Az órák helye: B/2. IV. emelet Történész Könyvtár (417.)

Órarend

Történelem kiegészítő tagozat II. évfolyam számára

2006-2007. tanév I. félév

 

 

                       

Óra

szept. 15.

szept. 16.

szept. 29.

szept. 30.

okt. 13.

okt. 14.

okt. 27.

okt.28.

nov. 10.

nov. 11.

nov. 24-25.

8-9

 

Technikatörténet

 

Újkori

 

 

Tanterv- és tananyagk.

 

Újkori

 

Újkori

 

9-10

 

 

 

magyar történet

 

Kovácsné Duró A.

 

magyar történet

 

egyetemes történet

 

10-11

 

Németh Gy.

 

Tóth Á.

 

 

 

 

 

Czövek

 

11-12

 

 

 

 

 

később

 

Tóth Á.

 

István

 

12-13

 

 

 

 

 

adjuk meg

 

 

 

 

 

13-14

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

14.00-

Technikatörténet

 

Újkori

 

 

Tanterv- és

 

Újkori

 

Újkori

 

Oktatás-politika

15-16

 

 

magyar történet

 

tananyagk. Kovácsné

 

egyetemes történet

 

egyetemes történet

 

 

16-17

Németh Gy.

 

Tóth Á.

 

Duró A.

 

Czövek

 

Czövek

 

Sarka

17-18

 

 

 

 

helyszínt

 
István

 

István

 

Ferenc

18-19

 

 

 

 

később

 

 

 

 

 

 

19-20

 

 

 

 

adjuk meg

 

 

 

 

 

 

                       

10 óra: Technikatörténet: Németh Györgyi                                                                              Kollokvium

15 óra: Újkori magyar történeti előadás: Tóth Árpád, Fazekas Csaba                          Kollokvium

15 óra: Újkori egyetemes történet előadás: Czövek István                                                       Kollokvium

10 óra: Tanárképzési modul – Oktatáspolitika  Kollokvium    Később adjuk meg        Kollokvium

10 óra: Tanárképzési modul – *Tanterv- és tananyagkészítés: Kovácsné Duró Andrea            Kollokvium

*Felmentési kérelem beadása ajánlott (index másolat+Felmentési kérelem!!!)

 

5 óra: Szakdolgozati szem: VÁLASZTOTT OKTATÓKKAL EGYÉNILEG EGYEZTETETT IDŐPONTBAN!             gyakorlati jegy

 


Az órák helye: B/2. IV.emelet Történész Könyvtár (417.)

 

 

Órarend

Történelem kiegészítő tagozat I.  évfolyam számára

2006-2007. tanév I. félév

 

 

Óra

szept. 08.

szept. 09.

szept. 22.

szept. 23.

okt. 06.

okt.07.

okt. 20.

okt. 21.

nov. 03.

nov. 04.

nov. 17.

nov.25.

dec. 01.

dec. 02.

dec. 08.

dec. 09.

8-9

 

Latin

 

Latin

 

Spec.

 

Latin

 

Beveze-tés

 

 

 

Latin

 

Pszichológia

9-10

 

Gyulai Éva

 

Gyulai Éva

 

koll.

 

Gyulai Éva

 

a tört.tud.

 

 

 

Gyulai Éva

 

Nagy

Ágnes

10-11

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Horváth

 

 

 

 

 

 

11-12

 
 

 

 

 

 

 

 

 

Zita

 

 

 

 

 

 

12-13

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

13-14

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

14-15

Ős- és

 

Ős- és

 

Ős- és

 

Történeti

 

Beveze-tés

 

Ős- és

Pszicho

Spec.

 

 

 

15-16

Ókort. I.

 

Ókort. I.

 

Ókort.

 

földrajz

 

a tört.tud.

 

Ókort.

lógia

koll.

 

 

 

16-17

Kóthay Katalin

 

Ringer Árpád

 

Nemes Zoltán

 

Horváth Zita

 

Horváth

 

Szlávik Gábor

Nagy

Ágnes

 

 

 

 

17-18

 

 

 

 

 

 

 

 

Zita

 

 

 

 

 

 

 

18-19

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

19-20

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

10 óra: Bevezetés a történettudományba – Horváth Zita                                  Kollokvium

20 óra: Latin – Gyulai Éva                                                                               Gyakorlati jegy

5 óra: Történeti Földrajz – Horváth Zita                                                          Kollokvium

10 óra: Ős- és ókortörténeti előadás I. – Ringer Árpád, Kóthay Katalin          Kollokvium

10 óra: Ős- és ókortörténeti előadás II. – Nemes Zoltán, Szlávik Gábor         Kollokvium

10 óra: Speciális kollégium: Bibiliográfiai gyakorlat  – Gyulai Éva         Gyakorlati egy

10 óra: Tanárképzési modul – Pszichológia: Felmentési kérelem beadása ajánlott (index másolat+Felmentési kérelem!!!)                       


2.sz.adatlap

 

Horváth Zita

BTMKT

PhD

egyetemi tanársegéd

B/2. ép. 411.sz.

21–64

30/218 -92-92

hozit@freemail.hu

K 14.00–15.00

17-18. századi gazdaság- és társadalomtörténeti historiográfiája

BTMKT301-01, BTMKT303-01

 

Gyulai Éva

BTMUT

kandidátus

egyet. docens

B/2. ép. 412. sz.

21-61

 

Cs 14.00-15.00

Művelődéstörténet és kora-újkori történet.

BTMUT302-01

 

Ringer Árpád

BTOOT

CSc

egyetemi docens

B/2.ép. 415.sz.

21-59

bolringa@gold.uni-miskolc.hu

 

Cs12..30-13..30

Az emberréválás őstörténete, egyetemes őstörténet; a paleolitikum régészeti kultúrái, művészete és paleo-humánökológiai viszonyai

BTOOT307-01

 

Kóthay Katalin

BTOOT

Ph.D

egyetemi adjunktus

B/2. ép. 416. sz.

