Az előadás menete kronologikus rendben halad. Szeretnénk részletesebben foglalkozni a magyar liberalizmus kialakulásával és jellemzésével, fontosabb kiemelkedő személyiségeinek (Széchenyi, Kossuth, Deák, Eötvös, Batthyány) életével, eszmerendszerének kialakulásával; de szeretnénk kitérni a “második vonalbeli” liberálisok politikai szerepvállalásának méltatásával is. A reformellenzék programvitái (pl. Széchenyi-Kossuth vita) mellett részletesebben kitérünk a konzervativizmus irányzataira, a “fontolva haladók” eszmerendszerére, valamint az 1844-1848 közötti politikai pártalakulások történéseivel is. A sajtó, valamint a közvélemény szerepe mellett az egyes eseményeknek igyekszünk a nemzetközi vonatkozásait, valamint társadalomtörténeti hátterét is felvillantani. Az előadás célja, hogy – a szakirodalom, valamint az előadó saját kutatásai alapján – bepillantást adjon a legfontosabb reformkérdések hátterébe: gazdaságfejlesztés, különös tekintettel az ipari és mezőgazdasági modernizáció jogi-politikai hátterére; jobbágyfelszabadítás és közteherviselés kérdésköre; a népképviseleti rendszer kiépítése; a politikai intézményrendszer reformja; sajtó-, lelkiismereti és vallásszabadság; nemzetiségi kérdés stb.

Jegy szerzésének feltételei:

Az aláírás megszerzéséért valamennyi hallgatónak zárthelyi dolgozatot kell írnia a félév közben az alábbi tananyagból: Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás, 1711-1867. Bp., 1990. (Magyarok Európában, III.) 181-196., 206-219., 255-305. p.

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1. A korszak általános jellemzése I. A döntéshozatal színterei: a bécsi udvar és a kormányszervek.

2. A korszak általános jellemzése II. A nemesi érdekérvényesítés fórumai: az országgyűlés és a vármegye.

3. II. Lipót uralkodása, az 1790-91. évi országgyűlés és a rendszeres bizottsági munkálatok (1791-1793).

4. A magyar jakobinus mozgalom (1794-1795). Napóleon kora Magyarországon (1795-1812).

5. Konjunktúra és dekonjunktúra - abszolutizmus és rendiség újabb konfliktusai (1812-1825). A reformmozgalom kibontakozásához vezető események: a rendszeres bizottsági munkálatok és az 1831. évi kolerajárvány (1825-1831).

6. A reformmozgalom kibontakozása, Wesselényi Miklós és Széchenyi István fellépése, eszmerendszerük kialakulása.

7. Az 1832-36. évi országgyűlés politikai csatározásai és eredményei. Deák Ferenc politikai nézeteinek kialakulása.

8. A felségsértési perek kora (1836-1839) és az 1839-40. évi országgyűlés.

9. Zárthelyi dolgozat! A magyar liberalizmus rendszere és sajátosságai.

10. Kossuth fellépése és a Pesti Hírlap (1841-1844). A gazdasági reformmal kapcsolatos elképzelések.

11. A politikai élet fő kérdései a negyvenes évek elején. (Jobbágykérdés, iparosítás, vallásügy, zsidókérdés stb.) Az újkonzervativizmus kialakulása és rendszere (Dessewffy Aurél).

12. A nemzetiségi kérdés jelentkezése és tartalma, a nyelvi-nemzeti asszimilációval kapcsolatos nézetkülönbségek. Az 1843-44. évi országgyűlés.

13. A reformmozgalom útkeresési kísérletei és főbb irányzatai. A centralisták, Eötvös József.

14. A pártalakulások kora Magyarországon (1845-1847), az ellenzéki és a konzervatív párt szerveződése, stratégiája. Batthyány Lajos szerepe a reformkorban.

15. Az 1847-48. évi országgyűlés csatározásai 1848. március 3-ig.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

A kollokviumhoz szükséges forrásismeret: Andics Erzsébet (szerk.): A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848-49-ben. I. köt. Bp., 1981. 206-216. p.; Deregnyei [Kossuth Lajos]: A magyar politikai pártok értelmezése. (1847) Bp., 1989. Seresné Szegőfi Anna: Borsod vármegye képviselete a reformországgyűléseken: követutasítások és követi végjelentések. Miskolc, 1987. (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei levéltári füzetek, 21. 333-353. p.; Tőkéczki László (szerk.): Magyar liberalizmus. Bp., 1993. 11-49., 60-78., 90-94., 103-107. p.

Vizsgaanyag: Gergely András (szerk.): 19. századi magyar történelem, 1790-1918. Bp., 1998. [az alábbi fejezetek: Pajkossy Gábor: Az abszolutizmus és rendiség utolsó küzdelmei. Az első reformtörekvések (1790-1830) 127-158. p.; Uő: A reformkor (1830-1848) 197-245. p.]; Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig. In: Pál Lajos (szerk.): Horváth Mihály: Polgárosodás, liberalizmus, függetlenségi harc. Válogatott írások. Bp., 1986. (Történetírók tára) 139-207. p.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Barta István: A fiatal Kossuth. Bp. 1966.

Dénes Iván Zoltán: Közüggyé emelt kiváltságőrzés. A magyar konzervatívok szerepe és értékvilága az 1840-es években. Bp., 1989.

Lackó Mihály: Széchenyi és Kossuth vitája. Bp., 1977. (Magyar História)

Mályusz Elemér: A reformkor nemzedéke. In: Századok, 1923. 1-6. sz. 16-75. p.

Poór János: Kényszerpályák nemzedéke, 1795-1815. Bp., 1988.

Varga János: Helyét kereső Magyarország. Politikai eszmék és koncepciók az 1840-es évek elején. Bp., 1982.

Varga János: Megye és haladás a reformkor hajnalán (1840-1843). 1-2. rész. In: Somogy megye múltjából, 11. Kaposvár, 1980. 177-243. p., 12. Kaposvár, 1981. 155-294. p.

Egyéb tudnivalók:

 Az előadás menetével kapcsolatos további információkat (pl. a vizsgatételeket, a zárthelyi feladatait és eredményeit, további tájékoztató ajánlott irodalmat) ld. az alábbi helyen: http://www.fazekascsaba.hu

 

Neptun kód:

BTUJT230-03

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Új honfoglalás. Magyarország társadalma a 18. században

Tóth Zoltán

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTUJT230. vagy BTUJT231.

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A XVIII. századot az újabb egyetemes történeti kronológia  általában két nagyobb fejlődéstörténeti periódusra osztja: a század közepén kibontakozó angliai ipari forradalom előtti és az ipari forradalommal együtt élő, avval versengő szakaszra az uttrechti béke, vagy XIV. Lajos francia király halála után, a Francia Forradalomig. A magyar történelemben párhuzamként kínálkozna a szatmári béke és a sokat vitatott 1790/91-es országgyűlés közötti időszak. Mind a szatmári pontok, mind az 1790/91-es országgyűlést körülvevő (nemesi) mozgalmak, viták és törvények olyan társadalomszervezeti megállapodások összegződései azonban, amelyek a megelőző korszakok változásait rögzítik politikai-jogi formában.

Az előadásokban két terület változását kísérjük figyelemmel:: az egyik, a társadalmi különbségek fajtái, kifejeződései, jelképei, korspecifikus tipusai és ezek változása a század során; a másik a társadalomszervezet területe: miként intézményesülnek a különbségek, a rendek s osztályok egymással folytatott alkujában, a társadalom minősítő rangsorában hogyan jelennek meg új szereplők: az új főnemesek, nemesek,  hivatalnokok, iskolázott tisztikar, (honoratiór) értelmiség, új (tőkés) polgárság, birtokos paraszt és zsellér, az ipari szolga ésnapszámos, mint ipari munkás, etc..

Jegy szerzésének feltételei:

Az aláírás feltétele zárthelyi dolgozat sikeres megírása a félév végén.

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

 

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

DÁNYI Dezső. Az első magyarországi népszámlálás. In:Történeti demográfiai füzetek. 2. KSH. Népességtudományi Kutató Intézet. Budapest.1985.

- FARAGÓ Tamás Háztartásszerkezet és társadalomfejlődés Magyarországon 1787-1848. Történeti Statisztikai Tanulmányok 3. Bp. 1977

- BOBULA Ida. A nô a XVIII. század magyar társadalmában. Budapest, 1933. Magy. Társ. Tud. Társulat kiad.

- FELHŐ Ibolya szerk. Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában  I. Köt. Dunántúl. (A Magyar Országos Levéltár és a KSH.  kiadványa) Bp. 1970.

- KÖVY Sándor.A' magyar törvényeknek rövid summája.A' Gyerekek számára.Pozsonyban.1798.(Reprint.Miskolc.1989.)

- MÁLYUSZ Elemér. A türelmi rendelet. II. József és a magyar protestantizmus. Bp. 1939.

- POÓR János. Szintemelés és alkotmányosság a 18-19. szászad fordulóján. IN: A felvilágosodás jegyében.  Tanulmányok H. Balázs Éva 70. születésnapjára. Budapest, 1985. 177-198.

- SÁPI Vilmos. A mezőgazdsági bérmunkásság jogviszonyai Magyarországon a XVI. századtól 1848-ig. Budapest (akadémiai K.) 1967. 292 p.

- SZABň István. Nemesség és parasztság Werbôczi után. Szerk. Eckhardt Sándor. Bp. 1941.44-8O.

- SZABň István Terminológia, fogalom, társadalomszervezet. Ethnographia. 1965.1.1O-31.

- TAGÁNYI Károly.  Falu- és  földközösség. Címszó:  Közgazdasági Lexikon.  I.köt Bp. (Pallas) 1898. 611-620.

- VARGA János.1969.Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban. 1556-1767. Budapest, 1969.

- WERBŐCZY István. Tripartitum. A dicsôséges Magyar Királyság szokásjogának hármaskönyve. Latin-magyar kétnyelvű kiadás. (Fordětotta és bevezette Csiky Kálmán 1894. Reprint) Bp. 1990.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTUJT230-11

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Gazdaság és technika a 18. században Magyarországon

Németh Györgyi

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTUJT230. vagy BTUJT231.

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

Az előadás célja a gazdasági modernizáció kezdeteinek a bemutatása és elemzése a reformkori Magyarországon a gazdaság és a technikai fejlődés összefüggéseinek a feltárásával. Először a belső – természeti és társadalmi – erőforrásokat vesszük számba a 19. század első felének Magyarországán, majd az egyes gazdasági ágazatokban – infrastruktúra, mezőgazdaság, ipar – részletesen megvizsgáljuk, hogy milyen műszaki fejlesztési törekvések mutatkoztak, ezek mely tényezők hatására jöttek létre, s milyen következményekkel jártak. A jelenségeket az európai fejleményekkel folyamatosan összehasonlítva tárgyaljuk. A megválaszolandó kérdések között az is szerepel, hogy miért jött Magyarországra Ganz Ábrahám, hogyan csempészett ki tervrajzokat Angliából Széchenyi, és hol található a Lánchíd előképe.

Jegy szerzésének feltételei:

Zárthelyi dolgozat

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

. Bevezetés

2. Gazdaság és technika

3. A természeti környezet

4. A társadalmi környezet

5. Infrastruktúra

6. A mezőgazdaság: földművelés

7. A mezőgazdaság: állattartás és állattenyésztés

8. Energiagazdálkodás

9. Az ipar: kézművesipar

10-11. Az ipar: manufaktúrák és gyárak        

12. Az ipar: mérnökök és felsőoktatás

13. Települések

14. Zárthelyi dolgozat

15. A kurzus értékelése, lezárása

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Fónagy Zoltán: A bomló feudalizmus gazdasága. In: Gergely András (szerk.): 19. századi magyar történelem 1790-1908. Bp. 1998. 25-56.

Gunst Péter: A gazdaság modernizációja. In: Veliky János (szerk.): Polgárosodás és szabadság. (Magyarország a XIX. században.) Bp. 1999. 198-235.

Gyimesi Sándor: Utunk Európába. Bp. 1993. 37-78.

Kaposi Zoltán: Magyarország gazdaságtörténete 1700-1848. In: Honvári János (szerk.): Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. Bp. 1997. 161-241.

Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás 1711-1867. Bp. 1990. 51-81.

Mérei Gyula: Magyarország gazdasága (1790-1848). In: Magyarország története 1790-1848. Bp. 1980. 213-424.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Balassa Iván: Az eke és a szántás története Magyarországon. Bp. 1973.

Bácskai Vera: A vállalkozók előfutárai. Nagykereskedők a reformkori Pesten. Bp. 1989.

Endrei Walter: A textilipari technikák termelékenységének a története. Bp.1993. 151-191.

Endrei Walter (szerk.): Műszaki innovációk sorsa Magyarországon. Bp. 1995. 9-25, 95-108, 171-212, 236-257.

Frisnyák Zsuzsa: A magyarországi közlekedés krónikája 1750-2000. Bp. 2001.

Gergely András: Egy gazdaságpolitikai alternatíva a reformkorban. A fiumei vasút. Bp. 1982.

Möller János: Az európai manufaktúrák és mesterségmíveik. Pest 1818. Reprint.

Orosz István: Széchenyi és kortársai. Válogatott tanulmányok a reformkorról. Debrecen, 2000. 134-149.

Remport Zoltán: Magyarország vaskohászata az ipari forradalom előestéjén (1800-1850). Bp. 1995.

Tóth Tibor: A mernyei uradalom a feudális rend utolsó szakaszában. Bp. 1978.

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTUJT230-13

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Reformkor - forradalom - kiegyzés (politikatörténet)

Bona Gábor

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTUJT230. vagy BTUJT231.

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

Az előadássorozat áttekintést ad  a magyar történelem 1848 és  1867 közötti korszakának köztörténetéről (eseménytörténetéről) , részletesen kitérve a forradalom és szabadságharc, az önkényuralom, valamint a kiegyezés időszakának katonai, ill. belpolitikai küzdelmeire, külpolitikai körülményeire valamint a társadalom- és gazdaságfejlődés főbb jellemzőire, a nemzetiségi kérdésre.

Jegy szerzésének feltételei:

Zárthelyi írása

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1. A forradalom győzelme 1848 tavaszán: áttörés a pozsonyi országgyűlésen és a pesti márciusi forradalom; a bécsi udvar alternatívái, az áprilisi törvények

2. Az első felelős magyar kormány tevékenysége, a szociális és a nemzetiségi mozgalmak

3. A polgárháborús helyzet kialakulása, Budapest és Bécs viszonyának alakulása 1848 őszéig, a nemzetőrség és az első honvédzászlóaljak.

4. A szeptember –októberi fordulat, Jellačić támadása, az október 3-i kiáltvány, az Országos Honvédelmi Bizottmány

5. Felkészülés a háborúra . Kossuth szerepe. A császáriak decemberi általános támadása

6. A kormány tevékenysége Debrecenben, az ellenállás megszilárdulása, a magyar fősereg sikertelen ellentámadása a főhadszíntéren.

7. Az erdélyi események 1848 őszétől Nagyszeben bevételéig (1849.március 11.)

8. Az olmützi alkotmány és a függetlenségi nyilatkozat, pártok és pártharcok a forradalom táborán belül

9. A tavaszi hadjárat és Buda bevétele

10. A Szemere-kormány és programja, az orosz intervenció, a nagyhatalmak reagálása

11. A nyári hadjárat – a komáromi koncentráció, ill. a Tisza-Maros szögi összpontosítás

12. A szabadságharc leverése és a megtorlás, a Kossuth – Görgei vita

13. Az önkényuralom rendszerének kiépülése a Birodalomban és Magyarországon

14. Gazdasági-társadalmi folyamatok Magyarországon 1849-1867.

15. Az aktív és a passzív ellenállás, a kiegyezés létrejötte és értékelése

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

19.századi magyar történelem (szerk. Gergely András) Bp., 1998.; A szabadságharc katonai története (szerk. Bona Gábor) Bp., 1998.; Magyarország története tíz kötetben  6/1. Magyarország története 1848-1890. Bp. 1979. I-Ivonatkozó részei; Gyáni Gábor-Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Bp. 1998. (vonatkozó rész); Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20.század közepéig (szerk. Honvári János) Bp., 1998. (vonatkozó rész); Forradalom után – kiegyezés előtt. A magyar polgárosodás az abszolutizmus korában (szerk. Németh G. Béla) Bp., 1998.; Szabad György: Forradalom és kiegyezés válaszútján 1860-1861. Bp., 1967.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 

Egyéb tudnivalók:

 

 

 

 

Neptun kód:

BTEGT232-01

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Oroszország Kelet-Európa politikája a XVIII-XIX. században

Czövek István

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTEGT232 vagy BTEGT233

Az óra típusa:

Beszám. Kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

Kollokvium

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A 18. századi Oroszországban a felvilágosult abszolutizmus uralkodóinak sorát Nagy Péter nyitotta. Oroszország az európai diplomáciában való nagyhatalommá emelkedésének időszakában rajta kívül még II. Katalin játszott meghatározó szerepet. A francia forradalom elbizonytalanította Európa feudális uralkodóit és a közös félelem egy szövetségbe sorolta őket.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

60%-os jelenlét az előadásokon, az ajánlott irodalomban való tájékozódás, kollokvium, szigorlat.

Kötelező irodalom:

Niederhauser E.: I. Péter. Budapest, 1967, Akadémiai Kiadó.

Diószegi I.: Klasszikus diplomácia - modern hatalmi politika. Budapest,, 1967.

Niederhauser E.: Az orosz felvilágosult abszolutizmus kérdéséhez. Acta Universitatis Debreceniensis III. 1964.

Arató E.: Kelet-Európa története a XIX. század első felében. Budapest, 1971, Akadémiai Kiadó.

Czövek István: Oroszország külpolitikája II. Sándor korában és a közvélemény. Nyíregyháza, 1991, Bessenyei.

Köves E.: Kelet és Nyugat. Budapest, 1982, Magvető.

M. Roberts: Európa története. I-II. köt. Budapest, 1992.

Berend T.I. – Ránki Gy.: Európa gazdasága a 19. században. Budapest, 1987, Gondolat.

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTEGT232-06

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Nyugat- és Közép-Európa 1789-1848 között…

Vári András

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTEGT232 vagy BTEGT233

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

Kollokvium

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

Első lépésben igyekszünk megismerni a napóleoni rendszert, annak háborúit és ezek hatását az angol, a német és osztrák területek államaira és társadalmaira. Másodjára a szent szövetségi reakció nagyhatalmi rendszerét és a német egységmozgalom kezdeteit ismerjük meg. Harmadikként az 1830-as forradalmakat és a harmincas évek mozgalmait tekintjük át, végül pedig az 1848-as forradalmak a fentiekben megismert eltérő keretek között játszódó történetével ismerkedünk meg, figyelve a kölcsönhatásokra.

Az óra részletes ismertetése:

1.        A forradalom fogalma, a francia forradalom államapparátusa, Napóleon államcsínye, bel- és külpolitikája 1799-1804. A napóleoni kihívás hatása Angliára

2.        A harmadik és negyedik koalíció, Ausztria és Poroszország veresége, ennek kihatásai a vesztes államokra. Napóleon barátai – Rajnai Szövetség

3.        Napóleon uralmának hanyatlása és vége az oroszországi hadjárattól a párizsi békéig

4.        A bécsi kongresszus rendelkezései, a Szent Szövetség és a metternichi reakció rendszere

5.        A restauráció Franciaországban, a német államokban és a metternichi rendszer osztrák belpolitikája. A titkos társaságok, az egyesületek és a sajtó, a közvélemény intézményének kialakulása. A karlsbadi határozatok

6.        Az 1830-as megmozdulások, a párizsi forradalom, a júliusi monarchia. A belga függetlenség. A lengyel felkelés

7.        A harmincas évek német nemzeti és liberális mozgalmai, a hambachi fesztivál. A értelmiség szerepe.

8.        Az olasz egység kérdése, az olasz forradalmi mozgalmak a harmincas években és 1848-ban

9.        A bécsi, pesti és prágai forradalmi mozgalmak 1848 végéig

10.     A poroszországi forradalmi mozgalmak, a schleswig-holsteini kérdés és a frankfurti birodalmi gyűlés dilemmái

11.     A reakció ellentámadása a Habsburg-Birodalomban és Németországban

12.     Mi maradt 1848 eredményeiből 1849 végére?

13.     ZH

Eredmény-megbeszélés, javítás, konzultáció

Követelmény:

Egy zárthelyi dolgozat a megadott irodalomból és forrásokból.

Kötelező irodalom:

Urbán Aladár (szerk.): Új- és legújabb kori egyet. tört. szöveggyűjtemény. 1/1-2. köt. Budapest, 1970, Tankönyvkiadó.

Diószegi István (szerk.): Egyetemes történet 1789-1914. Szöveggyűjtemény. Budapest, 1995, Tankönyvkiadó.

Niederhauser Emil (szerk.): Új- és legújabb kori egy. tört. szöveggyűjtemény. 4. köt. Budapest, 1968, Tankönyvkiadó.

Ajánlott irodalom:

Marczali Henrik: A legújabb kor története 1825-1880. Budapest, 1892.

 

 

Neptun kód: 

BTUJT234-01

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Egyházak és egyházpolitika a polgári átalakulás korában Magyarországon, 1830-1848.

Fazekas Csaba

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTUJT230. vagy BTUJT231.