21-58

bolkothk@gold.uni-miskolc.hu

-

K 14.15-14.45

Sz 9.30-10.00

Az ókori Egyiptom társadalomtörténete

BTOOT307-02

 

Nemes Zoltán

BTOOT

CSc

egyetemi docens

B/2.ép. 416.sz.

21-58

 

 

H 11.30-12.00;

H 13.30-14.00

Kutatási területe: Ókori görög történelem: gazdaság, társadalom és politikatörténet, művelődéstörténet, valamint a mindennapi élet története. Görög epigraphica, ezen belül az athéni-attikai állam kisközösségeinek feliratos emlékei, a démoshatározatok. Antik társadalomtörténet, különös tekintettel a Mediterrán falvak ókori történetére és továbbélésükre a Földközi-tenger mellékén.

BTOOT308-01

 

Szlávik Gábor

BTOOT

CSc

egyetemi docens

B/2.ép. 416.sz.

21-58

gabor-szlavik@freemail.hu

Cs 15.30-16 és 17.30-18

Principátus-ideológia koronkénti változásai; a római Nyugat-Kis-Ázsia története a Kr. e. I-III. század folyamán

BTOOT308-02

 

 

 

BTNET

 

 

Gyermekváros fsz.

21–30

 

 

 

Személy-szervezet illeszkedés, vezető-személy illeszkedés

BTNET301-01

 

Németh Györgyi

BTUJT

Ph.D.

egyetemi docens

B/2.ép. 402.sz.

21–37

bolverus@gold.uni-miskolc.hu

K 11.30–12.30

Magyarországi ipartörténet a 18-19. században. Iparrégészet

BTUJT306-01

 

Fazekas Csaba

BTUJT

Ph.D.

egyetemi docens

B/2.ép. 405.sz.

21–34

bolfazek@gold.uni-miskolc.hu

Cs 12.00–13.00

A 19. századi Magyarország politikatörténete, különös tekintettel a magyar reformkor és 1848/49 egyház- illetve eszmetörténetére.

BTUJT313-02

 

Tóth Árpád

BTUJT

Ph.D.

egyetemi adjunktus

B/2.ép. 403.sz.

21–01

 

K 12.00–14.00

Magyarország társadalom- és várostörténete (18-19. század)

BTUJT313-02

 

Czövek István

BTEGT

Ph.D.

habil. egyet. tanár

B/2. ép. 409. sz.

21-60

 

P 9.00-10.00

A 19. század Kelet-Európája, ezen belül Oroszország modernizálódásának vizsgálata II. Sándor korában. A 19. század 70-es éveinek történelmi eseményeinek tükröződése az orosz-német-francia politikai közvéleményben.

BTEGT314-01

 

 

Kovácsné Duró Andrea

BTNET

-

egyetemi adjunktus

Gyermekváros fsz.

21–30

Pedagógiai értékelés

BTNET303-01

 

 

 

 

 

-

-

Tanárképzés és oktatáspolitika

BTNET304-01

 


3.sz. adatlap

 

Neptun kód:

BTMKT301-01

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Bevezetés a történettudományba

Horváth Zita

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

Célja kettős. Egyrészt meg kívánja ismertetni a hallgatókkal a történettudomány, a történészi munka módszertanának alapfogalmait (források, történelmi analízis, szintézis, forráskritika stb.), másrészt, kapcsolódva a Bevezetés a történettudományba c. szeminárium első féléves anyagához, az ott részletesen nem tárgyalt "Történeti földrajz"c. segédtudományt kívánja előadni.

Az óra időpontja:

Az órarendnek megfelelően.

 

Neptun kód:

BTMUT302-01

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Latin nyelv

Gyulai Éva

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A latin nyelv megismertetése, latin nyelvű szövegek tanulmányozása

Az óra időpontja:

Az órarendnek megfelelően.

 

Neptun kód:

BTMKT303-01

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Történeti földrajz

Horváth Zita

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

Célja kettős. Egyrészt meg kívánja ismertetni a hallgatókkal a történettudomány, a történészi munka módszertanának alapfogalmait (források, történelmi analízis, szintézis, forráskritika stb.), másrészt, kapcsolódva a Bevezetés a történettudományba c. szeminárium első féléves anyagához, az ott részletesen nem tárgyalt "Történeti földrajz"c. segédtudományt kívánja előadni.

Az óra időpontja:

Az órarendnek megfelelően.

 

Neptun kód:

BTMKT307-01

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Ős- és Ókortörténet I.

Ringer Árpád – Kóthay Katalin

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

Összehasonlító szemlélettel tárgyalja az egyes kontinensek őstörténetét 2,5 millió évtől Kr. e. 8000-ig. Különös hangsúlyt fektet az emberé válás folyamatának megismertetésére, a vadász-gyűjtögető-halász gazdálkodású őstársadalmak fejlődésének bemutatására, a föld első benépesülésének ismertetésér, az egykori őskörnyezeti viszonyok hátterében.

Az előadássorozat a Nílus-völgy ókori történetének az állam kialakulásától Nagy Sándor hódításáig terjedő szakaszát tárgyalja, kiemelve az egyiptomi társadalmi és gazdasági szerveződés sajátosságait, valamint kitérve az egyiptomi történelem megértéséhez nélkülözhetetlen művészet- és vallástörténeti témákra.

Az óra időpontja:

Az órarendnek megfelelően.

 

Neptun kód:

BTMKT308-1

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Ős- és Ókortörténet II.

Nemes Zoltán - Szlávik Gábor

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

Az előadás során a hallgatók megismerkednek az ókori Hellas történetének főbb eseményeivel és trendjeivel a természetföldrajzi alapoktól és őstörténeti előzményektől kezdve a nagy bronzkori civilizációkon át a görög polis születéséig és annak egyes történeti alakváltozataiig. A kurzus fő vonalát képezi Spárta és Athén történeti szerepének vizsgálata az archaikus és klasszikus korban. Az előadás döntően gazdaság- és társadalomtörténeti indíttatású, e területeken kerül sor részletesebb elemzésre, e történeti kérdések feldolgozásában és elsajátításában kíván segítséget adni, hiszen a rendelkezésre álló korábbi szakirodalom elsősorban a politika történetére koncentrál.

Az előadássorozat keretében, római állam kialakulásával, ennek Kr.e. a 2. századig terjedő történetével, majd a polgárháborúk korával ismerkedhetnek meg a hallgatók.

Az óra időpontja:

Az órarendnek megfelelően.

 

Neptun kód:

BTUJT313-01

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Újkori magyar történeti előadás

Fazekas Csaba – Tóth Árpád

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

 

Az óra időpontja:

Az órarendnek megfelelően.

 

Neptun kód:

BTEGT314-01

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Újkori egyetemes történeti előadás

Ringer Árpád – Kóthay Katalin

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

 

Az óra időpontja:

Az órarendnek megfelelően.

 

Neptun kód:

BTNET301-01

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Pszichológia

Később adjuk meg.

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 A hallgatók megszerzik azokat a korszerű pszichológiai, elsősorban pedagógiai pszichológiai ismereteket, amelyek segítségével szakszerűbben tudják megtervezni és végrehajtani tanítási feladataikat.

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

 

Az óra időpontja:

Az órarendnek megfelelően.

 

 

Neptun kód:

BTNET303-01

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Tanterv- és tananyagkészítés

Kovácsné Duró Andrea

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 A tantervezés oktatáspolitikai, neveléstörténeti, társadalmi , pszichológiai alapjai.

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

 

Az óra időpontja:

Az órarendnek megfelelően.

 

 

Neptun kód:

BTNET304-01

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Oktatáspolitika

Később adjuk meg.

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

Oktatáspolitikai változások. A változások külső, politikai, gazdasági és társadalmi környezetének alakulása, okozati összefüggései.

Az óra időpontja:

Az órarendnek megfelelően.

 


 

4.sz. adatlap

Neptun kód:

BTMKT301-01

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Bevezetés a történettudományba

Horváth Zita

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

Egyrészt meg kívánja ismertetni a hallgatókkal a történettudomány, a történészi munka módszertanának alapfogalmait ( források, történelmi analízis, szintézis, forráskritika stb.), másrészt előadja a magyar történettudomány történetét a kezdetektől az 1950-es évekig, nemcsak az egyes történészi teljesítményekre fordítva figyelmet, hanem a tudomány intézményi kereteire, nemzetközi kapcsolataira is.

Jegy szerzésének feltételei:

Órán való részvétel ajánlott

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1-2. Módszertani bevezető (források, történelmi analízis, szintézis, forráskritika stb.)

3. Magyarország levéltárainak, fontosabb könyvtárainak bemutatása

4-6. A XVIII. századi történetírás főbb jellemzői, alakjai.

7-9. A XIX. századi történetírás a kiegyezésig.

10-12. A kiegyezés és az I. világháború közötti korszak történetírása.

13-15. Két világháború közötti történetírás.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Gunst Péter: A magyar történetírás története. Debrecen, 1995. 214. 1.

Dékány István: A történettudomány módszertana. Bp. 1925. 741.

Bartoniek Emma: A magyar történetírás története a XVI - XVII. században. Kézirat gyanánt. Bp. 1975.

Ujváry Gábor: Tudományszervezés - történetkutatás - forráskritika. Klebelsberg Kunó és a Bécsi Magyar Történeti Intézet. Győr, 1996.

Duby, Georges - Lardreau, Guy: Párbeszéd a történelemről. Bp. 1993.

Carr, E. H.: Mi a történelem? Bp. 1995.

Bloch, Marc: A történész mestersége. Bp. 1996.

Kosáry Domonkos: Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába. I -III.k. Bp. 1951.

Kosáry Domonkos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I.k. Bp. 1970.

A  Magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1772-ig. Bp. 1972.

Történeti bibliográfia. 1985-1993. Kiadja: MTA Történettudományi Intézet. Bp. 1987.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTMUT302-01

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Latin nyelv

Gyulai Éva

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A latin nyelv megismertetése, latin nyelvű szövegek fordítása

Jegy szerzésének feltételei:

Órán való részvétel ajánlott

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

A latin nyelv története

Kiejtés, hangsúly és helyesírás

A névszóragozás és a személyes névmás

Az igeragozás rendszere

A folyamatos jelen idő

A folyamatos múlt és jövő idő

A befejezett jelen

Az I.–II. declinatióhoz tartozó melléknevek

A III. declinatio–s melléknevek

A birtokos névmások

A melléknevek fokozása, a határozószók

A szenvedő igeragozás

A passzív imperfectum

A melléknévi igenevek és a számnevek

A passzív perfectum

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Ferenczi–Monostori: Latin nyelvkönyv

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Nagy–Kováts Péter: Latin nyelvtan;  Az antik Róma napjai (Tankönyvkiadó Bp., Szerk: Gulyás Istvánné); Györkösy Alajos: Latin–magyar szótár

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTMKT303-01

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Történeti földrajz

Horváth Zita

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

Célja kettős. Egyrészt meg kívánja ismertetni a hallgatókkal a történettudomány, a történészi munka módszertanának alapfogalmait (források, történelmi analízis, szintézis, forráskritika stb.), másrészt, kapcsolódva a Bevezetés a történettudományba c. szeminárium első féléves anyagához, az ott részletesen nem tárgyalt "Történeti földrajz"c. segédtudományt kívánja előadni.