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A szeminárium a polgári átalakulás egyik részleteiben máig kellően fel nem tárt, ugyanakkor szerteágazó és rendkívül fontos témakörével, az egyházpolitikai folyamatokkal kíván foglalkozni. Az állam és az egyház viszonyának átalakítása szerves részét képezte a reformellenzék programjának, pontosan illeszkedett annak a „régi rend”-et felszámolni és új, polgári viszonyokkal felváltani kívánó eszmerendszerébe. A 18. század végére (különösen II. József türelmi rendelete, majd az 1791. évi országgyűlésen hozott vallásügyi törvény nyomán) nyilvánvalóvá vált, hogy a felekezetileg rendkívül tagolt magyar társadalomban új alapokra kell helyezni az egyházaknak egymással és az állammal való együttélését. Az 1830-as évektől – jórészt a vegyes házasságok szabályozása kapcsán kibontakozó – egyházpolitikai vita tétje a reformerek részéről egy új, átfogó vallásügyi törvény megalkotása lett. A vitában – jelezve a liberális eszmék térhódítását – a választóvonal immár nem katolikusok és protestánsok között húzódott, hanem a reformellenzék állt szemben a katolikus egyházzal és kevés számú világi konzervatív szövetségesével. A szemináriumon ennek a vitának az alakulását kívánjuk nyomon követni az 1844/3. illetve az 1848/20. tc.-ek elfogadásáig, valamint azokat a kérdéseket külön-külön, melyek a vallásügyi szabályozás vitája közben merültek fel. Az órán alapvető fontosságú a hallgatók önálló kutatómunkája, melynek alapján valamely általuk választott témából kell felkészülni.

Jegy szerzésének feltételei:

Valamennyi hallgató a félév elején választott egy előadástémát, valamint két olyan referátumot, melyhez „felkért opponensként” hozzászól. A felkészüléshez a szemináriumvezető ad bizonyos támpontokat, fontosabb irodalmat, melyből ki lehet indulni, a szakirodalom feltárása azonban alapvetően a résztvevők feladata. A kiselőadások előtt a referáló beadja írásos vázlatát és az általa feldolgozott fontosabb szakirodalmak címjegyzékét.

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1. Témamegbeszélés, a félév menetének kialakítása.

2. A reformkori egyházpolitikai viták előzményei. Az 1791/26. tc. születése.

3. A magyar liberalizmus előfutárainak egyházpolitikai elvei és forrásaik, különös tekintettel Hajnóczy Józsefre és a magyar jakobinusokra.

4. Zárthelyi dolgozat megírása!

5. A vegyes házasságokkal kapcsolatos politikai vita megindulása az 1832-36. évi országgyűlésen.

6. Az egyházpolitikai vita fejleményei az 1839-40. évi országgyűlés előtt, alatt és utána 1843-ig.

7. Az 1843-44. évi országgyűlés vitái, az 1844/III. tc. születése és értékelése.

8. Vita az egyházi javak szekularizációjáról az 1840-es években.

9. Egyházi iskolák és a fontosabb oktatáspolitikai kérdések a reformkorban.

10. A szerzetesség megítélésének kérdése és a szerzetesek közéleti tevékenységének korlátozására irányuló törekvések.

11. A "zsidókérdés" a reformkorban, emancipációs törekvések és azok fogadtatása.

12. A római katolikus egyház belső szervezete, változásai, meghatározó személyiségei, az egyházon belüli ideológiai irányzatok jelentkezése stb.

13. A protestáns egyházak belső helyzete, személyiségei, irányzatai a reformkorban.

14. Egyház és állam viszonyának átrendeződése 1848 tavaszán (1848/20. tc.), és fontosabb egyházpolitikai kérdések 1848 őszéig.

15. A félév lezárása, az egyházpolitikai viták tanulságainak összegzése.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

A zárthelyire kötelező szakirodalom: Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. München, 1974. (Dissertationes Hungaricae ex Historia Ecclesiae, I.) 386-421. p.; Pajkossy Gábor: Az abszolutizmus és rendiség utolsó küzdelmei. Az első reformtörekvések (1790-1830) ill. Pajkossy Gábor: A reformkor (1830-1848) In: Gergely András (szerk.): 19. századi magyar történelem, 1790-1918. Bp., 1998. 127-158., 197-245. p.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történetéből. II. köt. Bp., 1886. 105-109., 169-287. p.; Marczali Henrik: Lonovics küldetése Rómába. Adalék a vegyes házasságok történetéhez. In: Budapesti Szemle, 64. köt. 1890. CLXVI. sz. 1-26. p.; Várady L. Árpád: Lonovics József római küldetése. Bp., 1924.; Hermann Egyed: Lonovics József római küldetésének (1840-41) belpolitikai és diplomáciai előkészítése. Bp. 1934. (A Pázmány Péter Tudományegyetem Egyháztörténelmi szemináriumának kiadványa 1.); Csizmadia Andor: Deák Ferenc egyházpolitikája. In: Tanulmányok Deák Ferencről. Zalaegerszeg, 1976. (Zalai Gyűjtemény, 5.) 11-60. p.; Bárány György: A liberalizmus perspektívái és korlátai az 1843/44-es országgyűlés vallásügyi vitáinak tükrében. In: Századok, 1990. 2. sz. 183-218. p.; Katus László: Egyházi-politikai kapcsolatok a török kiűzése után (1700-1848). In: Zombori István (szerk.): Magyarország és a Szentszék kapcsolatának ezer éve. Bp., 1996. 171-210. p., 201-205. p.; Fazekas Csaba: Az egyházpolitika története Magyarországon a polgári átalakulás korában. Miskolc, 2002. (megjelenés alatt)

Egyéb tudnivalók:

 A szeminárium menetével kapcsolatos további információkat (pl. a zárthelyi feladatait és eredményeit, további tájékoztató ajánlott irodalmat) ld. az alábbi helyen: http://www.uni-miskolc.hu/~bolfazek/egyhtort.htm

 

Neptun kód:

BTUJT234-19

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

A Habsburgok gazdaságpolitikája Magyarországon a 18. században

Németh Györgyi

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTUJT234. vagy BTUJT235.

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

Az előadás célja a Habsburg–gazdaságpolitika sajátosságainak, korszakonkénti célkitűzéseinek, a magyar gazdaságra gyakorolt hatásának a feltárása a sokszor egymással szöges  ellentétben álló történetírói megközelítések ütköztetésével.

Jegy szerzésének feltételei:

Zárthelyi dolgozat

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

. Bevezetés, általános tájékoztató

2. A gazdaságról és a gazdaságpolitikáról

3. A Habsburg–abszolutizmus gazdasági berendezkedése a 17. század végén

4. A gazdaság állapota Magyarországon a 17. század második felében

5. Gazdálkodás a Rákóczi–szabadságharc idején

6. III. Károly uralkodása és a gazdaság

7–8. A mezőgazdaság Mária Terézia és II. József idején

9–10. Az ipar Mária Terézia és II. József idején

11–12. A kereskedelem Mária Terézia és II. József idején

13. A magyar gazdaság a 18. század utolsó évtizedében

14. Zárthelyi dolgozat

15. A kurzus értékelése, lezárása

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Eckhart Ferenc: A bécsi udvar gazdasági politikája Magyarországon Mária Terézia korában. Bp. 1922.

Eckhart Ferenc: A bécsi udvar gazdasági politikája Magyarországon 1780–1815. Bp. 1958.

Ember Győző (szerk.): Magyarország története 1868–1790. Bp. 1989.

Heckenast Gusztáv: A Habsburgok gazdaságpolitikája a 17–18. században. Bp. 1991.

Honvári János (szerk.): Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. Bp. 1997. 161–208.

Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás 1711–1867. Bp. 1990.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Barta János: A felvilágosodott abszolutizmus agrárpolitikája a Habsburg– és a Hohenzollern–monarchiában. Bp. 1982.

Bánkúti Imre: A kuruc függetlenségi háború gazdasági problémái. Bp. 1991.

Endrei Walter: Magyarországi textilmanufaktúrák a 18. században. Bp. 1969.

Heckenast Gusztáv: A magyarországi vaskohászat története a feudalizmus korában. Bp. 1991.

Wellman Imre: A magyar mezőgazdaság a XVIII. században. Bp. 1979.

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTUJT234-24

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Népesség és társadalom a 18-19. században

Tóth Zoltán

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTUJT234. vagy BTUJT235.

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

1785/87-től vannak csak teljes népszámlálási adataink. Ezért a török hódoltság utáni évtizedek magyarországi népességére készített becslések igen jelentősek, mert ezekhez viszonyítjuk a következő századok népességének alalkulását. A 18. század az újranépesedés, a 19. az ipari urbanizációs folyamat beindulásának évszázada. A 19. század végére esett az ipari korszak úgynevezett népességrobbanása. Figyelmet kell azonban fordítanunk a két évszázad család és háztartási változásaira és a bevándorlásokra is.

Jegy szerzésének feltételei:

 

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

 

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

- DÁNYI Dezső.1985. Az első magyarországi népszámlálás. In:Történeti demográfiai füzetek. 2. KSH. Népességtudományi Kutató Intézet. Budapest.1985.

- DÁNYI Dezső.1991. Demográfiai átmenet Magyarországon. 1880-1960.(Princetoni indexek).In: Történeti demográfiai füzetek. 9. KSH. Népességtudományi Intézet. Történeti demográfiai füzetek.9. Bp.1991/1.Budapest 1991.

- DÁNYI Dezső.1984.Belső vándorlás a XIX.század második felében. In: A népesség területi elhelyezkedése és mozgása. A Népességtudományi Kutató Intézet kutatási jelentései .Pécs.1984.219-234.

- KATUS László. 1979. A népesedés és a társadalmi szerkezet változásai. In: Magyarország története. 6/2. Szerk. Kovács Endre-Katus László.119-1163.

-KATUS László. 1980. A demográfiai átmenet kérdései Magyarországon a XIX. Században.=Történelmi Szemle.1980.2.sz.;

- KOVACSICS József. Szerk.1963. Magyarország történeti demográfiája (Közgazdasági és Jogi K.) Budapest.1963.

- KOVACSICS József. Szerk.1957. A történeti statisztika forrásai. (Közgazdasági és jogi K.) Budapest.1957.;

- MICHELL,B.R.1975. Europeam Historical Statistics 1750-1970. New York.1975.

- SZÁSZ Zoltán.1986. A népesség növekedése és mozgása (1850-1910) In Erdély története.III. köt. Szerk.Szász Zoltán. 1564-1571.

THIRRING Gusztáv.1928.Magyarország népessége II. József

korában.

Budapest.1928

 

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTUJT234-25

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Etnikumok és nemzetiségek a történelmi Mo.-on

Bona Gábor

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTUJT234. vagy BTUJT235.

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A szeminárium célja a magyarországi nemzetiségek társadalmi, gazdasági jellemzőinek, valamint politikai mozgalmainak megismerése a nemzeti ébredés korában.

Jegy szerzésének feltételei:

A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele a választott téma írásban történő kidolgozása, valamint előadás. (Az érdemjegy foka alapvetően ettől, valamint a szemináriumon való szerepléstől függ.)

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

Előzmények: A soknemzetiségű Magyarország kialakulása.

- A lakosság és a nemzetiségek létszámának és arányának alakulása Magyarországon a XIX.sz. első felében.

A németség

A magyarországi és erdélyi románság

A szerbek és a horvátok

A szlovákság

A zsidók

A kisebb nemzetiségek (ruszinok, bunyevácok, örmények, cigányok, stb.)

Nemzetiségi mozgalmak a reformkorban

A nemzetiségek és az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc

A nemzetiségek az önkényuralom időszakában

A nemzetiségek és a kiegyezés

A nemzetiségek vallási és kulturális élete

Az asszimiláció kérdése

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Ács Zoltán: Nemzetiségek a történelmi Magyarországon. Bp., 1986. (2.kiad.); Arató Endre: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon 1790-1848. 1-2. köt., Bp., 1960.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Tóth Zoltán: Az erdélyi és magyarországi román nemzetiségi mozgalom (1790-1848.), 1959.; Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez, MTA Történettud. Intézet illető kötete.;

Egyéb tudnivalók:

 

 

 

Neptun kód:

BTUJT234-26

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Kézművesség és társadalom Északkelet-Magyarországon a XVIII-XIX. században

Veres László

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTUJT234 vagy BTUJT235

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

Az északkelet-magyarországi kézművesség történetének, a kézműves iparfejlődés jellemző és legfontosabb emlékeinek megismertetése. Bár a kézművesség elsősorban céhes keretek között létezett, ez nem azonos az adott korszak teljes iparával, a kurzus kitér a régió háziiparának és manufaktúráinak történetére is.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

Kiselőadás tartása.

Kötelező irodalom:

Veres László – Viga Gyula (szerk.): Kézművesipar Északkelet-Magyarországon. Miskolc, 2006.

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTEGT236-01

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Poroszország felemelkedése

Czövek István

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTEGT236 vagy BTEGT237

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

 

A félév során arra teszünk kísérletet, hogy nyomon kövessük a porosz állam fejlődését megszületésétől Európa vezető nagyhatalmává válásáig. I. Frigyes, majd Frigyes Vilmos és végül Nagy Frigyes megteremtették azt a jól szervezett porosz államot, amely szilárd belpolitikája, ütőképes hadserege és sikeres diplomáciája révén a nagyhatalmi diplomácia meghatározó tényezőjévé vált a 19. század első felében. A század derekán a kül- és belpolitikát egyaránt a német egység megteremtésének szándéka irányította. A német császárság megszületésében és a későbbi évtizedek diplomáciai sikereiben a legjelentősebb szerepe a "vaskancellárnak", Otto von Bismarcknak volt. A három császár szövetségével megteremtette Európa új hatalmi tényezőjét. Az I. világháború felé közeledő Németország bel- és külpolitikájában Bismarck félreállítása után egyre nagyobb szerephez jutott a pángermánizmus. A 19. század közepétől nyomon követhetjük a közvélemény erősödő hatását ezekre az eseményekre.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

60%-os szemináriumi részvétel, szakirodalomban való tájékozódás, szemináriumi dolgozat elkészítése, gyakorlati jegy.

Kötelező irodalom:

Tokodi Gy. – Niederhauser E.: Németország története. Budapest, 1972, Akadémiai.

Gonda I.: Bismarck. Budapest, 1976, Akadémiai Kiadó.

Mary Fulbrook: Németország története. Budapest, 1993, Maecénás.

Niederhauser E.: Nagy Frigyes. Budapest, 1976, Akadémiai Kiadó.

Diószegi I.: Klasszikus diplomácia, modern hatalmi politika. Budapest, 1967.

Diószegi I.: Üllő és kalapács. Budapest, 1991.

Szabó M.: A birodalomtól a nemzetállamig. A német nemzetfelfogásoktól 1767-1815. Világosság, 1983. 8-9. sz.

Czövek I.: A három császár szövetsége és az orosz közvélemény. Nyíregyháza, 1992.

M. Roberts: Európa története. I-II. köt. Budapest, 1992.

B. Engelmann: Poroszország. Budapest, 1993.

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTEGT236-04

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Amerikai belpolitika a függetlenségi és a polgárháború között

Sziszkoszné Halász Dorottya

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTEGT236 vagy BTEGT237

Az óra típusa:

Beszám. Kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A szeminárium a harmadéves szigorlatra való készülést hivatott elősegíteni. Nyomon követi az angol hatalomtól függetlenedett Egyesült Államok történetének első századában mindazokat a belpolitikai kérdéseket és problémákat, melyekkel az újdonsült ország kormányainak meg kellett küzdenie. Az érintett témák közé tartoznak a következők: a konföderáció politikája, az alkotmány kidolgozása körüli viták, a politikai pártok felemelkedése, bankháború, indiánkérdés, gazdaság- és társadalompolitika, kultúra, a rabszolgakérdés és a polgárháborúhoz vezető okok.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

Kiselőadás tartása.

Kötelező irodalom:

Dürr Béla: Amerika története, Bp. 1994

Laboulaye, E: Az E. Á. Története, pest, 1970-71.

Adams, J. T.: Amerika eposza. Bp.é.n.

Sandburg, Carl: Abraham Lincoln. Bp., 1965

Nádas Ferenc: Az Északamerikai E. Á. Gazdaság- és társadalompolitikai tanulmány. Bp. é. N.

Tocqueville, Alexis de: Az amerikai demokrácia. Bp., 1993

Adams, Henry: Th. Jefferson első elnöksége. 1801—1805. Fejezetek az A.E.Á. történetéből. Bp., 1986

Miller, W.: History of th USA. NY, 1986 (Penguin)

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTEGT236-20

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

A felvilágosodás Európában

Tózsa Rigó Attila

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTEGT236 vagy BTEGT237

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A szeminárium célja legjelentősebb XVII-XVIII. századi eszmeáramlatok áttekintése, illetve az európai eszmetörténet egyik legfontosabb korszakával és a legjelentősebb gondolkodók életművével történő megismerkedés.

Az óra részletes ismertetése:

1.        Félév eleji konzultáció, a gyakorlati jegy feltételeinek megbeszélése

2.        A Nyugat-európai államok társadalmi, gazdasági és politikai berendezkedése I.

3.        A Nyugat-európai államok társ.-i, gazd.-i és pol.-i berendezkedése II.

4.        Az újkor eszmeáramlatai: racionalizmus

5.        Az újkor eszmeáramlatai: szenzualizmis – Bacon és Hobbes

6.        Az újkor eszmeáramlatai: Empirizmus: John Locke, D. Hume, G. Berkeley

7.        Zárthelyi dolgozat

8.        Charles Louis Montesquieu

9.        Francois-Marie Arouet – Voltaire

10.     Julien Offray de la Mettrie, Claude Adrien Helvetius

11.     Jean-JacquesRousseau

12.     Paul-Henri d'Holbach

13.     Immanuel Kant

14.     ZH, Forráselemzés

15.     Félév lezárása, gyakorlati jegyek megbeszélése

Követelmény:

Rendszeres óralátogatás, gyakorlati jegy.

Kötelező irodalom:

Pierre Chaunu: A klasszikus Európa, Gondolat, Budapest, 1971.

Pierre Chaunu: Felvilágosodás, Osiris, Budapest, 1998

Montesquieu: Perzsa levelek.

Voltaire: Filozófiai ábécé

Rousseau: Értekezés az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól.

Louis Dupre: The Enlightenment & the Intellctural Foundations of Modern Culture 2004

Gertrude Himmelfarb: The Roads to Modernity: The British, French, and American Enlightenments, 2004

Condorcet: Az emberi szellem fejlődésének vázlatos története,Gondolat, 1986

 

Ajánlott irodalom:

–

 

Neptun kód:

BTEGT236-23

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

A centrum és a szemiperiféria államainak gazdaság- és társadalomtörténete

Tózsa Rigó Attila

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTEGT236 vagy BTEGT237

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A kurzus Európa történeti és gazdasági régiói történetét tárgyalja a centrum-periféria elméletek tükrében.

Az óra részletes ismertetése:

1.        Félév eleji konzultáció, a gyakorlati jegy feltételeinek megbeszélése

2.        Európa egyes régiói. Szűcs Jenő és Benda Kálmán idevonatkozó elméletei alapján. Az egyes kontinentális régiók társadalmi tagozódása a 17-18. század fordulóján, a régiók között fennálló kölcsönhatás

3.        A koraújkor időszakának főbb gazdaság- és társadalomtörténeti tendenciái

4.        A 18. század első felében lejátszódott mezőgazdasági forradalom demográfiai, társadalmi hatásai (különös tekintettel Angliára), az ipari forradalom "előestéjén létrejövő "intakt" munkaerő kérdése.

5.        Az ipari forradalom első szakaszának a nyugat-európai országok társadalmi rétegződésére ható tényezői. A társadalmi átalakulás fő mozgatórugói, az átalakulás fő tendenciái.

6.        Gazdaság-politika és társadalom összefüggései az ancien regime korabeli Franciaország példáján. Felemelkedő és jelentőségüket vesztő társadalmi rétegek a forradalmat megelőző évtizedekben.

7.        A "német nép ébredése" (Fichte), a társadalmi átalakulás és annak a belpolitikára, nemzettudatra gyakorolt hatása a németajkú népesség körében (különös tekintettel Poroszországra), az egységes népoktatási rendszer Poroszországban és annak társadalmi hatásai.

8.        Kis államok társadalmi rétegződése a centrumban és a félperiférián (pl. Németalföld, észak-itáliai államok, Skandinávia)

9.        "Köztes Európa I.: A Habsburgok országainak társadalma a XVIII. században, regionális és nemzetiségi különbségek, okok és következmények. Lengyelország fölosztása, annak következményei.

10.     "Köztes Európa II.: A balkáni társadalmak.

11.     A centrum államainak társadalmi változásai a XIX. század első felében, a napóleoni háborúk utáni gazdasági folyamatok hatása.

12.     Köztes Európa népei a XIX. század első felében.

13.     Az európai gazdaság és társadalom átalakulása a XIX. század második felében

14.     Zárthelyi dolgozat

15.     Félév lezárása, gyakorlati jegyek megbeszélése

Követelmény:

Rendszeres órai látogatás, gyakorlati jegy.

Kötelező irodalom:

Szűcs Jenő: Vázlat Európa három régiójáról. In: Ring Éva (vál., szerk.) - Berend T. Iván (bev. tan.): Helyünk Európában. Budapest, Magvető, 1986

Erhard Busek: Az elképzelt Közép-Európa. Budapest, 1992

Lendvai L. Ferenc: Közép-Európ- koncepciók. Budapest, 1997

Karel Bayer: Közép-Európa: Útkeresés és élő paradoxon – Csehország mint magterület példáján át. In: Földrajzi Közlemények, 1995/3–4.

Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség és állam Kelet-Közép- és Délkelet-Európában a 19. és 20. században. Budapest, 1998

Zsinka László: „Európa millenniuma”. Oscar Halecki Európa-képe. In: A híd túlsó oldalán. Tanulmányok Kelet-Közép-Európáról. Szerkesztette: Bán D. András. Budapest, 2000. 247–265

Helyünk Európában. Nézetek és koncepciók a 20. századi Magyarországon. Első kötet. Válogatta és szerkesztette: Ring Éva. Budapest, 1986

Helyünk Európában. Hanák Péter, Lackó Miklós és Szűcs Jenő beszélgetése. In: Jelenkor, 1983/5.

Niederhauser Emil: A kelet-európai fejlődés egysége és különbözősége. In: Magyar Tudomány, 1989/668–681.

Niederhauser Emil: Kelet-Európa a magyar történettudományban. In: Magyar Tudomány, 1978/7–8. 500–504.

Gyáni Gábor: Történészviták hazánk Európán belüli hovatartozásáról, Valóság 1988/4. 76–83.

Gyarmati György: Magyarország közép-európaisága. Történelmi adottságok – jelenkori konzekvenciák. In: Iparosodás és modernizáció. Tanulmányok Ránki György emlékére. Szerkesztette: Mazsu János. KLTE, Debrecen, 1991. 101–124.

Heiszler Vilmos: Az illanó illúzió: Közép-Európa. In: Közép-európai változatok. Álmok és realitások. Disputa a Tiszatájban. Szeged, 1993

Konrád György: Van-e még álom Közép-Európáról? In: Mozgó Világ, 1988/8

 

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTEGT236-28

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Nemzettéválás, liberalizmus, nacionalizmus Közép-Európában

Vári András

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTEGT236 vagy BTEGT237

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

Első lépésben a német egységmozgalom és a metternichi reakció rendszerét tekintjük át a korszakban. Megismerkedünk a kor uralkodó eszméivel. Követjük azok átváltozásait a 48-as forradalmakban. Ezután azt nézzük végig, hogy hol és mi lett a forradalmi hullám végeredménye és hogyan bontakozott ki az ellenforradalom, a konzervatív hullám, hogyan, milyen torzulásokkal váltak valóra a század első felének eszméi – a nemzet, a liberalizmus, a konzervativizmus.

Az óra részletes ismertetése:

1.        Szent Szövetség és a metternichi reakció rendszere. A metternichi rendszer belpolitikája. Az 1817-es Wartburgfest. A titkos társaságok, az egyesületek és a sajtó, a közvélemény intézményének kialakulása.

2.        A karlsbadi határozatok. A korabeli liberális és nemzeti eszmék. A reakció szerepe az ellenállás fókuszálásában

3.        Az 1830-as francia és belga forradalmak, a liberális katolicizmus, a lengyel felkelés. Hatásaik Közép-Európára

4.        A harmincas évek német mozgalmai, a hambachi fesztivál, Wirth és Siebenpfeiffer

5.        A bécsi, pesti és prágai forradalmi mozgalmak 1848 végéig

6.         A reakció ellentámadása 1848 őszétől. A kisnémet és nagynémet kérdés 1848-1850 között

7.        A konzervatív eszmék és az konzervatív rendszer az 1850-es években, az 1859-es osztrák összeomlás

8.        A Német Szövetség, a Vámszövetség, Ausztria, Poroszország és a középállamok – az állami újjászerveződés különböző tényezői és koncepciói

9.        A porosz alkotmánykonfliktus, Bismarck a konzervatívokkal a liberálisok ellen

10.     A porosz-osztrák háború, annak következményei, az Északnémet Szövetség, a liberálisok útja a hatalomba Ausztriában és a német területeken

11.     A Habsburg birodalom nem-német népeinek (csehek, lengyelek, olaszok) autonómiatörekvései 1867-ig. A kiegyezés sikere és a trializmus kudarca a Habsburg birodalomban – modern állam született?

12.      ZH

13.     Az eredmények megbeszélése, javítás

 

Követelmény:

Egy zárthelyi dolgozat a megadott irodalomból és forrásokból.

Kötelező irodalom:

A magyarra fordított forrásokat tartalmazzák:
Urbán Aladár (szerk.): Új- és legújabbkori egyet. tört. szöveggyűjt. 1/1-2. köt.Tankönyvkiadó Bp. 1970,
Diószegi István (szerk.): Egyetemes történet 1789-1914. Szöveggyűjtemény. Tankönyvkiadó Bp. 1995
Niederhauser Emil (szerk.): Új- és legújabbkori egy. tört. szöveggyűjt. 4. köt. Tankönyvkiadó Bp. 1968

Ajánlott irodalom:

Marczali Henrik: A legújabb kor története 1825-1880, Bp. 1892
Deák Ágnes – Bretter Zoltán (Szerk.): Eszmék a politikában: a nacionalizmus. Bp. 1995.
Erdődy Gábor: A 19. századi német liberalizmus. Bp. 1993
Langewiesche, Dieter: Németország és Ausztria. Nemzettéválás és államalakulás Közép-Európában a XIX. században. In: Világtörténet 1992 tavasz-nyár.

Emil Niederhauser: Sturm im Habsburgerrreich, Bp. 1999.
Hagen Schulze (szerk.) Nation Building in Central Europe, Leamington Spa, 1987.
Somogyi Éva: Választójog és parlamentarizmus Ausztriában (1861-1907), Bp. 1968
Somogyi Éva: A birodalmi centralizációtól a dualizmusig. Bp. 1976.

Zöllner, E.: Ausztria története Bp. 1998, Osiris

 

 

Neptun kód:

BTEGT236-31

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Anglia története 1763-1878

Vári András

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTEGT236 vagy BTEGT237

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

Anglia története fenti szakaszának bemutatása, főleg politika-, és eszmetörténeti kitekintéssel. A szűkös magyar nyelvű szakirodalom mellett igyekszik megismertetni a hallgatókat a korszak forrásanyagával, illetve angol nyelvű szakirodalmával. Egyben a III. éves szeminárium „megalapozójának” is tekinthető.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

Egy zárthelyi dolgozat a megadott irodalomból és forrásokból.

Kötelező irodalom:

Cain, P. J. - A. G. Hopkins: British Imperialism. Innovation and Expansion 1688-1914.London, 1993, Longman.Kontler László: Az állam rejtelmei. Budapest, 1997, Atlantisz.Rubinstein, W. D.: Britain's Century. A Political and Social History 1815-1905

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTEGT237-02

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

A felvilágosodás történelemfelfogása

Gedő Éva

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTEGT236 vagy BTEGT237

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A szemináriumokon a francia felvilágosodásnak a történetiséghez való viszonyával foglalkozunk. A felvilágosodást a romantika nyomán azért bírálja, mert az a történeti valóságot állítólag absztrakt fogalmaknak rendeli alá, azonban a történelemmel kapcsolatban használt fogalmaink, mint a világtörténelem vagy a történelmi fejlődés ekkor születtek meg. A szemináriumokon ezzel az ellentmondásos örökséggel ismerkedünk meg, miközben foglalkozunk a "történetfilozófia" gyakran homályosan kifejtett, ominózus fogalmával, amely a tizenkilencedik és a huszadik század vitáiban oly sokszor visszatért.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

 

Követelmény:

Rendszeres órai részvétel, gyakorlati jegy.

Kötelező irodalom:

Condorcet: Az emberi szellem fejlődésének vázlatos története. Gondolat Kiadó, Budapest, 1986

Montesquieu: A törvények szelleméről, Osiris, 2000

Voltaire: XII. Károly svéd király története, Európa Kiadó, Budapest, 1965

A francia Enciklopédia. Európa Antológia. Gondolat Kiadó, 1962

63.-66.o., 92.-99.o.,115.-139.o.144.-186.o.

Ajánlott irodalom:

P. Chaunu: Felvilágosodás, Osiris Kiadó, Budapest, 1998

U. Im Hof: A felvilágosodás Európája, Atlantisz, 1995

L. Strauss: Természetjog és történelem, Pallas Stúdió-Attraktor Kft, 1999

 

 

Neptun kód:

BTUJT238

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Magyarország társadalma, 1790-1848

Tóth Árpád

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTUJT234 vagy 235

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A szemináriumon előbb a 19. századi magyarországi társadalmi változások fontosabb értelmezéseit, majd a társadalom egészét érintő jelenségeket, ill. a jogi értelemben vett rendi csoportokat vizsgáljuk meg.

Jegy szerzésének feltételei:

1-1 zárthelyi, referátum és szemináriumi dolgozat

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

Áttekintés és historiográfia, Népesedési folyamatok, A társadalom egységei és a család- és háztartásszerkezet,

 Településszerkezet, városhálózat, A nemesség csoportjai és helyzetük, Az “értelmiségi” foglalkozások és a honoráciorok társadalmi helyzete,  A felsőbb iskoláztatás társadalomtörténeti szerepe, A “régi polgárság”, A modern polgárság kezdetei, Az agrártársadalom tagolódása, Az uradalom mint gazdálkodási és társadalmi integrációs keret, Asszimiláció és modern nemzetté válás, A társadalomszerveződés új formái: az egyesületek

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Kövér György-Gyáni Gábor: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest, 1998 (részletek)

Gergely András (szerk): 19. századi magyar történelem, 1790-1918. Budapest, 1998, 57-125.

Bácskai Vera: A vállalkozók előfutárai. Budapest, 1988

Vörös Károly: A modern értelmiség kezdetei Magyarországon. Valóság, 1975.

Varga János: A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái, 1767-1848. Budapest, 1967.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Szabad György: A tatai és gesztesi Esterházy-uradalom. Budapest, 1957.

Andorka Rudolf – Faragó Tamás: Az iparosodás előtti (XVIII-XIV. századi) család- és háztartásszerkezet vizsgálata. Agrártörténeti Szemle, 1984.

Pápai Béla: Magyarország népe a feudalizmus megerősödése és bomlása idején, 1711-1867. In: Kovacsics József (szerk.): Magyarország történeti demográfiája. Budapest, 1963.

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTUJT240-02

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Társadalmi átalakulás Magyaro.-on a XX. század második felében

Ö.Kovács József

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTUJT240. vagy BTUJT241.

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

Az állami beavatkozás és a politikai döntéshozás körülményeinek ismertetésén keresztül – a gazdasági-társadalmi átalakulás jellemzőivel foglalkozunk. Az egyes társadalmi csoportok rétegződésének és tömeges átalakulásának területi, foglalkozási, etnikai, nemzetiségi, vallási tényezőit is vizsgáljuk.

Jegy szerzésének feltételei:

Az aláírás feltétele egy zárthelyi dolgozat (november utolsó hete) sikeres (50%) megírása az előadások és az alábbi művek alapján. Csíki T. - Halmos K. - Tóth Á.: A magyar társadalomtörténet-írás története a kezdetektől napjainkig. In:Bódy Zs. - Ö.Kovács J. (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 2003. 212-235.; Mezey Barna (szerk.): Magyar alkotmánytörténet. Bp. 385-401.;  Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Bp. 2001. 13-23.; Magyar történeti szöveggyűjtemény 1914-1999. II. Szerk. Romsics Ignác. Bp. 2000. 13-14., 20-21., 37-45., 51-54., 103-105., 137-138., 143-146., 216-220., 443-445.

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1. A jelenkortörténet fogalmi rendszere és forrásai.

2. Háborús örökség.

3. Politikai hatalom szovjetizálás.

4. Népesedés és településszerkezet.

5. Társadalomszerkezeti változások.

6. Agrárpolitika és gazdasági átalakulás.

7. Pártállam.

8. 1956 társadalmi hatásai.

9. Munkáslét.

10. Társadalompolitika és életmód.

11. Egyház- és művelődéspolitika és társadalmi reakciók.

12. Kollektivizálált társadalom?

13. Kollektivizált társadalom?

14. Etnikumok, nemzetiségek, kisebbségek.

 

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Bódy Zs. - Ö.Kovács J. (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 2003. ; Mezey Barna (szerk.): Magyar alkotmánytörténet. Bp. ;  Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp. 2000.; Romsics Ignác (szerk.): Magyar történeti szöveggyűjtemény I-II. Bp. 2000.; Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Bp. 2001.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Fokasz Nikosz, Örkény Antal (szerk.): Magyarország társadalomtörténete 1945-1989. 1-2. Szöveggyűjtemény. Bp. 2000.

 

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTUJT240-10

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Ellenforradalom és konszolidáció (Magyaro.története az 1920-as években)

Csíki Tamás

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. Kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Előadás

Kollokvium

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

Az előadás a Horthy-rendszer megszületésének bel- és külpolitikai körülményeit, valamint a bethleni kormányzati-politikai konszolidáció tényezőit, illetve az alkotmányos-hatalmi berendezkedést vizsgálja. Ezzel összefüggésben a fő cél annak vizsgálata, hogy a kialakított parlamentális és kormányzati rendszer, a közigazgatás, a pártstruktúra, valamint a polgári-politikai szabadságjogok érvényesülésének, a civil társadalom működésének a lehetőségei mennyiben tértek el a klasszikus polgári demokráciáktól, s mennyiben közelítették az autoratív jellegű államberendezkedéshez. A 20-as évek Magyarországát az egyes polgári államrendszer-típusok között elhelyezve az is vizsgálandó, hogy a fő jellemvonások közül melyek a dualizmus korából átöröklettek, s melyek épültek be újonnan a rendszerbe a megváltozott belpolitikai helyzetnek megfelelően. Végül felvethető, hogy a 20-as évek parlamentalizmusa és a konzervatív kormányforma milyen módosulási irányokat rejtett magában.

Jegy szerzésének feltételei:

Kollokvium

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1.     A forradalmak kora. 1918-1919.

2.       Az ellenforradalom tábora 1919-20-ban (pártok, szervezetek, irányzatok).

3.     A hatalmi rendszer kiépítésének kezdetei (1920 márciusáig).

4.     Trianon és következményei.

5.     A Teleki-kormány.

6.     A bethleni konszolidáció sajátosságai.

7.     A megszilárdult rendszer hatalmi, politikai jellege.

8.     A megcsonkított gazdaság helyreállítása.

9.     A gazdaság és külkapcsolatai. Gazdaságpolitika.

10.   A külpolitika lehetőségei és törekvései.

11.   A rendszer ideológiája I.

12.   A rendszer ideológiája II.

13.   A liberális-demokratikus polgári ellenzék.

14.    A világgazdasági válság és következményei.

15.    A félév lezárása.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Ormos Mária: Magyarország a két világháború korában. Debrecen, 1998.

Romsics Ignác: A bethleni konszolidáció állam- és kormányzati rendszere. In: Egy letűnt korszakról. Bp., 1987.

Mezey Barna (szerk.) Magyar alkotmánytörténet. Bp., 2001.

Hirata Takesi: A bethleni konszolidáció jellege a nemzetközi irodalom tükrében. Valóság 1993. 11. 54-67.

Püski Levente: Társadalmi érdekképviselet és konzetvativizmus a Horthy-korszakban. Debrecen, 1996.

Romsics Ignác: Bethlen István. Bp., 1991.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Erényi Tibor: Tekintélyelv-parlamentarizmus-népiesség. Világosság 1993. 6. 3-18.

Romsics Ignác: Ellenforradalom és konszolidáció. Bp., 1983.

Romsics Ignác-ifj. Bertényi Iván (szerk.) Trianon és a magyar politikai gondolkodás. Bp., 1998.

L. Nagy Zsuzsa: Bethlen liberális ellenzéke. Bp., 1980.

Püski Levente: A politikai elit változása 1919 után. In: Valuch Tibor (szerk.) Hatalom és társadalom a 20. századi magyar történelemben. Bp., 1995.

Egyéb tudnivalók:

 

 

 

Neptun kód:

BTEGT242-01

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Európai történelem 1871-1914

Schimert Péter

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTEGT242 vagy BTEGT243

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

Az előadássorozat az európai történelem 1871 és 1914 közötti időszakával foglalkozik. Az egyes előadások elsősorban az európai nagyhatalmak, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Németország belpolitikai fejlődését kísérik figyelemmel az adott időhatárokon belül. A Habsburg monarchiát ezúttal nem, Oroszországot pedig csak a tavaszi szemeszter idején kívánjuk tárgyalni. Az egyes országok belpolitikája mellett megvizsgáljuk Európa heterodox gondolkodását a múlt század végén, valamint a késő 19. századi imperializmus alakulásának okait és lehetséges magyarázatait.

Az óra részletes leírása:

n. a.

Követelmény:

Az előadássorozatot a félév végén szóbeli vizsga zárja le. A vizsgatételek száma kevés lesz, de ezek a tárgyalt korszak tág területeit ölelik fel és összehasonlító jellegűek lesznek. Ugyancsak az előadássorozat elvárásaihoz tartozik, hogy a hallgatók az egyes előadásokra és a vizsgára felkészüljenek az ajánlott szakirodalom megfelelő részeiből.

Kötelező irodalom:

Cameron, Rondo. A világgazdaság rövid története. Budapest, 1994,

Maecenas.

Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada, 1789-1939. Budapest,

1997, MTA Történettudományi Intézete.

Diószegi István – Harsányi Iván – Krausz Tamás – Németh István  szerk.: XX.

                századi egyetemes történet, 1890-1945. 1-3. köt. Budapest, 1997,

                Korona Kiadó.

Gunszt Péter (szerk.): Európa története. Debrecen, Csokonai Kiadó, 1993.

Kennedy, Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Budapest, 1992.

Kis Aladár: Olaszország története 1748-1968. Budapest, 1975, Akadémiai

Kiadó.

Roberts, Martin: Európa története 1789-1914. I. Budapest, 1992, Akadémiai

Kiadó.

Vadász Sándor (szerk.):  XIX. századi egyetemes történet. 1789-1890.

Budapest, 1998, Korona Kiadó

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTEGT242-03

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

A politikai gondolkodás története a 19-20. században

Gedő Éva

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTEGT242 vagy BTEGT243

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

Az előadások célja abban áll, hogy tematikus áttekintést nyújtson a modern politikai gondolkodás legfontosabb irányzatairól, a francia forradalomtól napjainkig: a felvilágosodástól elindulva a liberalizmust, konzervativizmust, illetve az anarchizmust vizsgáljuk meg, mindenekelőtt néhány kiemelkedő gondolkodó műveinek bemutatásán keresztül. Az előadások során megkíséreljük egyidejűleg figyelembe venni a politikai gondolkodásnak a történelmi folyamatokkal való kapcsolatát, valamint a gondolkodás történetének belső összefüggéseit is.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

Rendszeres részvétel az előadásokon

Írásbeli beszámoló az előadások és a megadott irodalom alapján

Kötelező irodalom:

Leo Strauss –J. Cropsey: A politikai filozófia története II. Európa Kiadó, Budapest, 1994

Bayer József: A politikai gondolkodás története. Osiris Kiadó. 2003

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTEGT242-08

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Az Egyesült Államok története 1865-1992

Sziszkoszné Halász Dorottya

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTEGT242 vagy BTEGT243

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

Az előadássorozat az Egyesült Államok polgárháború utáni történelmének főbb kérdéseit tekinti át, segítve ezzel a hallgatók IV. éves szigorlatra történő felkészülését. A legfontosabb témák a következők: Észak és Dél a Rekonstrukció idején; gazdasági, társadalmi és politikai viszonyok a "rabló bárók" korában; amerikai imperializmus a századfordulón; Progresszivizmus (1900-1917); az USA az első világháborúban; a "modern Amerika" felemelkedése; a 20-as évek republikánus kormányai; a világgazdasági válság és következményei; az USA a második világháborúban; a hidegháború kora; polgárjogi mozgalmak.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

Félév végén az előadás témájából kollokválni kell.

Kötelező irodalom:

Békés Rezső (szerk.): Pax Americana. A huszadik századi amerikai globális stratégia félszáz dokumentuma. Budapest, 1984, Zrínyi Katonai Kiadó.

Bődy Pál – Urbán Aladár: Szöveggyűjtemény az Amerikai Egyesült Államok történetéhez, 1620-1980. Pécs-Budapest, 2001, Dialóg-Campus Kiadó.

Degler, Carl N.: Az élő múlt. Milyen erők formálták Amerika mai képét? Budapest, 1993, Európa Könyvkiadó.

Hahner Péter: Az Egyesült Államok elnökei. Budapest, 1998, Maecenas.

Janda, Kenneth – Jeffrey M. Berry – Jerry Goldman: Az amerikai demokrácia. Budapest, 1996, Osiris.

Kissinger, Henry: Diplomácia. Budapest, 1998, Panem-Grafo.

Magyarics Tamás: Az Egyesült Államok külpolitikájának története. Budapest, 2000, Eötvös József Könyvkiadó.

Sellers, Charles – Henry May – Neil R. McMillen: Az Egyesült Államok története. Budapest, 1999, Maecenas.

 

A teljes irodalomlista az első tanórán kerül átadásra.

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTUJT244-03

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Modern gazdaságtörténet

Csíki Tamás

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTUJT244. vagy BTUJT245.

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A szeminárium a dualizmus kori magyar gazdaság, illetve az egyes ágazatok fontosabb jelenségeinek és fejlődési tendenciáinak bemutatásán keresztül ismerteti a különböző gazdaságtörténeti, közgazdasági irányzatokat és módszereket, s ezek további lehetőségeire utal a gazdaságtörténetben. (Tervezzük a helyi-regionális vizsgálatok módszertani megalapozását is.)