Jegy szerzésének feltételei:

Órán való részvétel ajánlott

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

A történeti földrajz fogalma

A történeti földrajz irányai és fontosabb eredményei

A történeti földrajz forrásai, bibliográfiája, irodalma

A térben való ábrázolás lehetőségei. A források adatainak térben való lokalizálása, azok értelmezése, hasznosítása

Történeti helyrajz, földrajzi névtárak, helységnévtárak

Magyarország régi leírásai (leíró statisztikák, országleírások ismertetések)

Társadalom-, gazdaság-, művelődéstörténeti (művészeti, építészeti stb.) földrajz

A Kárpát-medence történeti földrajza (topográfiája)

Közigazgatás-történeti földrajz

Fejlődéstörténet, településföldrajz

A "régi" egyházi és oktatási stb. történeti földrajz

Összefoglalás

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Dékány István: A történettudomány módszertana. Bp. 1925.; Duby, Georges – Lardreau, Guy: Párbeszéd a történelemről. Bp. 1993.; Bloch, Marc: A történész mestersége. Bp. 1996.; Kosáry Domokos: Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába. I–III. k. Bp. 1951.; uő.: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. k. Bp. 1970.; Bak Borbála: Történeti földrajz. In: Bertényi Iván (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp. 1998. 77–98. p.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája. A honfoglalástól 1950–ig. Bp. 1997.; Kálniczky László: Magyarország régi földrajza. Segédlet a történeti földrajz oktatásához. Miskolc, 2000.; Braudel, Fernand: A Földközi–tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. 1. kötet, Bp. 1996.; Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza. Bp. 1990.; Kristó Gyula: Történeti földrajz. In: Kállay István (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp. 1986. 296–306. p.

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTMKT307-01

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Ős- és Ókortörténet I.

Ringer Árpád – Kóthay Katalin

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

Összehasonlító szemlélettel tárgyalja az egyes kontinensek őstörténetét 2,5 millió évtől Kr. e. 8000-ig. Különös hangsúlyt fektet az emberé válás folyamatának megismertetésére, a vadász-gyűjtögető-halász gazdálkodású őstársadalmak fejlődésének bemutatására, a föld első benépesülésének ismertetésér, az egykori őskörnyezeti viszonyok hátterében.

Az előadássorozat a Nílus-völgy ókori történetének az állam kialakulásától Nagy Sándor hódításáig terjedő szakaszát tárgyalja, kiemelve az egyiptomi társadalmi és gazdasági szerveződés sajátosságait, valamint kitérve az egyiptomi történelem megértéséhez nélkülözhetetlen művészet- és vallástörténeti témákra.

Jegy szerzésének feltételei:

Órán való részvétel ajánlott

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

11. Az őstörténet fogalma, társtudományai, az időrend meghatározása.

2. Az éghajlat és a természeti környezet változásai a negyedkorban.

3. Az emberré válás, a Homo nemzetség fejlődése.

4. A korai és az alsó paleolitikum általános jellemzése (eszközkészítés, gazdálkodás, kultúra).

5. A középső paleolitikum általános jellemzése (eszközkészítés, gazdálkodás, kultúra).

6. A felső paleolitikum általános jellemzése (eszközkészítés, gazdálkodás, kultúra).

7. A jégkor utáni környezeti változások és hatásuk az embercsoportok életére (mezolitikum).

8. A termelőgazdálkodás kibontakozása (neolitizáció), állatok és növények háziasítása.

II.

1. Az írás kialakulása; ókori keleti írások és megfejtésük; írásbeliség az ókori keleti társadalmakban

2. Az állam kialakulása az ókori Keleten; a királyság ideológiája

3. Jog az ókori Keleten (a jog forrása, ’törvénygyűjtemények’, joggyakorlat)

4. Kulturális kapcsolatok, kereskedelem és diplomácia az ókori Keleten

5. Nomádok az ókori Keleten (nomád társadalmak, nomádok és letelepültek együttélése)

6. Az ókori Egyiptom története Nagy Sándorig

7. Az ókori Egyiptom kultúrája (vallás, művészet, tudomány)

8. Az ókori Mezopotámia története a perzsa hódításig

9. Az ókori Mezopotámia kultúrája

10. Szíria, Fönícia, Palesztina ókori története és kultúrája Nagy Sándorig

11. A zsidó nép és állam ókori története és kultúrája Nagy Sándorig

12. Anatólia ókori története és kultúrája: óasszír kereskedőtelepek, Hettita Ó- és Újbirodalom, újhettita államok, Phrygia, Lydia

13. Mitanni és Urartu története és kultúrája

14. Irán ókori története és kultúrája: Szúsza A kultúra, proto-elámi kultúra, Elám, Média, az Akhaimenida birodalom

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Bökönyi S. 1978: "Vadakat terelő juhász..." Magvető Kiadó, Budapest. /Gyorsuló idő/

Burenhult, G. (szerk.): Az első emberek. Az ember származása és őstörténete. Officina Nova, Budapest 1995. (Az ember képes története)

Burenhult, G. (szerk.): A kőkori világ. Vadászó-gyűjtögetők és korai földművelők. Officina Nova, Budapest 1995. (Az ember képes története)

Gáboriné Csánk V.: Az ősember Magyarországon. Gondolat, Budapest 1980.

Leakey, R.: Az emberiség eredete. Kulturtrade Kiadó, Budapest 1995. (Világ–Egyetem)

Leroi-Gourhan, A.: Az őstörténet kultuszai. Kozmosz Könyvek, Budapest 1985.

Molnár B.: A Föld és az élet fejlődése. Tankönyvkiadó, Budapest 1990.

Oates, D. – Oates, J.: A civilizáció hajnala. Helikon Kiadó, Budapest 1983. (A múlt születése)

Waechter, J.: Az ember őstörténete. Helikon Kiadó, Budapest 1988. (A múlt születése)

II.

Források

Ókori keleti történeti chrestomatia. Szerk. Harmatta János. Budapest 1964. (Azóta több kiadás, 2003-tól az Osiris Kiadónál.) Az alábbi források ismerete kötelező: II.1; II.2; II.5; II,6; II,7; II,8; II,9; II,11; II,14; II,16; II,17; II,18; II,19; II,20; II,21; II,22; II,23; II,25; II,26; II,28; III.A,1; III.A,4; III.A,8; III.A,10; III.B,1, III.B,2; III.B,3; III.C,1; III.C,2; III.C,4; III.D,1; III.D,2; III.E,3, III.E,4; III.E,5; III.E,7; III.E,8; III.E,9; III.E,12; III.F,5; III.G,3; III.G,4; III.G,7; III.G,18; III.G,28; III.G,31; III.H,1; III.H,5; III.H,8; IV,3; IV,4; IV,5; IV,7; V,1; V,2; VI,5; VI,6; VII,2; VII,5; VIII.A,2; VIII,A,4; VIII.A,5; VIII.A,6, VIII.A,8; VIII.A,10; IX,1; IX,2; IX,3; IX,4; X,1; X,3; X,4; X,6; X,7; X,8; X,10.