Jegy szerzésének feltételei:

Szemináriumi és zárthelyi dolgozat.

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1. A modernizáció fogalma, problémái, értelmezési lehetőségei.

2. Növekedés-, válság- és cikluselméletek.

3. Gazdasági és konjunkturális változások Európában a 19. sz. második felében.

4. Modern agrárátalakulás? Földművelési rendszerek, az intenzíválódás problémái, az uradalmak (kontra kisbirtokok) termelése.

5. Az “ipari forradalom” s ami mögötte van. Az ipar ágazati és szerkezeti jellegzetességei. (A strukturális megközelítés problémái.)

6. Vállalatok és vállalkozók. A vállalattörténet eredményei és további lehetőségei.

7. A kereskedelem modernizációjának problémája - a szatócsok világa. (A mikrotörténelem, mint módszer a gazdaságtörténetben.)

8. “A Monarchia mint közös piac” (Példa a kvantifikációra.)

9. A bank- és hitelélet, valutareformok a Monarchiában. (A banktörténetírás új eredményei.)

10. Gazdasági egység vagy régiósodás? (A regionális-összehasonlító módszer a gazdaságtörténetben.)

11. Antiliberális korszakváltás? Az állami (és a helyi) gazdaságpolitika.

12. Gazdasági kiegyezések.

13. A magyar gazdaság helye a Monarchiában és Európában az I. vh. előtt.

14. Zárthelyi dolgozat.

15. A félév értékelése.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Kövér György: A gazdaságtörténet-írás újabb útjai. In: Bevezetés a társadalomtörténetbe. Szerk. Bódy Zsombor-Ö. Kovács József

Gerschenkron A.: A gazdasági elmaradottság – történelmi távlatból. (Bev. tanulmány.)

Kondratyev: A gazdasági fejlődés hosszú hullámai. Történelmi Szemle 1980. 2.sz.

Katus László: Economic Growth in Hungary during the Age of Dualism.

Tomka Béla: Érdekeltség és érdektelenség. A bank-ipar viszony a századforduló Magyarországán.

Komlos J.: A Monarchia mint közös piac.

Gyáni Gábor: Szatócsok. Kisvállalkozók a múlt század végén. Valóság 1983/3.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Benda Gyula: New Economic History. Történeti Statisztikai Tanulmányok 1975. 1.sz.

Kövér György: A felhalmozás íve.

Berend T. Iván-Ránki György: A magyar gazdaság 100 éve.

Kuznets S.:  Struktúra és növekedés a modern gazdaságban.

Csíki Tamás: Egy Bódva-völgyi parasztgazdaság termelésének néhány jellemzője a 19. sz. végén (Kertész István naplója alapján). In: Tanulmányok a Bódva-völgye múltjából. Szerk. Bodnár Mónika-Rémiás Tibor

Halmos Károly: Vergleich der Geschichte von zwei Unternehmerfamilien... In: Bürgertum und bürgerliche Entwicklung in Mittel- und Osteuropa I-II. Hrsg. Bácskai V.

Tóth Tibor: Nagybirtoktól a nagyüzemig.

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTUJT244-18

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Magyarország 1919-1941. Politika, kultúra, társadalom

Bódy Zsombor

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTUJT244. vagy BTUJT245.

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

Az óra célja, hogy a hallgatók a címben jelzett korszak köztörténete mellett a társadalom problémáival és a fontosabb kulturális irányzatokkal is megismerkedjenek.

Jegy szerzésének feltételei:

Zh. és kieselőadás tartása.

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1.) Bevezetés, a témák elosztása, 2.) Az előzmények: a Monarchia öröksége, 3). A Horthy-rendszer berendezkedése, 4.) a korszak gazdaságtörténete, 5.) A parasztság helyzete, 6.) A városi társadalom, 7.) A Bethlen korszak belpolitikája, 8.) Gömbös Gyula törekvései, 9.) A liberális áramlatok, 10.) A szociáldemokrácia, 11.) A konzervativizmus átalakulásai, 12.) A szélsőjobb erői: Imrédy pártja és a nyilasok, 13.) Zh. 14.) A politikai rendszer jellege, 15.) Összegzés.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Ormos Mária: Magyarország a két világháború korában., Romsics Ignác: Magyarország a XX. században., Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig.  Az egyes órák témáihoz a kiselőadók további szakirodalmat kapnak.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTUJT244-21

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Állam, párt, társadalom 1945 után

Ö.Kovács József

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTUJT244. vagy BTUJT245.

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

Az 1945 utáni állami szabályozás, beavatkozás, majd pártállami struktúra megismerése mellett a politikai diktatúra társadalmi korlátaival foglalkozunk. Így például a paraszti társadalom felbomlásának politikai és gazdasági összefüggéseit tárgyalva foglalkozunk a falun élők, azaz már nem csupán a paraszti, hanem bejáró, ingázó népesség körülményeinek megváltozásával. A munkásság és az értelmiségiek egyéni és kollektív pályáit is elemezzük. A félév során több dokumentumfilmet is megnézünk.

Jegy szerzésének feltételei:

Folyamatos, aktív jelenlét. Egy előadás válalása,  november utolsó hetében zárthelyi dolgozat előre megbeszélt szövegrész alapján.

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1. Jelenkortörténet – történeti látásmód. Bevezetés

2. A kommunista hegemónia előtörténete

3. ,,Népi demokratikus” program és gyakorlat

4. Sztálinista örökség

5. Ellenségképek

6. Deportálás, kényszermunka, kitelepítés

7. A ,,munkás-paraszt hatalom” parasztjai

8. A ,,munkás-paraszt hatalom” munkásai

9. Diplomások, értelmiségiek, döntéshozók

10. 1956 társadalomtörténete

11. Megtorlások, társadalmi hatások, közgondolkodás

12. Etnikumok, kisebbségek.

13-15.. Egyéni és kollektív emlékezet

 

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Bódy Zsombor - Ö.Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 2003.

Honvári János: Magyarország gazdasági fejlődése a II. világháború után (1945-1958). Uő.

(Szerk.) Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. Bp. 1997.

Magyar történeti szöveggyűjtemény 1914-1999. II. Szerk. Romsics Ignác. Bp. 2000.

Mezey Barna (Szerk.): Magyar alkotmánytörténet. Bp. 1996. 385-401.

Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp. 2000.

Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Bp. 2001.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Fél Edit: Régi falusi társadalmak. Pozsony, 2001.

Fél Edit - Hofer Tamás: Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban. Bp.:Balassi K. 1997. 456-476.

Fokasz Nikosz, Örkény Antal (szerk.): Magyarország társadalomtörténete 1945-1989. Szöveggyujtemény 1-2. Bp. 2000.

Závada Pál: Kulákprés. Család- és falutörténeti szociográfia. Tótkomlós 1945-56. Bp. 1991

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTUJT244-25

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Gazdaságpolitika a kiegyezéstől a tervutasításig

Csíki Tamás

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTUJT244. vagy BTUJT245.

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A szeminárium a gazdaságpolitikai célok és eszközök hosszú távú alakulását; az agrár-, ipar- és pénzügypolitika sajátosságait; az önálló gazdaságpolitika lehetőségeit és helyi szinten való érvényesülési formáit; a különböző alternatívákat és gazdaságpolitikai irányzatokat; az állami beavatkozás különböző formáit; a gazdaságirányítás intézményi és testületi struktúráját; valamint az érdekképviseletek döntési mechanizmusokban való részvételét vizsgálja.

 

Jegy szerzésének feltételei:

Szemináriumi és zárthelyi dolgozat

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1. Bevezetés. Gazdaságpolitikai irányzatok és módszerek.

2. Dualizmus kori agrárpolitika.

3. Iparpolitika a dualizmus korában.

4. Dualizmus kori pénz- és hitelpolitika

5. Gazdasági kiegyezések.

6. Trianon gazdasági következményei.

7. Gazdaságpolitikai koncepciók a '20-as években.

8. A világgazdasági válság és hatásai.

9. Agrárpolitika a két világháború között.

10. Ipar-, pénz- és hitelpolitika a Horthy-korban.

11. A hadigazdaság.

12. A koalíciós időszak gazdaságpolitikája.

13. A tervgazdaság kiépülése.

14. Zárthelyi dolgozat.

15. A félév értékelése.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. sz. közepéig. Szerk. Honvári János (Kövér György és Honvári János tanulmányai.)

Kövér György: A gazdaságtörténet-írás újabb útjai. In: Bevezetés a társadalomtörténetbe. Szerk. Bódy Zsombor-Ö. Kovács József

Varga László: Az állami ipartámogatás a dualizmus korában 1880-1900. Történelmi Szemle 1980. 2. sz.

Berend T. Iván-Ránki György: Az állam szerepe a "periféria" XIX. századi gazdaságában. Valóság 1978. 3. sz.

Pető Iván-Szakács Sándor: A magyar gazdaság négy évtizedes története. I.

Csikós Nagy Béla: A XX. század magyar gazdaságpolitikája. Bp. 1996.

Antal László: Gazdaságirányítási rendszerünk fejlődésének történeti útja. In: Válság és megújulás.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Kövér György: Iparosodás agrárországban.

Uő: A bankkérdés: két bankrendszer vagy binacionális bank (1867-1878). Századok 1993. 1. sz.

Eddie S. M.: Cui bono? Magyarország és a Monarchia védővámpolitikája. Történelmi Szemle 1976. 1-2.

Komlos J.: A Monarchia mint közös piac.

Bernát Gyula: Az új Magyarország agrárpolitikája. Bp. 1938.

Berend T. Iván: Gazdaságpolitika az első ötéves terv megindításakor. Bp. 1964.

Szuhay Miklós: Állami beavatkozás és a magyar mezőgazdaság az 1930-as években. Bp. 1969.

Egyéb tudnivalók:

 

 

 

Neptun kód:

BTEGT246-06

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Western Societies: Politics and Cultura

Schimert Péter

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTEGT246 vagy BTEGT247

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

1. To acquaint the student with various primary sources available in English for European history during the nineteenth and twentieth centuries. 2. To help the student gain a greater understanding of some of the major developments in modern European history by reading primary sources. 2. To improve the student's comprehension and use of English.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

Each student will be expected to attend class, contribute to the discussions, occasionally give brief oral reports, and take the final examination.  The grades will be determined in the following manner:

            Attendance                                                      10%

            Contributions to the Discussions                           30%

            Oral Reports                                                      30%

            Final Examination                                                30%

Kötelező irodalom:

Perry, Marvin J., Joseph R. Peden and Theodore H. Von Laue, eds.  Sources in the

                Western Tradition.  II.  Boston: Houghton Mifflin, 1991.

Merry E. Wiesner, Julius R. Ruff, and William Bruce Wheeler, eds., Discovering the

                Western Past.  II.  Boston: Houghton Mifflin, 1993.

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTEGT246-08

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

A hidegháború amerikai szemmel

Sziszkoszné Halász Dorottya

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTEGT246 vagy BTEGT247

Az óra típusa:

Beszám. Kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A szeminárium célja, hogy bemutassa milyen tényezők alakították az Egyesült Államok hidegháborús politikáját. A feldolgozandó témák között szerepelnek: a hidegháború eredete, okai; az amerikai kormányzati politika változásai; válsággócok a világban; a koreai és vietnámi háborúk; atompolitika; enyhülés; a hidegháború vége.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

A gyakorlati jegyet befolyásolja az óralátogatás rendszeressége, az órai aktivitás, valamint a szemináriumi és különösen a zárthelyi dolgozat eredménye.

Kötelező irodalom:

Benkes Mihály: Szuperhatalmak kora, 1945-1992. Budapest, 1999, Korona Kiadó.

Broad, William J.: Teller háborúja. Az USA csillagháborús tévútjának szigorúan titkos története. Budapest, 1996, Osiris.

Fischer Ferenc: A megosztott világ. A Kelet-Nyugat, Észak-Dél nemzetközi kapcsolatok fő vonásai (1941-1991). Budapest, 1993, IKVA Kiadó.

Gaddis, John L.: Most már tudjuk. A hidegháború történetének átértékelése. Budapest, 2001, Európa Könyvkiadó.

Kissinger, Henry: Diplomácia. Budapest, 1998, Panem-Grafo.

Láng Imre: Az Egyesült Államok története 1945 után. A Truman-korszak. Budapest, 1995, Universitas Kiadó.

Lefebvre, Denis: A szuezi ügy. Budapest, 1999, Osiris.

Magyarics Tamás: Az Egyesült Államok külpolitikájának története. Budapest, 2000, Eötvös József Könyvkiadó.

 

A teljes irodalomlista az első tanórán kerül átadásra.

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTEGT246-24

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Társadalmi viszonyok és polgárjogi mozgalmak Amerikában…

Sziszkoszné Halász Dorottya

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTEGT246 vagy BTEGT247

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A szeminárium az amerikai polgárháború lezárását követően, mindenekelőtt a rabszolga felszabadítás következtében fellépő társadalmi folyamatok vizsgálatából kiindulva, a 19-20. század fordulójának ipari és tudományos-szellemi forradalma okozta változásokon át jut el az 1945 után kiteljesedett polgárjogi mozgalmak tárgyalásához.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmények:

A gyakorlati jegyet befolyásolja az óralátogatás rendszeressége, az órai aktivitás, valamint a szemináriumi és különösen a zárthelyi dolgozat eredménye.

Kötelező irodalom:

Bíró Dávid: Ellenkultúra Amerikában. Budapest, 1987, Gondolat Kiadó.

Davidson, James W. - Mark H. Lytle: A tények nyomában. Budapest, 1995, Panem-McGraw-Hill.

Degler, Carl N.: Az élő múlt. Milyen erők formálták Amerika mai képét? Budapest, 1993, Európa Könyvkiadó.

„A feministák belharcai” (The Economist). Valóság, 1998/2. 124-126. o.

Janda, Kenneth – Jeffrey M. Berry – Jerry Goldman: Az amerikai demokrácia. Budapest, 1996, Osiris.

King, Martin Luther: Nem hallgathattam. Budapest, 1973, Gondolat Kiadó.

Köpeczi Béla: Az „Új Baloldal” ideológiája. Budapest, 1974, Kossuth Könyvkiadó.

Malcolm X: Önéletrajz. Budapest, 1969, Európa Könyvkiadó.

Steiner, Stan: Szegény sápadtarcú. Budapest, 1985, Kossuth Könyvkiadó.

Szabó Éva Eszter: „Bevándorlás és faji diszkrimináció az Egyesült Államokban (1880-1925)”. Századok, 1999/5, 985-997.

 

A teljes irodalomlista az első tanórán kerül átadásra.

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTEGT246-25

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

A gyarmatosítás, gyarmatbirodalmak és az imperializmus 1841-1920

Vári András

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTEGT246 vagy BTEGT247

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

n. a.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmények:

A gyakorlati jegyet befolyásolja az óralátogatás rendszeressége, az órai aktivitás, valamint a szemináriumi és különösen a zárthelyi dolgozat eredménye.

Kötelező irodalom:

n. a.

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTEGT247-04

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Legitimitás az újkorban

Gedő Éva

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTEGT246 vagy BTEGT247

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

Az újkori legitimitást egyfelől az államrezon, másrészt a szekularizáció, a politikai teológiával való kapcsolat szempontjából vizsgáljuk. Foglalkozunk azokkal a szerzőkkel, akiknek tevékenysége nyomán kialakult a modern államrezon koncepciója, mindenekelőtt Hobbes és Machiavelli elméletével, illetve megvizsgáljuk azt a kérdést, hogy az abszolutista állam mennyiben tekinthető a modern államfelfogás kiindulópontjának.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

aktív részvétel a szemináriumokon

házidolgozat

zárthelyi dolgozat

Kötelező irodalom:

Bayer József: A politikai legitimitás. Elméletek és viták a legitimitásról és a legitimációs válságról. Napvilág. Budapest. 1997

Bódig Mátyás – Győrfi Tamás: Államelmélet. A mérsékelt állam eszméje és elemei. II. Alapelvek és alapintézmények. Miskolc, 2002

Machiavelli művei, I. kötet, Európa, Budapest 1978

Hobbes: Leviatán, Kossuth, udapest, 1999

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTEGT247-03

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Ideológia, propaganda az I. világháborúban

Gedő Éva

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTEGT246 vagy BTEGT247

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

Az első világháborút sok történetíró cezúrának tekinti az újkori állam alakulása szempontjából. Azt vizsgáljuk meg az órákon, vajon az első világháború mennyiben jelentett folyamatosságot és törést a korábbi, kiváltképp a tizenkilencedik századi politikához képest. Foglalkozunk antant és a központi hatalmak részéről folytatott a propaganda hasonlóságaival és eltéréseivel, valamint tanulmányozzuk a pacifizmus és az első világháború kapcsolatát.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

- választott témából referátum, majd házidolgozat elkészítése

- rendszeres aktív részvétel az órákon

- zárthelyi dolgozat

Kötelező irodalom:

Furet, Francois: Egy illúzió múltja. Budapest, Európa 2000

Hobsbawm, Eric: A szélsőségek kora. A „röcid” huszadik század története. Pannonica, Budapest, 1998

Mann, Thomas: Egy apolitikus ember elmélkedései helikon, Budapest, 2000

 

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTEGT248

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Legújabb kori történeti forrásszeminárium

Bódy Zsombor

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A XIX-XX. századi legfontosabb politikatörténeti, társadalomtörténeti és személyes forrástípusokkal ismerkedünk meg.

Jegy szerzésének feltételei:

Kiselőadás és zh.

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1.Bevezetés, a kiselőadások elosztása; 2. A forrásokról általában; 3. A korszak specifikus forrásai; 4. Kiadott diplomáciai források; 5. Az országgyűlés forrásai; 6. A kormány tevékenységének forrásai; 7. A közigazgatás forrásai; 8. Anyakönyvi források; 9. Napló, levelezés; 10. Visszaemlékezés; 11. Zárthelyi; 12. Az iskolarendszer forrásai; 13. Kiadott statisztikai források; 14. Sajtó; 15. Összefoglalás

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Az egyes témákhoz kapcsolódó forráskiadványok.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Az egyes témákhoz kapcsolódó forráskiadványok.

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTEGT248

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Legújabb kori történeti forrásszeminárium

Csíki Tamás

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTUJT244. vagy BTUJT245.

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A szeminárium a polgári korszak forrásanyagának és a forráskritika általános jellemzőinek áttekintése után a legfontosabb levéltári forrásokat (a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, az intézmények, testületek, egyesületek iratai, vállalati és családi levéltárak stb.), valamint a statisztikai anyagot, a sajtót, a memoárirodalmat s szóbeli és tárgyi emlékanyagot mutatja be. (Forrásérték, felhasználhatóság, speciális forráskritika, levéltári elhelyezés.)

Jegy szerzésének feltételei:

szemináriumi és zárthelyi dolgozat

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1. Terminológia, a fontosabb forrásfajták.

2. A legújabbkori forrásanyag és forráskritika általános jellemzői.

3. A forráskiadványok.

4. Az állami és a helyi közigazgatás forrásai.

5. Az igazságszolgáltatás iratai.

6. Különböző intézmények (tudományos, egészségügyi és szociális, tanintézetek), köztestületek, egyesületek iratai.

7. A kibővülő statisztika, mint történeti forrás.

8. A helyi és az országos sajtó.

9. Naplók, visszaemlékezések- a memoárirodalom történeti értéke.

10. A szóbeli és a tárgyi emlékanyag.

11. A modern kor vívmányai- hangszalag, fénykép, film.

12. A rokontudományok (szociológia, néprajz, történeti földrajz stb.) eredményeinek, módszereinek felhasználása a gazdaság- és társadalomtörténeti kutatásban.

13. A modern levéltártan megszületése. Levéltári segédletek.

14. Zárhelyi dolgozat.

15. A félév értékelése.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Stier Miklós-Szász Zoltán: A helytörténetírás módszertani kérdései. Új-és legújabb kor.

Ormos Mária: A történettudomány forrásairól a XX. században. In: Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben. Szerk.: Valuch Gábor.

Natalie Z. Davis: Antropológia és történettudomány a nyolcvanas években. Világtörténet 1984. 2. sz.

Gyáni Gábor: Emlékezés és oral history. BUKSZ 1998. ősz.

Gyáni Gábor: A napló mint társadalomtörténeti forrás. Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Évkönyv XII. 1997.

Bevezetés a társadalomtörténetbe. Szerk. Bódy Zsombor-Ö. Kovács József  (Timár Lajos, Horváth Gergely Krisztián és Keményfi Róbert tanulmányai)

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Tzvetan Todorov: Az emlékezet csapdái. Világosság 1996/10.

Kövér György: Források-értelmezések-történelmek. In: uő: A felhalmozás íve.

Magyar Alkotmánytörténet. Szerk. Mezey Barna.

Sándor Pál: A birtokrendezési periratok.

Szántó Imre: A helytörténeti kutatások elméleti és módszertani kérdései.

Lederer Emma: A történelem tárgya, módszere, a segéd- és rokontudományok elemei.

Egyéb tudnivalók:

 

 

 

Neptun kód:

BTEGT251-03

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Angol nyelvű szakszövegolvasás

Tóth Árpád

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A szeminárium célja, hogy a hallgatók a – közösen kiválasztott – szöveget ne csupán nyelvi, hanem szakmai értelemben is megtanulják elemezni. Ezért az órákon és a számonkérés során is hangsúlyos szerepet kap az egyéni munka.

Jegy szerzésének feltételei:

a félév végén szemináriumi dolgozat

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

 A jelentkezők érdeklődésétől függően alakul.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

 

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 

Egyéb tudnivalók:

 

 

 

Neptun kód:

BTEGT251-04

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Német szakszövegolvasás kezdőknek

Szlávik Gábor

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTEGT251

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Szeminárium

Gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A kurzus a történeti szakirodalom olvasásának alapjaiba vezet be válogatott ókortörténeti szakcikkek olvasásával és fordításával.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

A szakszövegolvasáson szerepelt szövegek olvasása és fordítása.

Kötelező irodalom:

A szövegeket a szemináriumon a hallgatókkal együtt választjuk ki.

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTEGT251-06

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Angol szakszövegolvasás

Kóthay Katalin

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTEGT251

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Szeminárium

Gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A kurzus a történeti szakirodalom olvasásának alapjaiba vezet be válogatott egyiptológiai szakcikkek olvasásával és fordításával.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

A szakszövegolvasáson szerepelt szövegek olvasása és fordítása.

Kötelező irodalom:

A szövegeket a szemináriumon a hallgatókkal együtt választjuk ki.

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTEGT251-09

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Német szakszövegolvasás

Bódy Zsombor

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTEGT251

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A hallgatók érdeklődésétől függő szövegnek a nyelvismeret fokától függő módszerrel való feldolgozása.

Jegy szerzésének feltételei:

Egy-egy egyoldalnyi fordítás a félév elején és a végén. A jegy nem a nyelvtudás szintjére, hanem az elért előrehaladásra vonatkozik.

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1. Bevezetés, a szöveg kiválasztása, szintfelmérés; 2. Egyoldalnyi fordítás szótárral; 3-14. A hallgatók által előre kiszótározott szövegrészek fordítása; 15. Egyoldalnyi fordítás szótárral.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

 

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 

Egyéb tudnivalók:

 

 

 

Neptun kód:

BTEGT251-10

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Angol nyelvű szakszövegolvasás

Németh Györgyi

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTEGT251

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A szeminárium célja, hogy a hallgatók a kiválasztott szövegeket szakmai értelemben  megtanulják elemezni. Az órákon a közös, a számonkérés során az egyéni munkára helyezzük a hangsúlyt

Jegy szerzésének feltételei:

Szemináriumi jegy megszerzésének a feltétele az aktív részvétel a szemináriumokon és sikeres zárthelyi dolgozat.

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1.Bevezetés, általános tájékoztató

2-13.A kiválasztott szövegek elemzése

14.Zárthelyi dolgozat

15.A kurzus értékelése, lezárása

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Nyugat-Európa és Magyarország 18-20. századi történetére vonatkozó angol és amerikai történeti munkák.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

-

Egyéb tudnivalók:

 

 

 

Neptun kód:

BTEGT251-12

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Német szakszövegolvasás

Süttő Szilárd

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTEGT251.

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A szakszövegolvasás órák felépítése a résztvevők nyelvi ismereteihez igazodik, az olvasott szöveg esetleges lexikai és grammatikai nehézségeinek leküzdése után a szakkifejezések értelmezése kerülne sorra.

Jegy szerzésének feltételei:

Jegy szerzésének feltétele az órákon való aktív részvétel, valamint beszámolás valamely egyénenként különböző, előzetes konzultáció útján meghatározott szakszövegből.

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

 

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

 

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 

Egyéb tudnivalók:

 

 

 

Neptun kód:

BTEGT251-14

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Angol szakszövegolvasás

Sziszkoszné Halász Dorottya

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTEGT251

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Szeminárium

Gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A szeminárium célja, hogy megismertesse a hallgatókat az angol nyelv történelmi tárgyú terminusaival és fejlessze az idegen nyelven történő olvasás és megértés képességét. A minél szélesebb körű tudás elsajátítását segítendő, gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális témájú szövegek egyaránt feldolgozásra kerülnek.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

A gyakorlati jegyet befolyásolja az óralátogatás rendszeressége, az órai teljesítmény és a zárthelyi dolgozatok eredménye.

Kötelező irodalom:

A feldolgozandó szövegek fénymásolt formában a félév során folyamatosan kerülnek kiosztásra.

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTEGT251-15

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Német szakszövegolvasás haladóknak

Szlávik Gábor

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTEGT251

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Szeminárium

Gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A foglalkozás célja a bizonyos (német) nyelvi ismeretekkel már rendelkező hallgatók önálló szövegolvasásra való képessé tétele. A közös munka alapját képező – ókori (görög vagy római tárgyú) – szakcikkek közös olvasása, feldolgozása révén, az ezekben foglaltak megismerésén túl, a  foglalkozás résztvevői rendszerezhetik és elmélyíthetik nyelvtani ismereteiket.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

német alapfokú nyelvtudás, órák látogatása

Kötelező irodalom:

A feldolgozandó szövegek fénymásolt formában a félév során folyamatosan kerülnek kiosztásra.

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTEGT251-17

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Angol nyelvű szakszövegolvasás

Ö.Kovács József

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTEGT251

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A szemináriumi foglalkozásokon a jelenkortörténet angol nyelvű szövegeivel foglalkozunk. Részben elméleti, eszmetörténeti, részben pedig társadalomtörténeti fejezeteket olvasunk elsősorban a XX. század második feléből.

Jegy szerzésének feltételei:

Folyamatos, aktív jelenlét, egy szódolgozat november utolsó hetében.

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1.       The Russian Revolution and the Soviet Union I.

2.       The Russian Revolution and the Soviet Union II.

3.       Forced Collectivization.

4.       Khrushchev’s Secret Speech.

5.       Solzhenitsyn : Forced Labor Camps.

6.       Nazism and Youth.

7.       A German Perspective on the Holocaust.

8.       The Party in the Communist Political System.

9.       The Partisan State.

10.    Introduction to Contemporary Hungarian Social History I.

11.    Introduction to Contemporary Hungarian Social History II.

12.    The Demographic Impact of World War II

13.    Everyday Life I.

14.    Everyday Life II.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

A szövegrészeket fénymásolatban  kapja meg mindenki.

Kaminski: An Institutional Theory of Communist Regimes, San Francisco, 1992.

Perry et al.: Sources of the Western Tradition. Vol. II.  Boston, 1991.

Tibor Valuch: Changes in the Structure and Lifestyle of the Hungarian Society in the Second Half of the XXth Century, in Gyáni – Kövér – Valuch:  Social History of Hungary, New York, 2004.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 

Egyéb tudnivalók:

 

 

 

 

Neptun kód:

BTEGT251-18

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Angol szakszövegolvasás

Horváth Emőke

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTEGT251

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Szeminárium

Gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A szeminárium célja, hogy megismertesse a hallgatókat az angol nyelv történelmi tárgyú terminusaival és fejlessze az idegen nyelven történő olvasás és megértés képességét. A minél szélesebb körű tudás elsajátítását segítendő, gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális témájú szövegek egyaránt feldolgozásra kerülnek.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

A gyakorlati jegyet befolyásolja az óralátogatás rendszeressége, az órai teljesítmény és a zárthelyi dolgozatok eredménye.

Kötelező irodalom:

A feldolgozandó szövegek fénymásolt formában a félév során folyamatosan kerülnek kiosztásra.

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTEGT251-19

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Idegen nyelvű szakszövegolvasás a sztyeppei népek és az iszlám világ történetéből

Dobrovits Mihály

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTEGT251

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Szeminárium

Gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A szeminárium célja, hogy megismertesse a hallgatókat a világnyelvek történelmi tárgyú terminusaival és fejlessze az idegen nyelven történő olvasás és megértés képességét. A minél szélesebb körű tudás elsajátítását segítendő, gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális témájú szövegek egyaránt feldolgozásra kerülnek.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

A gyakorlati jegyet befolyásolja az óralátogatás rendszeressége, az órai teljesítmény és a zárthelyi dolgozatok eredménye.

Kötelező irodalom:

A feldolgozandó szövegek fénymásolt formában a félév során folyamatosan kerülnek kiosztásra.

Ajánlott irodalom:

–

 

Neptun kód:

BTUJT252-05

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Késői rendiség - polgári átalakulás Magyarországon (1767-1867)

Tóth Árpád

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTUJT252. vagy BTUJT253

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A szemináriumon előbb a 19. századi magyarországi társadalmi változások fontosabb értelmezéseit, majd a társadalom egészét érintő jelenségeket, ill. a jogi értelemben vett rendi csoportokat vizsgáljuk meg.

Jegy szerzésének feltételei:

Aktív órai jelenlét.

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

Áttekintés és historiográfia (a rendiség fogalmai), Demográfiai folyamatok, A társadalom alapegységei,  Településszerkezet és városhálózat, A nemesség csoportjai és helyzetük, Az “értelmiségi” foglalkozások és a honoráciorok társadalmi helyzete,  A felsőbb iskoláztatás társadalomtörténeti szerepe, A “régi polgárság”, A modern polgárság kezdetei, Az agrártársadalom tagolódása, Az uradalom mint gazdálkodási és társadalmi integrációs keret, Asszimiláció és modern nemzetté válás, A társadalomszerveződés új formái: az egyesületek 

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Kövér György-Gyáni Gábor: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest, 1998 (részletek)

Gergely András (szerk): 19. századi magyar történelem, 1790-1918. Budapest, 1998, 57-125.

Bácskai Vera: A vállalkozók előfutárai. Budapest, 1988

Vörös Károly: A modern értelmiség kezdetei Magyarországon. Valóság, 1975.

Varga János: A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái, 1767-1848. Budapest, 1967

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Szabad György: A tatai és gesztesi Esterházy-uradalom. Budapest, 1957.

Andorka Rudolf – Faragó Tamás: Az iparosodás előtti (XVIII-XIV. századi) család- és háztartásszerkezet vizsgálata. Agrártörténeti Szemle, 1984.

Pápai Béla: Magyarország népe a feudalizmus megerősödése és bomlása idején, 1711-1867. In: Kovacsics József (szerk.): Magyarország történeti demográfiája. Budapest, 1963 

Egyéb tudnivalók:

 

 

 

Neptun kód:

BTMUT252-06

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Az emberré válás kérdései

Mester Zsolt

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTMUT252 vagy BTMUT253

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Előadás

Kollokvium

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

Az őstörténet tanulmányozásához nélkülözhetetlen evolucionista szemlélet és látásmód megalapozása. Bevezetni a hallgatókat a biológiai evolúció alapfogalmaiba, majd az evolúció általános elméletébe, kitérve a kulturális-szociális evolúció fontosabb vonásaira. A megismert alapokra építve, áttekinteni az emberré válást nem a megszokott (anatómiai illetve fizikai antropológiai) nézőpontból, hanem a viselkedés, a szocializáció, az agyműködés aspektusaiból.

Az óra részletes ismertetése:

1. A hasonlók nemzésétől a genetikai információig. (Az élőlények tudományos vizsgálatának fejlődése a XVI-XX. században.)

2. A létért való küzdelemben előnyhöz jutottak fennmaradása. (A darwinista evolúció felfogás alapjai.)

3. Mindenki másképp egyforma. (Reprodukció, mutáció, gén.)

4. Mégis kinek az érdeke? (Szelekció, adaptáció, stratégiák.)

5. Replikáció minden szinten. (Az evolúció általános elmélete.)

6. Csupasz majom. (Az ember és származása.)

7. Egyedül nem megy. (Vetélkedés és kooperáció a csoportban.)

8. A világ és ami mögötte van. (Agyműködés, gondolkodás, tanulás.)

9. Kövek Bábel falaihoz. (Kommunikáció és nyelv.)

10. Apáról fiúra. (Kulturális evolúció.)

11. A társadalom kövületei. (Evolucionista megközelítések az ősi társadalmak vizsgálatában.)

 

Követelmény:

szóbeli vizsga

Kötelező irodalom:

Blackmore, Susan: A mémgépezet. Kulturális gének – a mémek. Magyar Könyvklub, Budapest, 2001., Bohanan, Paul – Glazer, Mark (szerk.): Mérföldkövek a kulturális antropológiában. Panem–McGraw-HilL, Budapest, 1997., Calvin, William H.: A gondolkodó agy. Az intelligencia fejlődéstörténete. Kulturtrade Kiadó, Budapest, 1997. /Világ – Egyetem/, Csányi Vilmos: Az emberi természet. Humánetológia. Vince Kiadó, Budapest, 1999. /Tudomány – Egyetem/, Dawkins, Richard: A vak órásmester. Gondolatok a darwini evolúcióelméletről. Akadémiai Kiadó – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1994., Szathmáry Eörs – Maynard Smith, John: A földi élet regénye. Az élet születésétől a nyelv kialakulásáig. Vincze Kiadó, Budapest, 2000. /Tudomány – Egyetem/, Williams, George C.: A pónihal lámpása. Terv és cél a természetben. Kulturtrade Kiadó, Budapest, 1997. /Világ – Egyetem/,

Ajánlott irodalom:

Csányi Vilmos: Az állatok tanulása a természetben. Natura, Budapest, 1987., Csányi Vilmos: Evolúciós rendszerek. Az evolúció általános elmélete. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1988., Darwin, Charles: A fajok eredete természetes kiválasztódás útján vagy a létért való küzdelemben előnyhöz jutott fajták fennmaradása. Magyar Helikon, Budapest, 1973., Darwin, Charles: Az ember származása és a nemi kiválasztás. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1961. /Darwin válogatott művei/, Dawkins, Richard: Az önző gén. Gondolat, Budapest, 1986.; Dennett, Daniel C.: Darwin veszélyes ideája. Tipotex, Budapest, 1998. /Test és Lélek/, Donald, Merlin: Az emberi gondolkodás eredete. Osiris Kiadó, Budapest, 2001.; Jacob, François: A tojás és a tyúk. Az élők logikája. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1974., Morris, Desmond: A csupasz majom. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1989.

 

 

Neptun kód:

BTMUT252-07

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Fejezetek a Kr. u. I-III. századi római állam történetéből

Szlávik Gábor

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTMUT252 vagy BTMUT253

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Előadás

Kollokvium

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

Az előadás keretében a principatus rendszerének kialakulásával, megszilárdulásának, ill. kiépülésének folyamatával, majd ennek folytatásaként a Kr. u. III. század utolsó harmadáig ívelő történetével ismerkedhetnek meg a hallgatók. A félév előadássorozatának második fele a dominatus rendjének sajátosságaival, záró részében pedig a Nyugat-római birodalom bukásának valószínűsíthető okaival foglalkozik.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

Rendszeres óralátogatás, a kötelező irodalom ismerete.

Kötelező irodalom:

Ferenczy Endre-Maróti Egon-Hahn István, Az ókori Róma (Egyetemi tankönyv). Bp. 1992. (A római történelem minden korszakához részletes bibliográfiát tartalmaz!); Alföldy Géza, Római társadalomtörténet, Budapest 20002; 17-95.; ; Kötelező források: Római történeti chrestomathia (Szerk. Borzsák I.). Bp. 1963.

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTMUT252-08

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Az egyiptomi vallás

Kóthay Katalin

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTMUT252 vagy BTMUT253

Az óra típusa:

Beszám. Kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Előadás

Kollokvium

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

Az előadás az egyiptomi civilizáció és az egyiptomi birodalmak vallástörténetével foglalkozik. Megismertet az egyiptomi vallás főbb jellemzőivel, történeti változásaival és a vallás kutatására vonatkozó alapvető történeti és régészeti, paleográfiai forrásokkal.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

Zárthelyi teszt eredményes megírása a szakirodalom kijelölt részeinek beható ismerete.

Kötelező irodalom:

Baines, John – Málek, Jaromir: Az ókori Egyiptom atlasza. Budapest 1992.

Dobrovits A.: A paraszt panaszai. Óegyiptomi novellák. Budapest 1963.

Egyiptom. A fáraók világa. Vince Kiadó 2001.

Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest 2001.

Kákosy László – Varga Edith: Egy évezred a Nílus völgyében. Memphisz az Óbirodalom korában. Budapest 1970.

Ókori keleti történeti chrestomathia. Szerk. Harmatta János. Budapest 1964.

Kákosy L.: Ipu, a főrangú intelmei. Antik Tanulmányok 4 (1957), 323-334. o.

Wessetzky V: Egyiptomi kultúra – egyiptomi bölcselet  Ptahhotep tanításában.; Valóság 1988/3. 82-94. o.

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTMUT252-09

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

A női politizálás története

Pető Andrea

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTMUT252 vagy BTMUT253

Az óra típusa:

Beszám. Kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Előadás

Kollokvium

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

Az előadás áttekinti a magyar női politizálás történetét a kezdetektől napjainkig. A főbb politikusnők mellett a kurzus áttekinti a magyar választójogi gondolkodás fejlődését is. Külön hangsúlyt fektet a feminista történetírás és politikaelmélet módszereinek és elméletének bemutatására.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

Az előadások látogatása, alapos tájékozódás a megadott szakirodalomban.

Kötelező irodalom:

Vicky Randall, Georgina Waylen, Társadalmi nem, politika és az állam. Feminista társadalomtudományi tanulmányok. Budapest Jó szöveg 2003. 13-35, 252-279.

Pető Andrea: „Társadalmi nemek és a nők története” in Bevezetés a társadalomtörténetbe. Szerk: Bódy Zsombor, Ö. Kovács József, Osiris, Budapest, 2003 pp. 514-532.

Szapor Judit, Pető Andrea, „A női esélyegyenlőségre vonatkozó női felfogás hatása a magyar választójogi gondolkodásra 1848-1990. Az „állam érdekében adományozott jog” feminista megközelítésben” in Befogadás és eredetiség a jogban és a jogtudományban. Adalékok a magyarországi jog természetrajzához. Szerkeszette: Sajó András, Recepció és Kreativitás. Nyitott magyar kultúra sorozat, Budapest, Áron Kiadó, 2004, pp. 136-175.

http://zeus.phil-inst.hu/recepcio jogtörténet részben

Nők a modernizálódó magyar társadalomban szerk. Gyáni Gábor, Nagy Beáta, Csokonai, Debrecen, 2006. pp. 147-163, 254-278, 278- 292, 292-317.

Nagy Beáta, S. Sárdi Margit (szerk.), Szerep és alkotás – Női szerepek a társadalomban és az alkotóművészetben. Debrecen: Csokonai Kiadó, 1997.

Pető Andrea (szerk.) Társadalmi nemek képe és emlékezete Magyarországon a 19-20. században. H.n.: Nők a Valódi Esélyegyenlőségért Alapítvány, É. n. [Bp., 2003]

Ajánlott:

Sárdi Margit, „Első magyar nőköltőink”. Palimpszeszt 16. (2002. jan.): http://magyar-irodalom.elte.hu/palimpszeszt/16_szam/06.htm

Tóth Tünde (szerk), Palimpszeszt Tematikus szám: Nőképek az irodalomban. 19. (2002. dec.): http://magyar-irodalom.elte.hu/palimpszeszt/19_szam/05.html

Kádár Judit, „»Otthonod az uradé« – Három huszadik századi magyar képes hetilap nőképe”. Médiakutató (2002. tél): 78-94.

Kéri, Katalin, „»Az agyvelő aránylagos könnyűsége...« – Dualizmus-kori vélemények a nők testi és lelki tulajdonságairól”. Palimpszeszt 19. (2002. december): http://magyar-irodalom.elte.hu/palimpszeszt/19_szam/04.html

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTUJT253-01

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Bevezetés a jelenkortörténetbe

Ö.Kovács József

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTUJT252. vagy BTUJT253

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A dokumentumfilmet mint történeti forrást értelmezzük. Az emberi együttélési formákat mindig az adott térben és idõben, a korabeli összefüggések alapján igyekszünk megérteni.
A filmek és az azokhoz illeszkedõ elõadások alapján az elsõ világháborútól követhetõ a magyar történelem több jelensége, változó színtereken és különbözõ szereplõkkel. A  filmek lehetõséget nyújtanak ahhoz, hogy a kortársak emlékezetét, megélt, és az idõ múlásával átértelmezett tapasztalatait megismerjük. Az elõadások elsõsorban a filmeken látható ,,társadalomképek” jelentéseinek, kor- és köztörténeti összefüggéseinek bemutatására koncentrálnak. A ,,mozgó képek” és a hallott szövegek jelentéstartalmát, nyelvi változatait, a különbözõségeket folyamatosan szem elõtt tartjuk úgy, hogy közben világossá váljanak a változások irányai. Célunk az, hogy érzékeltessük a mindennapi cselekvésformákat és stratégiákat, az állami, politikai döntésekre adott reakciókat.
A filmvetítésekkel kapcsolatos fontos információ: egyes filmek teljes terjedelmû bemutatása nem az elõadások idõpontjában lesz. Ennek pontos kijelölésérõl az elsõ hetekben külön meg fogunk állapodni.

Jegy szerzésének feltételei:

Az aláírás feltétele egy zárthelyi dolgozat (április utolsó hete) sikeres (50%) megírása,  az elõadások és a kötelező művek alapján.

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

11. Egyéni és kollektív emlékezet. A történész forrásai. Ea.
2. Az elsõ világháború hatása. Ea. és filmvetítés:Gulyás Gyula - Gulyás János: Én is jártam Isonzónál.
3. Magyar zsidóság. Ea.  és filmvetítés: Fehéri Tamás: Emberekkel történt (1919-1944)
4.  A felszabadítástól a megszállásig. Ea. és filmvetítés: Gulyás Gyula - Gulyás János: Málenkij robot.
5.  A falu megszállása - ,,osztályellenség” I. Ea. és filmvetítés: Ember Judit: Pócspetri.
6. A szocialista alkotmány - ,,osztályellenség” II. Ea. és filmvetítés: Gulyás Gyula - Gulyás János: Törvénysértés nélkül.
7. A parasztságtól a kulákokig - ,,osztályellenség” III. Ea. és filmvetítés: Sághy Gyula: Kulák-Golgota.
8. 1956. Ea. és megállapodás szerinti filmvetítés.
9.  Megtorlás. Ea. és megállapodás szerinti filmvetítés.
10. A hatvanas évek. Ea.
11. Konszolidált erõszak. Ea. és filmvetítés: Gulyás Gyula - Gulyás János: Ne sápadj!
12. Munkáslét és politika. Ea. és filmvetítés:Tényi István: Kristály Gyula ózdi nyugdíjas politikai pere.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

A magyarok krónikája. Bp. Szerk. Glatz F.
Rainer M. János (szerk.):  ,,Hatvanas évek” Magyarországon. Tanulmányok. Bp. 2004.
Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp. 1999.
Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX.  század második felében. Bp. 2001.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Rainer M. János (szerk.): Múlt századi  hétköznapok. Tanulmányok a Kádár-rendszer kialakulásának idõszakáról. Bp. 2003.; Rainer M. János (szerk.): ,,Hatvanas évek” Magyarországon. Tanulmányok. Bp. 2004.; Romsics Ignác (szerk.): Magyar történeti szöveggyûjtemény I-II. Bp. 2000.

Egyéb tudnivalók:

 

 

 

 

Neptun kód:

BTMUT254-13

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Kézművesség és társadalom Északkelet-Magyarországon a XVIII-XIX. században

Veres László

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTUJT234 vagy BTUJT235

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

Az északkelet-magyarországi kézművesség történetének, a kézműves iparfejlődés jellemző és legfontosabb emlékeinek megismertetése. Bár a kézművesség elsősorban céhes keretek között létezett, ez nem azonos az adott korszak teljes iparával, a kurzus kitér a régió háziiparának és manufaktúráinak történetére is.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

Kiselőadás tartása.

Kötelező irodalom:

Veres László – Viga Gyula (szerk.): Kézművesipar Északkelet-Magyarországon. Miskolc, 2006.

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTMUT254-20

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

A műgyűjtés és a világ nagy múzeumainak története

Bodó Sándor

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTMUT254 vagy BTMUT255

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Speciális kollégium

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

Az antik kortól napjainkig felvázolja a műgyűjtés okait, módjait és hagyományait, figyelemmel e különös tevékenység társadalmi hátterére. A műgyűjtés révén alakultak ki mindenütt a világban (így Magyarországon is) a nagy múzeumok, melyek múltjának megismerése nélkülözhetetlen jövőbeli szerepük értelmezéséhez.

Az óra részletes ismertetése:

Az antik kortól napjainkig felvázolja a műgyűjtés okait, módjait és hagyományait, figyelemmel e különös tevékenység társadalmi hátterére. A műgyűjtés révén alakultak ki mindenütt a világban (így Magyarországon is) a nagy múzeumok, melyek múltjának megismerése nélkülözhetetlen jövőbeli szerepük értelmezéséhez.

A műgyűjtés kezdeteiről a görög, római és más antik kultúrák kapcsán esik szó, majd a vizsgált témák a magyar történelemre koncentrálnak. Foglalkoznak az előadások a magyar középkor műgyűjtésével, Mátyás kiemelkedő szerepével, a Habsburg királyok műgyűjtő múltjával, az első fontos hazai archeológiai leletekkel. Kiemelt értékelést kap a magyar műgyűjtés 18. századi virágkora, majd a 19. század (Pyrker, Marczibányi, Jankovich, Fejérváry, Pulszky, stb.) és a 20. század kiemelkedő magángyűjteményei (csak példaként Majovszky Pál, Kolozsvári Ernő), illetve a hadizsákmányok kérdése. A világ nagy múzeumai többnyire uralkodói gyűjteményekből jöttek létre. Így kapnak méltatást London, Madrid, Párizs, a Vatikán, Firenze, Bécs, Szentpétervár múzeumai, a főnemesi alapítású lengyel múzeumok, a Magyar Nemzeti Múzeum, a polgári kurázsi révén létrejött New York-i Metropolitan Museum, illetve a magyar városi múzeumok széles köre.

Követelmény:

Gyakorlati jegy.

Kötelező irodalom:

Entz Géza: A magyar műgyűjtés történetének vázlata 1850 ig. Bp. 1937., Miskolc, 1996.

Balogh Jolán: Mátyás király és a művészet. Bp. 1985.

Pyrker János Emlékkönyv. Eger, 1987.

Pulszky Ferenc (1814 1897) emlékére. MTA Művészeti Gyűjtemény Bp. 1997.

Pulszky Károly emlékének. Bp. 1988.

Koós Judit: Ráday Gedeon könyv- és műgyüjteménye a 18. században. Aszód, 1994.

Korek József: A múzeológia alapjai. Bp. 1988.

A világ nagy múzeumai. A Corvina Kiadó sorozata: Prado-Madrid, Uffizi, Firenze, Metropolitan - New York, Kunsthistorisches Museum - Bécs, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Szépművészeti Múzeum, Firenzei múzeumok.

Nyugat-európai művészet az Ermitázsban. Bp. 1986.

Louvre, Párizs. Bp. 1999.

A Vatikán. Bp. 1989.

Hibbert, Christopher: A Medici ház tündöklése és bukása Bp. 1993.

Róka Enikő: Ernst Lajos gyűjteménye és az Ernst Múzeum. Budapesti Negyed 2001. 2-3.

Mravik László: Budapest műgyűjteményei a két világháború között. Budapesti Negyed 2001. 2-3.

Ajánlott irodalom:

–

 

 

 

Neptun kód:

BTMUT254-29

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Anyagi kultúra a 19-20. századi paraszti társadalomban

Viga Gyula

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTMUT254 vagy BTMUT255

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A hallgatók megismerik a népi kultúra materiális jelenségeit, hangsúlyosan a 19-20. századi paraszti munkakultúra változásának törvényszerűségeit, illetve ezeknek a társadalmi folyamatokkal való összefüggéseit.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

Kiselőadás és beszámoló az ajánlott bibliográfia alapján.

Kötelező irodalom:

Gunda Béla: Műveltségi áramlatok és társadalmi tényezők.

Ethnographia LXIX (1958) 567-577.

Gunda Béla: Megjegyzések a kultúra ökológiájához. Új Forrás 1986. 5. szám 313.

 (illetve ugyanez: Cs. Varga István (szerk.): A kultúra ökológiája. Tatabánya, 1987. 143 162. )

Leslie A. White: Az energia és a kultúra In: Paul Bohannan és Mark Glazer (szerk.):

Mérföldkövek a kulturális antropológiában. Bp. 1997. 461/ 468.

R. Várkonyi Ágnes: Pelikán a fiaival. Bp. 1992. 7-31.

Hoffmann Tamás: A népi kultúra fogalomváltozásai. Valóság, 1994. február, 1-11.

Barabás Jenő: A magyar népi építészet korszakai. Bp.

Barabás Jenő–Gilyén Nándor: Magyar népi építészet. Bp. l987. 159-176.

K. Csilléry Klára: A magyar nép bútorai Bp. 1992.

Ruzsás Lajos: A mezőgazdaság. In: Vörös Károly (szerk.): Magyarország története

1790/1848. Bp. 1980. 324-372.

Orosz István: Magyaország mezőgazdasága a dulaizmus első évtizedeiben. In: Katus László (szerk.): Magyarország története 1848-1890. Bp. 1965. 1039-1118.

Szabadfalvi József: A földművelés és az állattenyésztés kapcsolata Európában és Magyarországon. In: Az extenzív állattenyésztés Magyarországon. Debrecen, 1970. 121-143.

Földes László: A vándorló Erdély. Történeti/néprajzi vizsgálatok az Erdély/Havasalföld közötti transhumance/ról. Ethnographia XCIII. (1982) 353-389.

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTMUT254-52

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Bevezetés a görög gazdaság és társadalomtörténetbe

Nemes Zoltán

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTMUT254 vagy BTMUT255

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

 

A speciális szeminárium keretein belül a hallgatók a történelem szakos hallgatók számára előírt kötelező anyagon túl kiszélesíthetik ismereteiket az antik görög gazdaságtörténet tárgyában, különös tekintettel a Mediterrán parasztgazdaság témakörére, melynek társadalomtörténeti kérdéseit az előző félévekben már áttekintették. Vizsgálatra kerül az alapozó természetföldrajzi feltételrendszer, valamint a társadalom– és politikatörténeti környezet, majd a termelés–elosztás–fogyasztás hármasságában kerül elemzésre maga a gazdaságtörténeti folyamat és annak következményei a Mediterrán kisközösségek történeti létezésében.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

Jelenlét és aktivitás a foglalkozásokon; írásbeli beszámolók készítése és felolvasása, záródolgozat készítése és megvédése

Kötelező irodalom:

Az első szemináriumon kerül kiadásra

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTMUT254-71

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Hieroglif írás

Kóthay Katalin

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTMUT254 vagy BTMUT255

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A speciális kollégium keretében az érdeklődő hallgatók megismerkednek az egyiptomi hieroglif írás rendszerével, a jelek olvasásának technikájával és a klasszikus egyiptomi nyelv néhány alapvető nyelvtani szabályával.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

Zárthelyi dolgozat.

Kötelező irodalom:

Gardiner, A. AH.: Egyptian Grammar, Oxford, 1957; Erman, A. – H. Grapow: Wörterbuch der ägzptische Sprache,  5 Bd., Liepzig, 1926–193; Hannig, R.: Großes Handwörterbuch Ägyptisch–Deutsch, Mainz, 1995.

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTMUT254-99

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Bevezetés az iszlám vallási szövegekbe

Dobrovits Mihály

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTMUT254 vagy BTMUT255

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A kurzus az arab népek történetének és az iszlám kultúrájának legfontosabb emléke a Korán szövegének megismertetése mellett foglalkozik az arab irodalom és történeti forrásanyag további válogatott szövegeivel is.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

60%-os jelenlét az előadásokon, az ajánlott irodalomban való tájékozódás, zárthelyi dolgozat.

Kötelező irodalom:

A Korán (ford. Simon Róbert)

Simon Róbert: A Korán világa

Goldziher I.: Az Iszlám Budapest 1983.

Goldziher I.: Az Iszlám, in: MARCZALI H. (szerk.): Nagy képes világtörténet IV/1 (Budapest é.n.), pp. 583-680.

Simon R. Az Iszlám keletkezése, Budapest 1967.

Simon R.: A mekkai kereskedelem kialakulása és jellege (Értekezések a történeti tudományok köréből 75), Budapest 1975.

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTMUT255-05

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

A nyugat-európai ember önképe…

Tózsa Rigó Attila

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTMUT254 vagy BTMUT255

Az óra típusa:

Beszám. Kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A kurzus elsődleges célja a modern társadalom-történetírás legújabb irányzatainak (mentalitástörténet, mindennapok története) áttekintése. Ezután a fenti történetírói irányzatok szellemében feldolgozott témákból tartott referátumok segítségével a csoport áttekinti a különböző elméletek gyakorlati alkalmazhatóságát. A feldolgozható témák időbeli kerete – viszonylag tág, az érett középkor időszakától egészen a 18-19. századig.

Az óra részletes ismertetése:

16.     A félév követelményeinek ismertetése.

17.     A modern társadalom-történetírás irányzatai.

18.     Városkép a középkori Európában, a polgárság önmeghatározási igényének alakulása.

19.     Falukép a középkorban.

20.     Hitélet I. Az egyháziak közössége, viszonyuk a középkori társadalom többi rétegéhez.

21.     Hitélet II. A laikusok vallásossága.

22.     „Bellatores”. Lovagi eszme, a lovagság önmeghatározási igénye, helye a korabeli társadalomban. Udvari kultúra.

23.     A késő középkor és a kora újkor világi értelmisége. Diákélet, peregrináció.

24.     Mindennapi élet.

25.     Útleírások az újkor hajnalán.

26.     Az ipari forradalom társadalmi.

27.     Városkép a 18-19. században.

28.     Falukép a 18-19. században.

29.     Zárthelyi dolgozat

30.     A félév áttekintése, jegybeírás.

Követelmény:

Aktív órai jelenlét, kiselőadás tartása.

Kötelező irodalom:

Elias, Norbert: A civilizáció folyamata : szociogenetikus és pszihogenetikus vizsgálódások. Bp., 1987.

Huizinga, Johan: A középkor alkonya. Bp., 1996.

 

Ajánlott irodalom:

–

 

 

 

Neptun kód:

BTMUT255-06

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Életkörülmények, életutak és társadalmi stratégiák a reformkori magyar városokban

Tóth Árpád

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTMUT254. vagy BTMUT255

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

speciális kollégium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

Az óra célja, hogy a résztvevők tapasztalatot szerezzenek az 1848 előtti városi társadalmak kutatásának különféle módszereiben, miközben mélyebb ismereteket szereznek az egyes forrástípusokról. Az órán a hangsúly a hallgatók önálló forráselemzésére esik. A német nyelv alapjainak ismerete ajánlott.

Jegy szerzésének feltételei:

zárthelyi dolgozat, szemináriumi dolgozat, órai aktivitás

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

 Várostörténet-írás és a reformkori magyarországi városok történeti képe (bevezetés)

A városok képei (Antalffy, térképek, látképek)

A városi társadalom tagolódása(i)

Népesedési viszonyok és társadalmi normák

Lakásviszonyok, anyagi kultúra

Kommercializálódás – újsághirdetések

Urak és úri élet a városokban

Katasztrófák (árvizek, tűzvészek, járványok)

Szegénység, koldulás, szegényügy

A városi társadalom és az egyesületek

Iskolák, diákok, városlakók

A város képe a szépirodalomban és a sajtóban

Kitekintés – külföldi utazók a magyar városokról

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Bácskai Vera: Az 1848 előtti városi társadalom kutatásának főbb forrásairól. In: Erdmann Gyula (szerk.): Kutatás – módszertan. (Rendi társadalom – polgári társadalom. 2. Konferencia, Gyula, 1987. aug. 26-28.) Gyula, 1989. 10-20.

Antalffy Gyula: Reformkori városrajzok. Bp. 1972.

Uracsok, arszlánnők. Válogatás Nagy Ignác műveiből. Bp. 1980

Bácskai Vera: Társadalmi változások Pesten az 1830-1840-es években. In: Faragó Tamás (szerk.):  Pest-budai árvíz, 1838. Budapest, 1988. 197-242.

Bácskai Vera: A vállalkozók előfutárai. Nagykereskedők a reformkori Pesten. Budapest, 1989.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 Podmaniczky Frigyes: Egy régi gavallér emlékiratai. Bp. 1984. (részletek)

Bácskai Vera: Pest társadalomtörténetének vizsgálata a házasságkötések alapján (1735-1830). Tanulmányok Budapest Múltjából 21. 49-101.

Bácskai Vera és Nagy Lajos (szerk.): Széchenyi pesti tervei. Bp. 1985

Holló Szilvia Andrea: Budapest régi térképeken, 1686-1896. Bp. 1994.

Faragó Tamás (szerk.): Miskolc története II. Miskolc, 2000.

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTMUT255-15

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Industrial Heritage and Re-use (angol nyelven)

Németh Györgyi

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTMUT254. vagy BTMUT255

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

The course aims to present the ways how industrial heritage sites gain a new life in different geographical regions of Europe after the end of certain industrial activities. It will also give a short insight into the reused industrial heritage of America and Asia for comparison. Special attention will be paid to industrial sites on the World Heritage List. The programme of the course starts with the basic outline of industrial archaeology. The typology of the sites as well as the corresponding forms of reuse will be discussed with a special emphasis on recent methodological issues (landscape studies, spatial organisation, contamination assessment). Types of economic and cultural reuse as well as their impact on the local community will be presented in the form of case-studies. Transformation of settlement structure in consequence of reuse will be also analysed. 

Jegy szerzésének feltételei:

Essay

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1-2. Introduction to industrial archaeology

3-4. Industrial heritage sites and their reuse in Western Europe (Great Britain, France, Belgium)

5. Industrial heritage sites and their reuse in Scandinavia (Sweden, Denmark, Finland)

6-7. Industrial heritage sites and their reuse in Southern Europe (Spain, Italy, Greece)

8-10. Industrial heritage sites and their reuse in Central and East-Central Europe (Germany, Austria, Hungary, Poland, Czech Republic, Slovakia, Romania)

11. Industrial heritage sites and their reuse in Eastern Europe (Russia)

12. Industrial heritage sites and their reuse in Northern America (United States and Canada)

13. Industrial heritage sites and their reuse in Asia (Japan)

14. Essay

15. Evaluation.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Louis Bergeron-Gracia Dorel-Ferre, Le Patrimoine industriel. Un nouveau territoire, Paris, 1996.

Neil Cossons (ed), Perspectives on Industrial Archaeology, London, 2000.

Marilyn Palmer and Peter Neaverson, Industrial Archaeology. Principles and Practice, London and New York, 1998.

Barrie Trinder (ed), The Blackwell Encyclopedia of Industrial Archaeology, Oxford, 1992.

Les „dinosaures” du patrimoine industriel le gigantesque et l’encombrant sont-ils réutilisables? DVD-ROM, 2003.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Axel Föhl, Bauten der Industrie und Technik in Nordrhein-Westfalen, Berlin, 2000.

Gerhard Sperl, Steirische Eisenstrasse, Leoben, 1984.

Volker Wollmann, Arheologie Industriala, Alba Iulia, 2003.

Az ipari műemlékvédelem helyzete Magyarországon, Budapest, 1997.

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTMUT255-27

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Német iratolvasás

Horváth Zita

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTMUT254. vagy BTMUT255

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A félév során a hallgatók megismerkednek a közép- és kora újkori német nyelvű forrásokkal, az átírás általános szabályaival.

Jegy szerzésének feltételei:

A gyakorlati jegy feltétele az órán való aktív részvétel, egy az órán olvasott szöveg átírása, fordítása.

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

 

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Tóth Péter – Tringli István – Bessenyei József: Latin–német–magyar paleográfai szöveggyűjtemény. Miskolc, 1996.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTMUT255-31

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Kisebbségek a középkori magyar államban

Tóth Péter

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTMUT254. vagy BTMUT255

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A speciális kollégium célja: bemutatni azokat a népeket, etnikumokat és etnikai csoportokat, amelyek szervezett vagy más formában a középkorban, a Kárpád-medencében letelepültek. E népek előtörténete csak ott kerül sorra, ahol az indokolt, hiszen az anyaországok története az egyetemes történet része. A kurzus a problémákra is kitér (a dákoromán kontinuitás kérdése, a morvák és a szlovákok kapcsolata, stb.) Ugyancsak fontos szerepet kap az etnikai jellegű kiváltságok ismertetése. A hallgatók munkájára is számít a kurzus (kiselőadások tartása, jól körülhatárolható esetekben).

Jegy szerzésének feltételei:

szemináriumi dolgozat beadása, órai munka

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1.A Kárpád-medence népei a honfoglalás idején (avarok, szlávok, bolgárok); 2.A kabar kérdés és a székelyek; 3.Vallon és más neolatin betelepülők a XI-XIII. században; 4.Az erdélyi szászok betelepülésének története; 5.A bányavárosok németjei; 6.Besenyők: történetük és sorsuk Magyarországon; 7.A kunok betelepülése; 8.A jászok a Jászságban és azon kívül; 9.Vlachok (románok) Erdélyben; 10.A palóc kérdés; 11.Cigányok a középkori Magyarországon; 12.Zsidók, örmények, mohamedánok.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

MOT I/2. Kötet, 1092-1105.p.; Györffy György: A magyarság keletei elemei. Budapest, 1990.; Kristó Gyula: A székelyek eredetéről. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár, 10. Szeged, 1996.; Szekfű Gyula (szerk.): A magyarság és a szlávok. Budapest, 1942. Reprint: Budapest, 2000.)

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 

Egyéb tudnivalók:

 

 

 

Neptun kód:

BTMUT255-33

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Magyarország régibb kőkora

Mester Zsolt

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTMUT254 vagy BTMUT255

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Spec. koll.

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

 

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

Órák látogatása , aláírás, kötelező irodalom ismerete.

Kötelező irodalom:

Michel Brézillon 1983: La dénomination des objets de Pierre Faillée. Matérieux pour un vocabulaire des préhistoriens de langue française . Paris, 423.; Marie-Louise Inizan - Michel Reduron - Ballinger - Hélene Roche - Jacques Tixier 1995. Univrsité de Paris X. Nantesse. 199.; Pierre-Yves Demars - Pierre Laurent 1992: Types d!outils lithiques du Paléolithique superieur en Europe. - Paris. 178.; André Debenath - Harold L. Dibble 1994: Handbook of Paleolithic typology. Voloume one: Lower and Middle Paleolithic of Europe. University Museum, University of Pennsylvania, Pennsylvania . 202.; Jean- Luc Piel-Descruseaux 1999: Outils préhistoriques. Paris-Milan-Barcelona-Mexico. 293.