Ószövetség.

Hérodotosz: A görög-perzsa háború. Ford. Muraközi Gyula. Bp. 1989. (A keleti államokra és népekre vonatkozó részek.)

Szemelvények az ókori Kelet jogforrásaiból. Válogatás az ókori Irán, India és Kína jogemlékeiből. Szerk. Jany János. Piliscsaba 2003. (Studia Orientalia 2.)

Irodalom

Baines, J. – Málek, J.: Az ókori Egyiptom atlasza. Bp. 1992. (Azóta több kiadás.)

Bermant, Ch. – Weitzman, M.: Egy ismeretlen ókori civilizáció. Ebla. Bp. 1986.

Blunden, C. – Elvin, M.: A kínai világ atlasza. Bp. 1995.

Bright, J.: Izráel története. Bp. 1986.

Doblehofer, E.: Jelek és csodák. Letűnt írások és nyelvek megfejtése. Bp. 1962.

Dobrovits Aladár: Irodalom és vallás az ókori Egyiptomban. Bp. 1979. (Apollo könyvtár 7.)

Egyiptom. A fáraók világa. Vince kiadó 2001.

Fitzgerald, P.: Az ősi Kína. Bp. 1989. (A múlt születése)

Ghirsman, R.: Az ókori Irán. Médek, perzsák, párthusok. Bp. 1985.

Hermann, G.: Perzsa reneszánsz. Bp. 1987. (A múlt születése)

Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Bp. 1998. (A korábbi kiadások – 1979-ben és 1993-ban – “Ré fiai. Az ókori Egyiptom története és kultúrája” címmel jelentek meg.)

Klengel, Horst: Nomádok az ókori Elő-Ázsiában. Bp. 1985.

Klengel, Horst: Az ókori Szíria története és kultúrája. Bp. 1977.

Maxwell, J. Miller – Hayes, John H.: Az ókori Izrael és Júda története. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudomáyni Kar, Piliscsaba 2003. (Studia Orientalia 3.)

Neugebauer, Otto: Egzakt tudományok az ókorban. Bp. 1984.

Oates, D. – Oates, J.: A civilizáció hajnala. Bp. 1983. (A múlt születése)

Oppenheim, A. L.: Az ókori Mezopotámia. egy holt civilizáció portréja. Bp. 1982.

Postgate, N.: Az első birodalmak. Bp. 1985. (A múlt születése)

Rawson, Ph.: Az indiai civilizáció. Bp. 1983. (A múlt születése)

Roaf, M.: A mezopotámiai világ atlasza. Az ókori Mezopotámia, Anatólia, Irán, Palesztina és Szíria. Bp. 1999.

     Rogerson, J.: A bibliai világ atlasza. Bp. 1994.

Salát Gergely: Büntetőjog az ókori Kínában. Bp. 2003. (Sinológiai Műhely 3.)

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTMKT308-1

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Ős- és Ókortörténet II.

Nemes Zoltán - Szlávik Gábor

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

Az előadás során a hallgatók megismerkednek az ókori Hellas történetének főbb eseményeivel és trendjeivel a természetföldrajzi alapoktól és őstörténeti előzményektől kezdve a nagy bronzkori civilizációkon át a görög polis születéséig és annak egyes történeti alakváltozataiig. A kurzus fő vonalát képezi Spárta és Athén történeti szerepének vizsgálata az archaikus és klasszikus korban. Az előadás döntően gazdaság- és társadalomtörténeti indíttatású, e területeken kerül sor részletesebb elemzésre, e történeti kérdések feldolgozásában és elsajátításában kíván segítséget adni, hiszen a rendelkezésre álló korábbi szakirodalom elsősorban a politika történetére koncentrál.

Az előadássorozat keretében, római állam kialakulásával, ennek Kr.e. a 2. századig terjedő történetével, majd a polgárháborúk korával ismerkedhetnek meg a hallgatók.

Jegy szerzésének feltételei:

Órán való részvétel ajánlott

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1. Itália népei; az etruszkok. Róma kialakulása, a királyság kora.

2. A patrícius-plebeius küzdelmek. Itália meghódítása.

3. A korai köztársaság államszerkezete, társadalmi és gazdasági viszonyai.

4. Róma és Karthágó küzdelmei a 3. században.

5. Róma és a hellenisztikus államok története Egyiptom provinciává szervezéséig.

6. A római gazdaság és társadalom a Kr.e. 2. században 133-ig.

7. A Gracchusok reformjai; a szicíliai rabszolgaháborúk.

8. A szövetséges háború; Marius és Sulla kora; a Spartacus-felkelés.

9. Pompeius keleti sikerei; Catilina összeesküvése.

10. Caesar és az I. triumvirátus; Caesar +monarchiája .

11. Polgárháborúk Caesar meggyilkolásától Actiumig.

12. Augustus principatusa.

13. A Claudiusok kora.

14. A Flaviusok kora.

15. A római kultúra a kései köztársaság idején ill. a császárság első évszázadában.

16. Az Antoninusok kora.

17. A 2. század gazdasági-társadalmi virágzása.

18. A Severusok kora.

19. A katonai anarchia időszaka.

20. A dominatus kora.

21. A birodalom kettészakadása, a Nyugat-római birodalom bukása.

II.

1.A minósi Kréta, és a mykénéi kor.
2. A polis kialakulása és jellemzése. Szövetségi rendszerek Hellasban.
3. A nagy görög gyarmatosítás és következményei.
4. A görög tyrannis.
5. Spárta.
6. Athén és Attika története a mykénéi kortól a Peisistratidákig.
7. A Peisistratidák és Kleisthenés reformjai.
8. A görög-perzsa háborúk.
9. Az athéni demokrácia fénykora, a pentékontaeteia.
10. A peloponnésosi háború előzményei és lefolyása.
11. A hellén polisvilág a Kr.e. 4. században.
12. A makedón állam története I. Alexandrostól II. Philippos haláláig.
13. III. Alexandros (Nagy Sándor) hódításai, birodalma és annak felbomlása.
14. A hellenisztikus kor. A Ptolemaida Egyiptom, a Seleukida- és Antigonida-birodalom.

Az Attalidák Pergamonja. Hellas a Kr. e. 3-1. században.
15. A görög vallás.

(Topográfiai minimum görög történelemből Abydos, Aigai, Aigina, Aitólia, Akarnania, Achaia, Akragas, Alexandreia, Amphipolis, Antiocheia, Apameia, Apollónia, Arginusai-szigetek, Argolis, Arkadia, Artemision-hegyfok, Athén, Athós, Boiótia, Bosporos, Byzantion, Chalkidiké, Chairóneia, Chalkis, Chersonésos, Chios, Dekeleia, Delphoi, Délion, Délos, Dimini, Dódóné, Dóris, Eleusis, Ephesos, Epidamnos, Epidauros, Eretria, Euboia, Eurótas, Eurymedón, Éión, Élis, Épeiros, Gaugaméla, Gla, Gortyn, Granikos, Gurnia, Gytheion, Halikarnassos, Halys, Helléspontos, Imbros, Iónia, Ipsos, Issos, Isthmos, Ithaké, Ithómé, Kalchédón, Kappadokia, Karia, Kilikia, Knidos, Knóssos, Kolophón, Korinthos, Korkyra, Koróneia, Kós, Krannon, Kréta, Krisa, Kunaxa, Kynoskephalai, Kypros, Kyréné, Kythéra, Kyzikos, Ladé, Lakedaimón, Lamia, Laureion, Leipsydrion, Leontinoi, Lesbos, Leuktra, Lémnos, Lokris, Lydia, Lykia, Magna Graecia, Magnésia, Makedónia, Mallia, Mantineia, Marathón, Massilia, Megara, Megara Hyblaia, Messéné, Methóné, Mélos, Milétos, Munykhia, Mykalé, Mykénai, Mytiléné, Naukratis, Naupaktos, Naxos, Nemea, Nisaia, Notion, Odéssos, Oinophyta, Olbia, Olympia, Olynthos, Orchomenos, Pamphylia, Pangaion, Pantikapaion, Paros, Patras, Peiraieus, Pella, Peloponnésos, Pergamon, Perinthos, Phaistos, Phaléron, Phanagoreia, Phasis, Philippi, Phókaia, Phókis, Phrygia, Phylé, Plataiai, Poseidónia, Poteidaia, Propontis, Prosópitis, Pydna, Pylos, Rapheia, Rhodos, Salamis (a sziget), Salamis (a polis), Samos, Samothraké, Saróni-öböl, Sesklo, Sépeia, Séstos, Sigeion, Sikyón, Sinopé, Skyros, Sparta, Sphaktéria, Strymón, Syrakusai, Tanagra, Taras, Taigetos, Tempé-völgy, Thasos, Thermopylai, Thessalia, Thessaloniké, Thébai, Théra, Thrakia, Tiryns, Tomoi, Trapezus, Trója, Tyros, Zanklé)

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

 

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

*Ferenczy Endre-Maróti Egon-Hahn István, Az ókori Róma (Egyetemi tankönyv). Bp. 1992. (A római történelem minden korszakához részletes bibliográfiát tartalmaz.)

Havas László, Itália őstörténete és Róma története a kezdetektől a köztársaság koráig (Kari jegyzet). Bp. 1986.

Maskin, N. A., Az ókori Róma története. Bp. 1951.

*Mócsy András-Fitz Jenő (Szerk.), Pannónia régészeti kézikönyve. Bp. 1990.

 

II.

Chadwick, J.: A lineáris B megfejtése. Bp. 1980.

Boardmann, J., –Griffin, J.,–Murray, O., Az ókori görögök és rómaiak története. Bp., 1996.

Bosworth, A.B., Nagy Sándor. A hódító és birodalma. Bp. 2002.

Farrar, C.: Az ókori görög államelmélet - Válasz a demokráciára. In: A demokrácia. Befejezetlen utazás Kr.e. 508-Kr.u. 1993. (Szerk. J. Dunn) Bp. 1995. pp. 37-72.

Finley, M.: Odüsszeusz világa, Bp. 1985.

Finley, M. I.: Politika az ókorban. Bp. 1995.

Hahn István: Egy militarizált társadalom anatómiája /Spárta/. História, 1984. 5-6. szám

Hahn István: Anyagi ösztönzés és anyagi érdekeltség az antik rabszolgatartásban. História, 1980. 2. szám

Hegyi Dolores: Médismos. Perzsabarát irányzat Görögorzságban i.e. 508-479. Bp. 1974.

Hegyi Dolores: Az iónok Kizsázsiában. Bp. 1981.

Hédervári Péter, A görög Pompeji. Egy vulkán régészete, Bp. 1972.

Hood, S.: A minószi Kréta. Bp. 1983.

Hornblower, S., A demokratikus intézmények létrehozása és fejlődése az ókori Görögországban. In: A demokrácia. Befejezetlen utazás Kr.e. 508-Kr.u. 1993. (Szerk. J. Dunn) Bp. 1995. pp. 13-36.

Johnston, A.: Az archaikus Görögország (A múlt születése). Bp. 1984.

Jones, A. H. M.: Az athéni demokrácia gazdasági alapja. In: Ókori egyetemes történet, Bp. 1958. 24-41.

Kerényi Károly, Görög mitológia. Bp. 1977.

Kertész István, Héraklész unokái. A makedónok története Nagy Sándorig. Bp., 1988.

Levi, P., A görög világ atlasza. Bp. 1994.

Ling, R.: A klasszikus görög világ (A múlt születése). Bp. 1986.