Kadić Ottokár (A jégkor embere Magyarországon, 1934)

Hillebrand Jenő (Die ältere Steinzeit Ungarns, 1935) és Vértes László (Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon, 1965)

Kretzoi Miklós és T. Dobosi Viola (szerk.): Site, Man and Culture (1990)

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTMUT255-36

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Görög városok a római Nyugat-Kisázsiában

Szlávik Gábor

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTMUT254 vagy BTMUT255

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Spec. koll.

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A foglalkozás célja a Kr. u. II. századi római Nyugat-Kis-Ázsia – különösen Asia provincia, valamint Bithynia-Pontus tartomány és Lycia-Pamphylia – virágzó városi életének közelebbi megismertetése. A több részre tervezett spec. coll. a római provinciális igazgatás rendszerébe, valamint a belső igazgatásukban autonómiával rendelkező tartományi görög városok mindennapi életébe nyújt bepillantást. Párhuzamok: az Imperium Romanum nyugati felének városi közösségei.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

Rendszeres órai részvétel, kiselőadás a kötelező irodalom megfelelő fejezetéből.

Kötelező irodalom:

Aelius Aristeidés: Róma magasztalása, Budapest 2002 (második, javított és bővitett kiadás). Fordította, bevezető, ill. kísérő tanulmányokkal ellátta: Szlávik G. A témához magyar nyelven, korszerű feldolgozásban más munka jelenleg nem áll rendelkezésre

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTMUT255-34

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Negyedidőszak

Ringer Árpád

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTMUT254 vagy BTMUT255

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Előadás

kollokvium

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A negyedidőszak mint földtörténeti kor kb. Kr.e. 2,5 millió éves időszakot jelenti, amelynek legfontosabb eseménye a föld lehűlése, az eljegesedés több időszaka. Magyarország területének 80 %-a ekkor alakult ki. A kurzus a geológia, geográfia, talajtan, régészet módszereivel és tudományos vívmányai alapján foglalkozik ezzel a korszakkal. A kurzust az őstörténet, ősrégészet, történeti földrajz és paleontológia iránt érdeklődőknek ajánljuk.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

Beszámoló a megadott szakirodalom kijelöl fejezetei alapján, gyakorlati jegy.

Kötelező irodalom:

 
Szederkényi, T. (1994): Ásvány-kőzettan. JATEPress
Wallacher, L. (1993): Magmás és metamorf kőzetek I., II. Nemzeti Tankönyvkiadó Balogh, K. (1991): Szedimentológia, I., II., III. Akadémiai  Sümegi, P., Krolopp, E., Rudner, E.: Negyedidőszak végi őskörnyezeti változások a Kárpát-medencében térben és időben. (Quaternary palaeoenvironmental changes in time and space in the Carpathian Basin) .Földtani Közlöny 132 [2002] (ksz.), 5–22.
Sümegi, P., Magyari, E., Dániel, P., Hertelendi, E. és Rudner, Z. E. 1999 A kardoskúti Fehér-tó negyedidőszaki fejlődéstörténetének rekonstrukciója. (Reconstruction of Quaternary history of Kardoskút Fehér lake.) Földtani Közlöny 129/4, 479 –519.

Magyari E., Jakab G., Sümegi P., Rudner, E., Molnár, M. 2000 Paleoökológiai vizsgálatok a keleméri Mohos-tavakon. (Palaeoecological examinations at Kelemér Mohos lakes.) In: Szurdoki E. szerk., Tőzegmohás élőhelyek Magyarországon: kutatás, kezelés, védelem, (Peat bog habitats in Hungary: research, conservation, management) CEEWEB Munkacsoport (workshop), Miskolc, 101–131.

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTMUT255-35

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Európai civilizáció (A régibb kőkor művészete és kultuszai)

Ringer Árpád

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTMUT254 vagy BTMUT255

Az óra típusa:

Beszám. Kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Spec. koll.

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A történelem szakos hallgatókat megismerteti azokkal az anyagi, szellemi és társadalmi kultúrában bekövetkezett változásokkal, amelyek a földművelés és állattenyésztés megjelenéséttől az államok kibontakozásáig következetek be illetve a paleolitikum végétől  a vaskorig.

Az óra részletes ismertetése

n. a.

Követelmény:

Beszámoló a megadott szakirodalom kijelöl fejezetei alapján, gyakorlati jegy.

Kötelező irodalom:

Harding, D.W. 1986. Az őskori Európa. 26-42., 49-68., 75-95., 101-118., 127-147.; Grigg, D.B.: A világ mezőgazdasági rendszerei. Bp. 1982. pp. 21-51.; Masszon, V.M.: Egy kőkori település Közép-Ázsiában: Dzsejtun. Bp. 1978. pp. 83-171.; Oates, D. –Oates J. 1983. A civilizáció hajnala. A múlt születése. Helikon Kiadó; Bp., 70-86., 96-109., 120-135.; Waren, P. 1989. Az égei civilizációk. A múlt születése. Helikon Kiadó, Bp., 32-45., 47-60.

Ajánlott irodalom:

Bökönyi Sándor, Vadakat terelő juhász.… - Az állattartás története. Bp. 1978.,; Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? Bp. 1972.

 

 

 

Neptun kód:

BTMUT255-53

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Foglalkozás és társadalomszerkezet a 19. századi osztrák-magyar Monarchiában

Tóth Zoltán

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTMUT254. vagy BTMUT255

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A II.József kori népszámlálásokhoz képest már az 1800-as évek egyszerűbb népszámlálásainak is más volt a népesség fogalma, az összesség (szigma) amit átfogott, más volt a mérés statisztikai alapegysége és természetesen az osztályozási rendszere is. A 19. század 70-es éveiben a statisztikusok nagy erőfeszítéseket tesznek a pontosan meghatározott és nemzetközileg egységesített kategóriák kialakítására, de ebből is az alapelvek változása következett. Ebből a látszólag káotikus számhalmazból kell nekünk, történészeknek a társadalmi változás hosszabbtávú  irányait kiolvasnunk.

Jegy szerzésének feltételei:

 

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

 

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

A Magyar Statisztikai Szemle vonatkozó népszámlálási kötetein kívűl:

-FÉNYES Elek: Magyarország statisztikája.1-3. Pesth 1842-43.

-GROSSMANN, Henryk. Die Anfänge und geschichtliche Entwicklung der amtlichen Statistik in Österreich. Statistische Monatschrift. Neue Folge.21.(1916)

-TAGÁNYI Károly. Közread.Az 1828-iki országos összeírás végleges eredményei. Elsö /és utolsó/ közlemény.= Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle.III. évf. 1896.64-81.

-THIRRING Gusztáv.1928.Magyarország népessége II.József korában. Bp.1928.

- TÓTH Zoltán.1987.b.Társadalmi státusz és foglalkozás az osztrák és a magyar társadalomstatisztikában. = Statistikai   Szemle. 1987.1.Pp.62-86.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTMUT255-54

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Latin szakszövegolvasás

Nagy Gábor

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTMUT254. vagy BTMUT255

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A speciális kollégium célja, hogy azok, akik nyelvtani tudásuk alapján képesnek, önismeretük alapján szorgalmasnak tartják magukat, a két félév során az első alkalommal kiválasztott (ajánlatom szerint kora újkori) szöveg elemzésével gyarapíthassák nyelvi, szövegelemzői és a szöveg korára vonatkozó ismereteiket.

Jegy szerzésének feltételei:

Az előadáson elhangzottak és a kötelező irodalomnak alapos ismerete.

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

 

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Finály Henrik: A latin nyelv szótára / Bp., 1884

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Bartal Antal: Glossarium mediae et infimae latinitatis regni Hungariae. Bp., 1901

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTMUT255-55

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Latin oklevélolvasás (latin nyelv előfeltétel)

Süttő Szilárd

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTMUT254. vagy BTMUT255

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A krónikás hagyomány hézagos volta miatt megnövekedett jelentőségű magyar okleveles corpus nagy része a XIV. század közepéig valamiféle formában már kiadásra került, illetve kerül remélhetőleg a közeljövőben. A század második felétől a középkor végéig terjedő időszak anyaga azonban, amelyből a legtöbb oklevelünk maradt fenn, még zömmel kiadatlan. Az órán így tehát a résztvevők készségéhez igazodó nehézségű és mennyiségű okleveles anyag vételével a későközépkori magyar diplomatika sajátosságait tanulmányoznánk.

Jegy szerzésének feltételei:

Jegy szerzésének feltétele az órákon való aktív részvétel és beszámolás a félévben végzett anyagból.

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

Középkori oklevelek olvasása az egész félévben.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

 

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTMUT255-56

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Magyaro. a II. világháborúban (hadtörténet)

Bona Gábor

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTMUT254. vagy BTMUT255

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

Számba vesszük a két világháború között lezajlott technikai fejlődés hatását a hadseregekre, valamint az ehhez igazodó katonai elméleteket. Végül elemezzük a II. világháború főbb hadműveleteit.

Jegy szerzésének feltételei:

 

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1-7. A két világháború közötti időszak technikai fejlődése, ennek tükröződése a hadseregek alakulásában és a katonai elméletekben.

8-15. A hadsereg átalakulása és technikai fejlődése a II. világháború előtt, alatt, ill. után.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Háborúk világtörténete. Corvin Kiadó, Bp., 1992.
Nagy Képes Millenniumi Hadtörténet, Rubicon, 2001.

 

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Magyarország Hadtörténete két kötetben. Főszerk.: Liptai Ervin. I. köt. (szerk.: Borus József), Zrínyi K., Bp., 1984. 427-581.

 

Egyéb tudnivalók:

 

 

 

 

Neptun kód:

BTMUT255-57

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Magyarország gazdaságtörténete a XVI-XVII.században

Bessenyei József

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTMUT254. vagy BTMUT255

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A szeminárium célja, az hogy megismertesse a Magyar Királyság XVI-XVII. századi gazdaságának történetét, különös tekintettel a kereskedelemre. Ezt elsősorban egykorú források tanulmányozásának segítségével kívánja elérni.

Jegy szerzésének feltételei:

Aktív részvétel a foglalkozásokon, egy dolgozat elkészítése, egy, a kötelező irodalom ismeretén alapuló teszt sikeres kitöltése

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1. A magyar gazdaság története a középkorban.

2. Az európai gazdaság a kora újkorban.

3. Éghajlati és földrajzi változások a kora újkorban

4. Gazdaságföldrajzi keretek. Közlekedés, szállítás.

5. A népesedési viszonyok

6. A mezőgazdaság szerkezete. A nagybirtok gazdálkodása. Jobbágygazdaság, a paraszti földhasználat.

7. A növénytermesztés

8. Az állattenyésztés

9. Az ipar. A bányászat.

10. Iparosok, kereskedők, nemesek a városokban.

11. A belkereskedelem.

12. A külkereskedelem.

13. Pénzforgalom és pénzértékviszonyok. Az adózás.

14. A Habsburg – és az Oszmán Birodalom hatása a gazdaságra.

15. Összefoglalás.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Buza János

1996

A török kori Magyarország gazdaságtörténete. In: Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a XX. század közepéig. Szerk.:Honvári János. Budapest, 1996. 83 -172. [A további kiadások is megfelelnek]

R. Várkonyi Ágnes

1985

Gazdaság és társadalom a 17. század második felében. In: Magyarország története tíz kötetben. 3. k. 1526-1686. Főszerk.: Pach Zsigmond Pál. Budapest, 1273-1425.

Zimányi Vera

1985a

Gazdasági és társadalmi fejlődés Mohácstól a 16. század végéig. In: Magyarország története tíz kötetben. 3. k. 1526-1686. Főszerk.: Pach Zsigmond Pál. Budapest, 285-393.

Zimányi Vera

1985b

Gazdaság és társadalom a 17. század első felében. In: Magyarország története tíz kötetben. 3. k. 1526-1686. Főszerk.: Pach Zsigmond Pál. Budapest, 937-1043.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Bessenyei József

2002

A menekültek és a magyarországi városhálózat átalakulása a török hódítás kezdeti periódusában. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk.: Fodor Pál-Pálffy Géza-Tóth István György. Budapest, 75-87. [Klny. is.]

/Gazdaság- és Társadalomtörténeti Kötetek 2/

 

Csizmadia Andor

1941

A magyar városi jog. Kolozsvár.

 

Hegyi Klára

1976

Egy világbirodalom végvidékén. Budapest, 292.

/Magyar História/

 

Kenyeres István

2001

A végvárak uradalmainak igazgatása és gazdálkodása a XVI. században. In: Századok 2001/6. 135. évf. 1349-1412.

 

Kubinyi András

1973

Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig (1541-ig). In: Gerevich László - Kosáry Domokos (szerk)  Budapest története II. k. 7-335. Budapest. Különösen 207-231, 335-433.

 

Kubinyi András

2000

Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és az Alföld szélén. (Dél-Alföldi Évszázadok 14.) Szeged 2000, 197.

 

Kubinyi András

2001

A késő-középkori Magyarország történeti demográfiai problémái. In: A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének 2001. évi történeti demográfiai évkönyve, Budapest, 105-119.

 

Kubinyi András

2004

Városhálózat a késő középkori Kárpát-medencében. In: Történelmi Szemle XLVI (2004)1-2. 1-30.

 

Pach Zsigmond Pál

1968

A nemzetközi kereskedelmi útvonalak átrendeződésének kérdéséhez. In: Századok (102.) 5-6. sz. 863-891.

 

Pach Zsigmond Pál

1971

Magyarország nyugati gyapjúszövet behozatala a XV. és XVI. Század közepén.In: Történelmi Szemle (14.) 1-2. sz. 24-34.

 

Pach Zsigmond Pál

1985

Európa a 16-17. században. In: Magyarország története tíz kötetben. 3. k. 1526-1686. Főszerk.: Pach Zsigmond Pál. Budapest 1985. 35-100.

 

Paulinyi Oszkár

2005

Gazdag föld-szegény ország. Tanulmányok a magyarországi bányaművelés múltjából. Szerk.: Buza János – Draskóczy István. Budapest, 427.

/Gazdaság- és Társadalomtörténeti Kötetek 3/

 

Ruzsás Lajos

1966

Városi fejlődés a Dunántúlon a 16-17. században.

MTA Dunántúli Tud. Int.

 

Szakály Ferenc

1995

Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. Budapest.

/Humanizmus és reformáció 23/

 

Zimányi Vera

1976

Magyarország az európai gazdaságban 1600-1650. Budapest.

/Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 80/

 

Zimányi Vera

1972

Velence szarvasmarhaimportja az 1624-1647-es években. In: Agrártörténeti Szemle 1972/3-4. 387-397.

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTMUT255-58

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

A főnemesség szerepe a királyi Magyarország történetében (különös tekintettel a Nádasdy, Batthyány, Perényi és Török családra)

Bessenyei József

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTMUT254. vagy BTMUT255

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

1. A szeminárium a 16-17. századi magyarországi főnemesség történetének, politikai, társadalmi és kulturális jelentőségének megismertetését tűzi ki célul a főnemesi életforma, az udvari kultúra bemutatásán keresztül, amelyet néhány kiemelkedő jelentőségű arisztokrata életút példáján szemléltet.

Jegy szerzésének feltételei:

Aktív részvétel a foglalkozásokon, egy dolgozat elkészítése, egy, a kötelező irodalom ismeretén alapuló teszt sikeres kitöltése

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1. A főnemesség Mohács előtt

2. A főnemesség és a kettős királyválasztás

3. A főnemesség hatalmi súlyának megváltozása a XVI. században

4. A királyi udvar szerepének megváltozása Mohács után.

5. Neveltetés, iskoláztatás, tanulmányutak.

6. Házassági stratégiák, esküvők, házasélet.

7. Az udvartartás szervezete. Háztartás, udvari személyzet.

8. Társadalmi élet. Országgyűlések, vendéglátás. A kultúra támogatása. Könyvgyűjtés, mecenatúra, kincsgyűjtés.

9. Szórakozások, játékok. (Vadászat, halászat, lovaglás, tánc, társasjátékok.)

10. Az udvar női oldala. Híres és hírhedt feleségek. (Kanizsay Orsolya, Báthory Erzsébet.)

11. A Nádasdy család

12. A Batthyány család

13. A Perényi család

14. Az Enyingi Török család

15. A Podmaniczky család

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Radvánszky Béla

1879

Magyar családélet és háztartás a 16-17. században. Budapest. Facsimile kiad. 1986. I. k. 142-202.

 

Koltai András

2001

Magyar udvari rendtartás. Utasítások és rendeletek. S.a.r. bev. jegyz. ell. - - Budapest, 287.

/Millenniumi Magyar Történelem. Források/

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Barta Gábor

1977a

Illúziók esztendeje.(Megjegyzések a Mohács utáni kettős királyválasztás történetéhez) In: Történelmi Szemle 20. 1977/1 1-30.

 

Barta Gábor

1977b

Konszolidációs kísérlet Magyarországon a mohácsi csatavesztés után (Szapolyai János király kormányzása 1526 november-1527 augusztus) In: Századok 111. 1977/4, 635-678.

 

Bessenyei József

1994

Enyingi Török Bálint.  A bevezetést írta és a forrásokat közzéteszi --  --. Bp. 1994. XLV, 324.

/Magyar Történelmi Társulat/

 

Bessenyei József

2003

Ferdinánd király és a magyarországi arisztokrácia, különös tekintettel Ferdinánd pártjának kialakulására (1526-1540). In: Történelmi Szemle XLIV (2003)1-2. 93-107.

 

Détshy Mihály

2002

Sárospatak vára. Sárospatak. 359.

 

Főúri ősgalériák . .

1988

Főúri ősgalériák, családi arcképek a Magyar Történelmi Képcsarnokból. Magyar Nemzeti Galéria 1988 március – augusztus. Katalógus. Szerk.: Buzási Enikő. Budapest, 146.

 

Fügedi Erik

1974

Uram királyom..A XV. századi Magyarország hatalmasai. Budapest, 253. különösen 137-215.

 

G. Etényi Nóra – Horn Ildikó

2005

Idővel paloták . . Magyar udvari kultúra a 16-17. században. Szerk.: - -  - - . Budapest, 660, VII.

 

HÓMAN Bálint-SZEKFŰ Gyula

É. N.

Magyar történet. 4. k.

 

Iványi Béla

1942

A körmendi levéltár memorabiliái, 1352-1698.  Körmend

(Körmendi Füzetek 2)

 

Koltai András

2002

Batthyány Ádám és könyvtára. Budapest-Szeged. 376.

/A Kárpát-medence kora újkori könyvtárai IV./ interneten is.

 

Kubinyi András

1986

A magyar állam belpolitikai helyzete Mohács előtt. In: Mohács Emlékkönyv 59-101., különösen 68-75.

 

LUKINICH Imre

1939, 1941

A podmanini Podmaniczky család oklevéltára. Közzétette LUKINICH Imre. II. k. 1510-1537., III. k .1538-1548. Budapest

 

R. Várkonyi Ágnes

1987

Magyar reneszánsz udvari kultúra. Szerk.: bev. - - . Budapest, 413.

 

SZILÁGYI Sándor

1875-1898

Erdélyi országgyűlési emlékek. Történeti bevezetésekkel. A Magyar Tudományos Akadémia Történeti Bizottsága megbÍzásából szerkesztette - -. Bp. I-XII. k.

Egyéb tudnivalók:

 

 

 

Neptun kód:

BTMUT255-66

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Hieroglif szövegolvasás

Kóthay Katalin

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTMUT254 vagy BTMUT255

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Spec. koll.

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

Az klasszikus egyiptomi nyelvtan néhány problémájának tárgyalása, középbirodalmi szövegek olvasása.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

Zárthelyi dolgozat.

Kötelező irodalom:

Allen: Middle Egyptian. Cambridge. 2000

Gardiner, A. AH.: Egyptian Grammar, Oxford, 1957; Erman, A. – H. Grapow: Wörterbuch der ägzptische Sprache,  5 Bd., Liepzig, 1926-193; Hannig, R.: Großes Handwörterbuch Ägyptisch-Deutsch, Mainz, 1995.

Ajánlott irodalom:

–

 

 

 

ÖRT SZAKIRÁNY

 

Neptun kód:

BTUJT451-10

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Újkori magyar történeti forrásszeminárium - szem.

Tóth Árpád

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

Az órán végigtekintjük a 19. század első felének fontosabb forrástípusait, köztük nyomtatott és kézírásos, kiadott és kiadatlan forrásokat is elemezve. A jogszabályoktól és sajtótól kezdve az összeírásokon és anyakönyveken keresztül a személyes forrásokig vizsgáljuk a források típusait.

Jegy szerzésének feltételei:

1-1 zárthelyi, referátum és szemináriumi dolgozat

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

 Áttekintés, Jogszabályok, Országgyűlési források,  Röpiratok, Sajtó, Honismereti és statisztikai munkák,

Népességösszeírások, Egyházi anyakönyvek, Iskolai anyakönyvek, Hagyatéki iratok, Adattárak

Egyéb városi igazgatási iratok, Naplók, Memoárok, Útleírások

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Magyar Törvénytár (Corpus Juris)

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. Pest, 1851 (reprint: Budapest, 1986)

Szögi László: Magyarországi diákok a Habsburg Birodalom egyetemein. 1790-1850. Budapest-Szeged, 1994

Széchenyi István: Napló. Budapest, 1984

Gróf Hofmannsegg utazásai Magyarországon 1793-1794-ben. Budapest 1887 (reprint: Pécs 1988)

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 Podmaniczky Frigyes: Egy úri gavallér emlékiratai. Budapest, 1984.

Jobbágylevelek. Budapest, 1951 (válogatta: H.Balázs Éva)

Uracsok, arszlánnők. Válogatás Nagy Ignác műveiből. Budapest, 1980

Egyéb tudnivalók:

 

 

 

Neptun kód:

BTUJT451-11

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

A társadalomtörténet társadalomtörténete - szem.

Tóth Zoltán

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A 18. században már többen használták a történeti összefüggésben a társadalomnak lényegében véve mai fogalmát. A történetírás nagyüzeme azonban továbbra is, úgyszólván mindmáig, a hódító és államalkotó nemesi társadalommal (a "status"-al) és utódaival, a politikai (uralkodó) osztályokkal, mint nemzeti történelem "népével" és höseivel foglalkozó és azonosuló historizmus volt. Az új, modern polgári osztály ősi dicsőségének megszerkesztésére a nemességgel szemben két korábbi rend, illetve rendi csoport volt alkalmas: a képzelt polgárság és a képzelt parasztság. E két csoporttal kiegészülve alkotta a 18-19. század új képzelt közösségét (B. Anderson), nemzeti társadalmát. A történelem megváltozott tárgya merőben más forrásokat és módszereket, a tudományosság új morálját követelte meg. A magyar szellemi élet kezdettől fogva élénken követte az európai módszertani fejleményeket.

Jegy szerzésének feltételei:

 

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

 

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Bódy Zsombor - Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 2003.

 

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

BUCKLE, Henry Thomas. History of Civilisation in England. London. 1861. 1-2.Vol.

- u.ő. ford. Endrődi Sándor etc. Anglia művelődésének története. Bp. (Aigner Lajos) 1873-1881.1-10. köt

- DROYSEN, Johann Gustav. /1868/ Historik. Vorlesungen über Enzyklopädie und Methodologie der Geschichte. Hg. v. Rudolf Hübner. 3. Aufl. München. (Oldenburg)1958.444 p.

- HAJNAL István. Új történetszemlélet. In: Továbbképzés és demokrácia.  Szerk Kemény Gábor.Bp1947.235-248.

- H.BALÁZS Éva. Schlözer és magyar tanítványai. =Századok. XCVII. 1963. /6. 867-871.p.

- IGGERS, Georg G./1968/ A nemet historizmus. A német történetfelfogás Herdertől naplainkig. Bp.(Gondolat) 1988. 593 p.

- LAMPRECHT Karl. A modern történettudomány. (Sas Andor ford.)Bp. én.

- KISS Albin. A magyar társadalomtan története. Bp 1925. Recenzió =Társadalomtudomány.1925.24-26.

- LÁNG Lajos. Bevezetés a Magyarország népesedési statisztikája c. kötethez.Bp.(Atheneum K.)1884.1-28.

- MADZSAR Imre. 1908. Lamprecht Károly történetelmélete = Századok XLII.1908.481-539.

- MADZSAR Imre. 1909. Egyének és tömegek a történelemben. I-II. rész. = Századok.XLIII.1909/1.1-5.,2.87-114.

- POPPER, Karl R.A historicizmus nyomorúsága. Bp.(Akadémiai K.)1989. 165 p.

- SZENTPÉTERI Imre. Individuális és collectív történetírás. =Századok. XLII. 1908. 193-216

Egyéb tudnivalók:

 

 

 

Neptun kód:

BTUJT451-13

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Történeti antropológia - szem.

Bódy Zsombor

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A kurzus során áttekintjük a társadalomtörténet 1970-as évektől jelentkező szemléleti megújulásának körülményeit, majd történeti antropológiai, mikrotörténeti esettanulmányokat elemzünk.

Jegy szerzésének feltételei:

referátum és (az utóbbira épülő) szemináriumi dolgozat

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

Bevezetés, A társadalomtörténeti szemlélet és kialakulásának körülményei, Az antropológiai nézőpont

A történeti antropológia, majd az alábbi tanulmányok elemzése

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Darnton, Robert: Lúd anyó meséli. A nagy macskamészárlás. Budapest,

Ginzburg, Carlo: A sajt és a kukacok. Bp. 1991

Davis, Nathalie Zemon: Martin Guerre visszatérése. Bp. 1999

Levi, Giovanni: Egy falusi ördögűző és a hatalom.Budapest, 2001

Imhor, Arthur E.: Elveszített világok. Hogyan gyűrték le eleink a mindennapokat és miért boldogulunk mi ezzel oly nehezen. Budapest, 1991

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Budapest, 2000.

Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Budapest, 2003 (részletek)

Vári András (szerk.): Misszionáriusok a csónakban. Budpest, 1988.

Egyéb tudnivalók:

 

 

 

Neptun kód:

BTUJT451-14

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Modern gazdaságtörténet

Csíki Tamás

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A szeminárium a dualizmus kori magyar gazdaság, illetve az egyes ágazatok fontosabb jelenségeinek és fejlődési tendenciáinak bemutatásán keresztül ismerteti a különböző gazdaságtörténeti, közgazdasági irányzatokat és módszereket, s ezek további lehetőségeire utal a gazdaságtörténetben. (Tervezzük a helyi-regionális vizsgálatok módszertani megalapozását is.)

Jegy szerzésének feltételei:

Szemináriumi és zárthelyi dolgozat.

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1. A modernizáció fogalma, problémái, értelmezési lehetőségei.

2. Növekedés-, válság- és cikluselméletek.

3. Gazdasági és konjunkturális változások Európában a 19. sz. második felében.

4. Modern agrárátalakulás? Földművelési rendszerek, az intenzíválódás problémái, az uradalmak (kontra kisbirtokok) termelése.

5. Az “ipari forradalom” s ami mögötte van. Az ipar ágazati és szerkezeti jellegzetességei. (A strukturális megközelítés problémái.)

6. Vállalatok és vállalkozók. A vállalattörténet eredményei és további lehetőségei.

7. A kereskedelem modernizációjának problémája - a szatócsok világa. (A mikrotörténelem, mint módszer a gazdaságtörténetben.)

8. “A Monarchia mint közös piac” (Példa a kvantifikációra.)

9. A bank- és hitelélet, valutareformok a Monarchiában. (A banktörténetírás új eredményei.)

10. Gazdasági egység vagy régiósodás? (A regionális-összehasonlító módszer a gazdaságtörténetben.)

11. Antiliberális korszakváltás? Az állami (és a helyi) gazdaságpolitika.

12. Gazdasági kiegyezések.

13. A magyar gazdaság helye a Monarchiában és Európában az I. vh. előtt.

14. Zárthelyi dolgozat.

15. A félév értékelése.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Kövér György: A gazdaságtörténet-írás újabb útjai. In: Bevezetés a társadalomtörténetbe. Szerk. Bódy Zsombor-Ö. Kovács József

Gerschenkron A.: A gazdasági elmaradottság – történelmi távlatból. (Bev. tanulmány.)

Kondratyev: A gazdasági fejlődés hosszú hullámai. Történelmi Szemle 1980. 2.sz.

Katus László: Economic Growth in Hungary during the Age of Dualism.

Tomka Béla: Érdekeltség és érdektelenség. A bank-ipar viszony a századforduló Magyarországán.

Komlos J.: A Monarchia mint közös piac.

Gyáni Gábor: Szatócsok. Kisvállalkozók a múlt század végén. Valóság 1983/3.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Benda Gyula: New Economic History. Történeti Statisztikai Tanulmányok 1975. 1.sz.

Kövér György: A felhalmozás íve.

Berend T. Iván-Ránki György: A magyar gazdaság 100 éve.

Kuznets S.:  Struktúra és növekedés a modern gazdaságban.

Csíki Tamás: Egy Bódva-völgyi parasztgazdaság termelésének néhány jellemzője a 19. sz. végén (Kertész István naplója alapján). In: Tanulmányok a Bódva-völgye múltjából. Szerk. Bodnár Mónika-Rémiás Tibor

Halmos Károly: Vergleich der Geschichte von zwei Unternehmerfamilien... In: Bürgertum und bürgerliche Entwicklung in Mittel- und Osteuropa I-II. Hrsg. Bácskai V.

Tóth Tibor: Nagybirtoktól a nagyüzemig.

Egyéb tudnivalók:

 

 

 

Neptun kód:

BTUJT451-16

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Gazdaságpolitika a kiegyezéstől a tervutasításig

Csíki Tamás

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A szeminárium a gazdaságpolitikai célok és eszközök hosszú távú alakulását; az agrár-, ipar- és pénzügypolitika sajátosságait; az önálló gazdaságpolitika lehetőségeit és helyi szinten való érvényesülési formáit; a különböző alternatívákat és gazdaságpolitikai irányzatokat; az állami beavatkozás különböző formáit; a gazdaságirányítás intézményi és testületi struktúráját; valamint az érdekképviseletek döntési mechanizmusokban való részvételét vizsgálja.

Jegy szerzésének feltételei:

Szemináriumi és zárthelyi dolgozat

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1. Bevezetés. Gazdaságpolitikai irányzatok és módszerek.

2. Dualizmus kori agrárpolitika.

3. Iparpolitika a dualizmus korában.

4. Dualizmus kori pénz- és hitelpolitika

5. Gazdasági kiegyezések.

6. Trianon gazdasági következményei.

7. Gazdaságpolitikai koncepciók a '20-as években.

8. A világgazdasági válság és hatásai.

9. Agrárpolitika a két világháború között.

10. Ipar-, pénz- és hitelpolitika a Horthy-korban.

11. A hadigazdaság.

12. A koalíciós időszak gazdaságpolitikája.

13. A tervgazdaság kiépülése.

14. Zárthelyi dolgozat.

15. A félév értékelése.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. sz. közepéig. Szerk. Honvári János (Kövér György és Honvári János tanulmányai.)

Kövér György: A gazdaságtörténet-írás újabb útjai. In: Bevezetés a társadalomtörténetbe. Szerk. Bódy Zsombor-Ö. Kovács József

Varga László: Az állami ipartámogatás a dualizmus korában 1880-1900. Történelmi Szemle 1980. 2. sz.

Berend T. Iván-Ránki György: Az állam szerepe a "periféria" XIX. századi gazdaságában. Valóság 1978. 3. sz.

Pető Iván-Szakács Sándor: A magyar gazdaság négy évtizedes története. I.

Csikós Nagy Béla: A XX. század magyar gazdaságpolitikája. Bp. 1996.

Antal László: Gazdaságirányítási rendszerünk fejlődésének történeti útja. In: Válság és megújulás.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Kövér György: Iparosodás agrárországban.

Uő: A bankkérdés: két bankrendszer vagy binacionális bank (1867-1878). Századok 1993. 1. sz.

Eddie S. M.: Cui bono? Magyarország és a Monarchia védővámpolitikája. Történelmi Szemle 1976. 1-2.

Komlos J.: A Monarchia mint közös piac.

Bernát Gyula: Az új Magyarország agrárpolitikája. Bp. 1938.

Berend T. Iván: Gazdaságpolitika az első ötéves terv megindításakor. Bp. 1964.

Szuhay Miklós: Állami beavatkozás és a magyar mezőgazdaság az 1930-as években. Bp. 1969.

Egyéb tudnivalók:

 

 

 

Neptun kód:

BTUJT451-22

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Magyarország 1919-1941. Politika, kultúra, társadalom

Bódy Zsombor

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

Az óra célja, hogy a hallgatók a címben jelzett korszak köztörténete mellett a társadalom problémáival és a fontosabb kulturális irányzatokkal is megismerkedjenek.

Jegy szerzésének feltételei:

Zh. és kieselőadás tartása.

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1.) Bevezetés, a témák elosztása, 2.) Az előzmények: a Monarchia öröksége, 3). A Horthy-rendszer berendezkedése, 4.) a korszak gazdaságtörténete, 5.) A parasztság helyzete, 6.) A városi társadalom, 7.) A Bethlen korszak belpolitikája, 8.) Gömbös Gyula törekvései, 9.) A liberális áramlatok, 10.) A szociáldemokrácia, 11.) A konzervativizmus átalakulásai, 12.) A szélsőjobb erői: Imrédy pártja és a nyilasok, 13.) Zh. 14.) A politikai rendszer jellege, 15.) Összegzés.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Ormos Mária: Magyarország a két világháború korában., Romsics Ignác: Magyarország a XX. században., Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig.  Az egyes órák témáihoz a kiselőadók további szakirodalmat kapnak.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 

Egyéb tudnivalók:

 

 

 

Neptun kód:

BTUJT451-25

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Ellenforradalom és konszolidáció (Magyaro.története az 1920-as években)

Csíki Tamás

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. Kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Előadás

Kollokvium

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

Az előadás a Horthy-rendszer megszületésének bel- és külpolitikai körülményeit, valamint a bethleni kormányzati-politikai konszolidáció tényezőit, illetve az alkotmányos-hatalmi berendezkedést vizsgálja. Ezzel összefüggésben a fő cél annak vizsgálata, hogy a kialakított parlamentális és kormányzati rendszer, a közigazgatás, a pártstruktúra, valamint a polgári-politikai szabadságjogok érvényesülésének, a civil társadalom működésének a lehetőségei mennyiben tértek el a klasszikus polgári demokráciáktól, s mennyiben közelítették az autoratív jellegű államberendezkedéshez. A 20-as évek Magyarországát az egyes polgári államrendszer-típusok között elhelyezve az is vizsgálandó, hogy a fő jellemvonások közül melyek a dualizmus korából átöröklettek, s melyek épültek be újonnan a rendszerbe a megváltozott belpolitikai helyzetnek megfelelően. Végül felvethető, hogy a 20-as évek parlamentalizmusa és a konzervatív kormányforma milyen módosulási irányokat rejtett magában.

Jegy szerzésének feltételei:

Kollokvium

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1.     A forradalmak kora. 1918-1919.

3.       Az ellenforradalom tábora 1919-20-ban (pártok, szervezetek, irányzatok).

3.     A hatalmi rendszer kiépítésének kezdetei (1920 márciusáig).

4.     Trianon és következményei.

5.     A Teleki-kormány.

6.     A bethleni konszolidáció sajátosságai.

7.     A megszilárdult rendszer hatalmi, politikai jellege.

8.     A megcsonkított gazdaság helyreállítása.

9.     A gazdaság és külkapcsolatai. Gazdaságpolitika.

10.   A külpolitika lehetőségei és törekvései.

11.   A rendszer ideológiája I.

12.   A rendszer ideológiája II.

13.   A liberális-demokratikus polgári ellenzék.

14.    A világgazdasági válság és következményei.

15.    A félév lezárása.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Ormos Mária: Magyarország a két világháború korában. Debrecen, 1998.

Romsics Ignác: A bethleni konszolidáció állam- és kormányzati rendszere. In: Egy letűnt korszakról. Bp., 1987.

Mezey Barna (szerk.) Magyar alkotmánytörténet. Bp., 2001.

Hirata Takesi: A bethleni konszolidáció jellege a nemzetközi irodalom tükrében. Valóság 1993. 11. 54-67.

Püski Levente: Társadalmi érdekképviselet és konzetvativizmus a Horthy-korszakban. Debrecen, 1996.

Romsics Ignác: Bethlen István. Bp., 1991.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Erényi Tibor: Tekintélyelv-parlamentarizmus-népiesség. Világosság 1993. 6. 3-18.

Romsics Ignác: Ellenforradalom és konszolidáció. Bp., 1983.

Romsics Ignác-ifj. Bertényi Iván (szerk.) Trianon és a magyar politikai gondolkodás. Bp., 1998.

L. Nagy Zsuzsa: Bethlen liberális ellenzéke. Bp., 1980.

Püski Levente: A politikai elit változása 1919 után. In: Valuch Tibor (szerk.) Hatalom és társadalom a 20. századi magyar történelemben. Bp., 1995.

Egyéb tudnivalók:

 

 

 

OOT speciális képzés

 

 

 

Neptun kód:

BTOOT246-01

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Európai civilizáció (A régibb kőkor művészete és kultuszai)

Ringer Árpád

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. Kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Spec. koll.

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A történelem szakos hallgatókat megismerteti azokkal az anyagi, szellemi és társadalmi kultúrában bekövetkezett változásokkal, amelyek a földművelés és állattenyésztés megjelenéséttől az államok kibontakozásáig következetek be illetve a paleolitikum végétől  a vaskorig.

Az óra részletes ismertetése

n. a.

Követelmény:

Beszámoló a megadott szakirodalom kijelöl fejezetei alapján, gyakorlati jegy.

Kötelező irodalom:

Harding, D.W. 1986. Az őskori Európa. 26-42., 49-68., 75-95., 101-118., 127-147.; Grigg, D.B.: A világ mezőgazdasági rendszerei. Bp. 1982. pp. 21-51.; Masszon, V.M.: Egy kőkori település Közép-Ázsiában: Dzsejtun. Bp. 1978. pp. 83-171.; Oates, D. –Oates J. 1983. A civilizáció hajnala. A múlt születése. Helikon Kiadó; Bp., 70-86., 96-109., 120-135.; Waren, P. 1989. Az égei civilizációk. A múlt születése. Helikon Kiadó, Bp., 32-45., 47-60.

Ajánlott irodalom:

Bökönyi Sándor, Vadakat terelő juhász.… - Az állattartás története. Bp. 1978.,; Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? Bp. 1972.

 

 

Neptun kód:

BTOOT426-16

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Kutatószeminárium

Mester Zsolt

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. Kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Szeminárium

Gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

Magyarország mouster-i kultúrái; Őstörténet és evolúció

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

Órák látogatása.

Kötelező irodalom:

n. a.

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTOOT426-17

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Kutatószeminárium

Ringer Árpád

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. Kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Szeminárium

Gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A megismerés, a művészet és mitológia kezdetei; a. Techno-tipológia, b. Magyarország régibb kőkora

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

Órák látogatása.

Kötelező irodalom:

n. a.

Ajánlott irodalom:

–

 

 

Neptun kód:

BTOOT426-28

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Magyarország régibb kőkora

Mester Zsolt

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTMUT254 vagy BTMUT255

Az óra típusa:

Beszám. Kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Előadás

Kollokvium

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

 

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

Órák látogatása , aláírás, kötelező irodalom ismerete.

Kötelező irodalom:

Michel Brézillon 1983: La dénomination des objets de Pierre Faillée. Matérieux pour un vocabulaire des préhistoriens de langue française . Paris, 423.; Marie-Louise Inizan - Michel Reduron - Ballinger - Hélene Roche - Jacques Tixier 1995. Univrsité de Paris X. Nantesse. 199.; Pierre-Yves Demars - Pierre Laurent 1992: Types d!outils lithiques du Paléolithique superieur en Europe. - Paris. 178.; André Debenath - Harold L. Dibble 1994: Handbook of Paleolithic typology. Voloume one: Lower and Middle Paleolithic of Europe. University Museum, University of Pennsylvania, Pennsylvania . 202.; Jean- Luc Piel-Descruseaux 1999: Outils préhistoriques. Paris-Milan-Barcelona-Mexico. 293.

Kadić Ottokár (A jégkor embere Magyarországon, 1934)

Hillebrand Jenő (Die ältere Steinzeit Ungarns, 1935) és Vértes László (Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon, 1965)

Kretzoi Miklós és T. Dobosi Viola (szerk.): Site, Man and Culture (1990)

Ajánlott irodalom:

–

 

 

 

Neptun kód:

BTOOT426-34

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Negyedidőszak

Ringer Árpád

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTMUT254 vagy BTMUT255

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Előadás

kollokvium

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A negyedidőszak mint földtörténeti kor kb. Kr.e. 2,5 millió éves időszakot jelenti, amelynek legfontosabb eseménye a föld lehűlése, az eljegesedés több időszaka. Magyarország területének 80 %-a ekkor alakult ki. A kurzus a geológia, geográfia, talajtan, régészet módszereivel és tudományos vívmányai alapján foglalkozik ezzel a korszakkal. A kurzust az őstörténet, ősrégészet, történeti földrajz és paleontológia iránt érdeklődőknek ajánljuk.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

Beszámoló a megadott szakirodalom kijelöl fejezetei alapján, gyakorlati jegy.

Kötelező irodalom:

 
Szederkényi, T. (1994): Ásvány-kőzettan. JATEPress
Wallacher, L. (1993): Magmás és metamorf kőzetek I., II. Nemzeti Tankönyvkiadó Balogh, K. (1991): Szedimentológia, I., II., III. Akadémiai  Sümegi, P., Krolopp, E., Rudner, E.: Negyedidőszak végi őskörnyezeti változások a Kárpát-medencében térben és időben. (Quaternary palaeoenvironmental changes in time and space in the Carpathian Basin) .Földtani Közlöny 132 [2002] (ksz.), 5–22.
Sümegi, P., Magyari, E., Dániel, P., Hertelendi, E. és Rudner, Z. E. 1999 A kardoskúti Fehér-tó negyedidőszaki fejlődéstörténetének rekonstrukciója. (Reconstruction of Quaternary history of Kardoskút Fehér lake.) Földtani Közlöny 129/4, 479 –519.

Magyari E., Jakab G., Sümegi P., Rudner, E., Molnár, M. 2000 Paleoökológiai vizsgálatok a keleméri Mohos-tavakon. (Palaeoecological examinations at Kelemér Mohos lakes.) In: Szurdoki E. szerk., Tőzegmohás élőhelyek Magyarországon: kutatás, kezelés, védelem, (Peat bog habitats in Hungary: research, conservation, management) CEEWEB Munkacsoport (workshop), Miskolc, 101–131.

Ajánlott irodalom:

–