Németh György: A polisok világa. Bevezetés az archaikus és koraklasszikus kori görög társadalomtörténetbe. Bp., 1999.

Polányi Károly, Az archaikus társadalom és a gazdasági szemlélet. Bp. 1976. pp. 426-464.

Polányi Károly: Kereskedelem, piacok és pénz az ókori Görögországban. Bp. 1984.

Ritoók Zs.-Sarkady J.-Szilágyi J.Gy.: A görög kultúra aranykora. Bp. 1984.

Sarkady János: A demokrácia bölcsője. Bp. 1960.

Sarkady János: Gazdasági élet az ókori Görögországban. Bp. 1970.

Sarkady János: Athén és Attika a XII-VIII. században. In: Az antik társadalomtörténet problémái, Debrecen, 1982. 49-84.

Sarkady János: A pylosi földbirtokviszonyok kérdéséhez. In: Őstársadalom és ázsiai termelési mód, Bp. 1982. 144-188.

Sarkady János: Korai görög földközösségek. In: Közösség és közösségszervező erők az antikvitásban, Debrecen, 1991. 7-24.

Swiederkowna, A.: A hellenizmus kultúrája. Bp. 1981.

Szabó Árpád: Periklész kora. Bp. 1977.

Warren, P.: Az égei civilizáció (A múlt születése). Bp. 1989.

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTUJT313-01

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Újkori magyar történeti előadás

Fazekas Csaba – Tóth Árpád

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

 

Jegy szerzésének feltételei:

Órán való részvétel ajánlott

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

A) Magyar történelem 1686-1815

1. Kuruc mozgalmak a török kiűzése után. A Rákóczi-szabadságharc kora: állam, gazdaság, társadalom.

2. A Magyar Királyság demográfiai képe a török kiűzése után. Telepítések és vándorlás. Magyarország etnikai arányainak átalakulása a 18. század során. A természeti környezet változásai.

3. A társadalom szerkezete: rendiség és vagyoni rétegződés. A társadalmi szerveződés alapegységei: család és háztartás. Az egyházak társadalmi szerepe.

4. A mezőgazdaság technikája, szervezeti keretei, mennyiségi és minőségi mutatói. Az 1767-es úrbérrendezés. A földművelő lakosság helyzete az egykorú leírások és a szakirodalom tükrében. Falvak és tanyák.

5. Ipar és kézművesség a 18. században. Városhálózat: királyi és bányavárosok. A mezővárosi társadalom.

6. A Habsburg állami gazdaságpolitika változatai 1686-tól 1790-ig. Külkereskedelem

7. Magyarország a Habsburg Birodalomban. Területi megoszlás, kormányzati és igazgatási rendszer a 18. században. Kormányzati reformok és a helyi igazgatás.

8. III. Károly és Mária Terézia uralkodása 1765-ig.

9. Felvilágosult abszolutizmus, felvilágosult rendiség Magyarországon és a Habsburg Birodalomban, 1765-1790.

10. Magyarország politikatörténete – rendiség és abszolutizmus, 1790-1815.

11. Erdély helyzete a Habsburg Birodalomban. Társadalmi változások Erdélyben, 1711-1815.

12. A barokk és a felvilágosodás hatása a művelődésre Magyarországon. Az iskolaügy.

B) Magyar történelem 1815-1867

1. Magyarország és Erdély a Habsburg Birodalomban. Területi megoszlás, kormányzati és igazgatási rendszer. Államfői hatalom és rendi országgyűlés. Birodalmi és magyar gazdaságpolitika.

2. Vármegyék, kiváltságos kerületek, szabad királyi városok, mezővárosok, uradalmak, falvak igazgatási szervezete. A településszerkezet átalakulása.

3. A magyar korona országainak népessége a kortárs leírások és statisztikák alapján. Földrajzi, etnikai, felekezeti, foglalkozási megoszlás.

4. A rendi társadalom. A nemesség rétegződése és életkörülményei. A régi és az új városi polgárság. Összetétel és eredet.

5. A mezőgazdaság átalakulása: földbirtokszerkezet, földhasználat, gazdálkodás. Az úrbéri viszonyok és a parasztság tagozódása. A jobbágyfelszabadítás.

6. Ipar, ipari vállalkozások. Kereskedelmi és infrastruktúra. Iparosok és kereskedők.

7. A polgári átalakulás programjai és legjelentősebb művei. Széchenyi, Wesselényi, Kossuth, Deák tevékenysége.

8. A reformkori országgyűlések kérdései és törvényei. Közjogi, politikai viták és a társadalmi átalakulás ügye.

9. Az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc.

10. A neoabszolutizmustól a kiegyezésig vezető út szakaszai, valamint bel- és külpolitikai tényezői.

11. Művelődés és műveltség a 19. századi Magyarországon. Oktatás, sajtó és könyvkultúra, tudományok, színjátszás, zene, építészet és képzőművészet.

12. A Kárpát-medence nem-magyar népeinek kulturális és politikai szerveződése.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Kötelező tananyag:

Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás, 1711-1867. Bp., 1990. (Magyarok Európában, III.)

Az A) tételsor tételeinek kidolgozásához ajánljuk:

Magyarország története, 1686-1790. Szerk.: Ember Győző – Heckenast Gusztáv. Bp., 1989. (Magyarország története tíz kötetben, 4/1-2.) (vonatkozó részek)

A B) tételsor tételeinek kidolgozásához ajánljuk:

19. századi magyar történelem, 1790-1918. Szerk.: Gergely András. Bp., 1998. (vonatkozó részek)

A korszak történeti forrásainak ismeretéhez az alábbi szöveggyűjtemények áttekintő ismerete szükséges:

Magyar történeti szöveggyűjtemény, 1526-1790. I-II. köt. Szerk.: Sinkovics István. Bp., 1968. (a korszakra vonatkozó dokumentumok)

Magyarország a 19. században. Szöveggyűjtemény. Szerk.: Pajkossy Gábor. Bp., 2003. (a korszakra vonatkozó dokumentumok)

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTEGT314-01

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Újkori egyetemes történeti előadás

Czövek István

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

 

Jegy szerzésének feltételei:

Órán való részvétel ajánlott

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

  1. Nagy Péter.
  2. Az európai diplomácia az 1760-70-es években
  3. Oroszország történeti sajátosságai a XVIII. század második felében.
  4. A lengyel kérdés a XIX. században.
  5. Az 1820-as-30-as évek forradalmi mozgalmai és a nagyhatalmak politikája Kelet-Európában.
  6. A bécsi kongresszus és a Szent Szövetség kora (1814-1848).
  7. A krími háború és az európai nagyhatalmak.
  8. Európai hatalmi viszonyok alakulása az 1850-60-as években
  9. A francia-porosz háború és Oroszország.
  10. A keleti kérdés az 1870-es években.
  11. Az orosz-török háború.
  12. Bismarck és Gorcsakov.
  13. Az orosz kapitalista fejlôdés sajátosságai a XIX. század második felében.
  14. Modernizáció és Kelet-Európa a XIX. század második felében.
  15. Oroszország és Ázsia.
  16. A felvilágosodás. Az abszolút monarchia és a felvilágosult abszolutizmusok.
  17. Franciaország az anciene-regime korában 1715-l789-ig.
  18. Az észak-amerikai gyarmatok kialakulása és függetlenségi háborúja. Az USA alkotmánya.
  19. A Nagy Francia Forradalom 1799-ig.
  20. Napóleon Birodalma és Európa
  21. Az ipari forradalom. A fogalom eredete. Meghatározása, a folyamat megindulása Európa különböző régióiban. Az angol ipari forradalom.
  22. Nemzeti egységtörekvések Európában. Az olasz- és a német egység
  23. Az amerikai polgárháború. 1789-1865-ig. A demokrácia kiteljesedése a polgárháború után. Az "újjáépítés" és "az aranyozott kor". 1865-l900-ig. Az amerikai nagyhatalmi politizálás kezdetei.
  24. A viktoriánus Anglia kül- és belpolitikája 1837-től 1867-ig.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Chaunu, Pierre: A felvilágosodás. Bp., Osiris, 1998.

Czövek István: Oroszország külpolitikája II.Sándor korában és a közvélemény. Nyíregyháza, 1996.

Dantry, Jean: Az 1848-as francia forradalom és a köztársaság. Bp. 1981.

Degler, C.N.: Az élő múlt. Milyen erők formálták Amerika mai képét? Bp. 1993.

Diederics (szerk.): Nyugat-Európa gazdaság- és társadalomtörténete, Bp. 1995.

Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada 1789-1939. Bp., 1997.

Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada, Bp. 1994.

Diószegi István: Klasszikus diplomácia, modern hatalmi politika. Bp. 1967.

Francois Furet: A francia forradalom története 1770-1815. Osiris, 1996.

Gray, John: Liberalizmus. Pécs, 1996. Tanulmányi K.

Heller Mihail: Az orosz birodalom története. Bp., Osiris, 1996.

Henry Kissinger: Diplomácia, 1996, 47-195.

Hobsbawm, Eric: A forradalmak kora, 1789-1848. Bp. 1964.

Im Hof, U.: A felvilágosodás Európája. Bp., Atlantisz, 1995.

Kis Aladár: Olaszország története, 1749-1965. Bp. 1966.

Túlélők (Szerk. Kontler László) Atlantisz, 1994. 11-40., 77-116.o.

Lefebvre, Georges: Napoleon. Bp. 1975.

Marczali Henrik: A legújabb kor története. Bp., Révai, 1892.

Ormos Mária-Majoros István: Európa nemzetközi küzdőtéren. Bp., 1998.

Oroszország története. Szerk.: Szvák Gyula. Bp., 1997.

Pounds, Norman J.G.: Európa történeti földrajza. Bp., Osiris, 1997.

Roger Price: Franciaország története. Bp. 1994, 141-204.

Roberts: Európa története I. Bp. 1992. (Az ipari forradalom és a liberalizmus kora. AK, Bp., 1992.

Rostow, W.W.: A gazdasági növekedés szakaszai. In: Valóság, 1992. 12. sz.

SAlgó László: Újkori és legújabb kori egyetemes történelem . – A gyarmatosítás története Ázsiában és Latin-Amerikában (1789-1918). Bp. 1965.

Scruton, Roger: Mi a konzervativizmus? Bp., Osiris, 1995.

Sellers-May-McMillen: Az Egyesült Államok története. Maecenas, 1995.

Sorel, Albert: Európa és a francia forradalom (Bp., 1888) – xerox

Szuhay-Havas Ervin: Tizenhárom Csillag. Bp.

Turald, Jean: Napóleon. Bp., Osiris, 1997.

Vadász Sándor (szerk.): 19.századi egyetemes története 1789-1890. Bp. Korona K., 1998.

Wittmann Tibor: Latin-Amerika története. Bp. 1971.

Zöllner, E: Ausztria története. Bp., Osiris K., 1998.

Zsigmond László: Franciaország története (1789-1918). Bp. 1966.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTNET301-01

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Pszichológia

Később adjuk meg.

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 A hallgatók megszerzik azokat a korszerű pszichológiai, elsősorban pedagógiai pszichológiai ismereteket, amelyek segítségével szakszerűbben tudják megtervezni és végrehajtani tanítási feladataikat.

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

 

 

 

 

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

 

Jegy szerzésének feltételei:

 

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

 

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

 

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 

Egyéb tudnivalók:

 

 

 

Neptun kód:

BTNET303-01

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Tanterv- és tananyagkészítés

Kovácsné Duró Andrea

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 A tantervezés oktatáspolitikai, neveléstörténeti, társadalmi , pszichológiai alapjai.

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

 

Jegy szerzésének feltételei:

Órán való részvétel ajánlott

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

 

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

 

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 

Egyéb tudnivalók:

 

 

 

Neptun kód:

BTNET304-01

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Oktatáspolitika

Később adjuk meg.

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

 

Jegy szerzésének feltételei:

 

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

 

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

 

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 

Egyéb tudnivalók: