ÉRTELMISÉGKÉPZŐ TÁRGYAK

 

3.SZ. ADATLAP

 

Neptun kód:

BTÉRT206

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Bevezetés Magyarország újkori történetébe

Fazekas Csaba

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTÉRT

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

Az előadás a nem történelem szakos bölcsészek részére kerül meghirdetésre. Célja, hogy a hallgatók általános, áttekintő ismereteket kapjanak a 19-20. századi Magyarország történetéről, legfontosabb korszakairól, folyamatairól, személyiségeiről – legalább a középiskolai ismeretek szintjén.

Az óra időpontja:

P 10-12h

 

 

Neptun kód:

BTÉRT218

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Bevezetés a görög gazdaság és társadalomtörténetbe

Nemes Zoltán

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTMUT254 vagy BTMUT255

Az óra típusa:

Beszám. Kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

 

Az óra időpontja:

H 10-12

 

 

Neptun kód:

BTÉRT226

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

A műgyűjtés és a világ nagy múzeumainak története

Bodó Sándor

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTÉRT

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

Az antik kortól napjainkig felvázolja a műgyűjtés okait, módjait és hagyományait, figyelemmel e különös tevékenység társadalmi hátterére. A műgyűjtés révén alakultak ki mindenütt a világban (így Magyarországon is) a nagy múzeumok, melyek múltjának megismerése nélkülözhetetlen jövőbeli szerepük értelmezéséhez.

Az óra időpontja:

Cs 14-16h

 

 

Neptun kód:

BTÉRT227

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

A táj hasznosításának formái a Kárpát-medencében

Viga Gyula

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTÉRT

Az óra típusa

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

Az előadások két fő gondolati körben mozognak: bemutatják egyrészt a Kárpát-medence eltérő adottságú tájainak tradicionális tevékenységi formáit, ismertetve azt is, hogy az eltérő adottságú, más-más módon alkalmazkodó csoportokat milyen gazdasági és kulturális rendszer kapcsolta össze az elmúlt századok során. Másrészt megismertet az életmódban bekövetkezett változások okaival és történeti folyamataival, hangsúlyosan a táj átalakításának históriájával és annak a társadalomra és a kultúrára gyakorolt hatásaival.

Az óra időpontja:

H 10-12h

 

 

 

 

 

 

 

Neptun kód:

BTÉRT228

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Egyetemes és magyar hadtörténet  (1790-1945) – Csomópontok

Bona Gábor

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTÉRT

Az óra típusa

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A szeminárium az 1848-1849-es szabadságharc katonai történetét dolgozza fel. Résztvevői ennek során megismerkednek a nemzetőrség és a honvédsereg születésének körülményeivel, valamint a téli, tavaszi és nyári hadjárat fő eseményeivel az egyes hadszíntereken.

Az óra időpontja:

Cs 8-10h

 

 

Neptun kód:

BTÉRT229

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

A magyar gazdaság története a kora újkorban, különös tekintettel a kereskedelemre

Bessenyei József

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 –

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

Az előadás megismerteti a hallgatókat a török kori Magyar Királyság gazdasági életével, azt megfelelő nemzetközi keretbe ágyazottan, a gazdaságföldrajzi, éghajlati, demográfiai viszonyok bemutatásával, a mezőgazdaság, az ipar a kereskedelem változásainak bemutatásán keresztül.

Az óra időpontja:

P 8-10h

ÉRTELMISÉGKÉPZŐ TÁRGYAK

 

4.SZ. ADATLAP

 

 

Neptun kód:

BTÉRT206

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

 

Fazekas Csaba

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTÉRT

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

Az előadás a nem történelem szakos bölcsészek részére kerül meghirdetésre. Célja, hogy a hallgatók általános, áttekintő ismereteket kapjanak a 19-20. századi Magyarország történetéről, legfontosabb korszakairól, folyamatairól, személyiségeiről – legalább a középiskolai ismeretek szintjén. A foglalkozásokon áttekintjük a reformkor, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, a dualizmus kora és az I. világháború, a Horthy-korszak, a II. világháború, a kommunista diktatúra, az 1956-os forradalom és a Kádár-rendszer történetét egészen az 1989-es rendszerváltásig.

Jegy szerzésének feltételei:

Egy írásbeli teszt (kollokvium) megírása.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

1. Magyarország a 18. század végén, a napóleoni háborúk korában.

2. A bécsi kongresszustól 1839-ig.

3. A reformkor „nagy korszaka”, az 1840-es évek.

4. Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc.

5. Az önkényuralom és kiegyezés kora.

6. A dualista Magyarország politikatörténete 1914-ig.

7. Gazdaság és társadalom a dualizmus korában.

8. Az I. világháború és a forradalmak kora.

9. A Horthy-korszak berendezkedése és a Bethlen-korszak.

10. Magyarország az 1930-as években.

11. Magyarország a II. világháborúban.

12. Magyarország története, 1945-1953.

13. Magyarország története, 1953-tól az 1956-os forradalmat követő megtorlás végéig.

14. A Kádár-rendszer és a rendszerváltás.

15. A félév lezárása.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

A kötelező irodalom a rendszeresen használt középiskolai tankönyvcsaládok bármelyikéből kikerülhet. A hallgatók előzetes ismeretei alapján a félév elején kerül meghatározásra.

Egyéb tudnivalók:

A kurzus részletes leírása, folyamatosan frissített információk találhatók a http://www.uni-miskolc.hu/~bolfazek/ujkmagytort.htm web-oldalon.

 

 

Neptun kód:

BTÉRT218

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Bevezetés a görög gazdaság és társadalomtörténetbe

Nemes Zoltán

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTMUT254 vagy BTMUT255

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

szeminárium

gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A speciális szeminárium keretein belül a hallgatók a történelem szakos hallgatók számára előírt kötelező anyagon túl kiszélesíthetik ismereteiket az antik görög gazdaságtörténet tárgyában, különös tekintettel a Mediterrán parasztgazdaság témakörére, melynek társadalomtörténeti kérdéseit az előző félévekben már áttekintették. Vizsgálatra kerül az alapozó természetföldrajzi feltételrendszer, valamint a társadalom– és politikatörténeti környezet, majd a termelés–elosztás–fogyasztás hármasságában kerül elemzésre maga a gazdaságtörténeti folyamat és annak következményei a Mediterrán kisközösségek történeti létezésében.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

Jelenlét és aktivitás a foglalkozásokon; írásbeli beszámolók készítése és felolvasása, záródolgozat készítése és megvédése

Kötelező irodalom:

Az első szemináriumon kerül kiadásra

 

 

 

 

 

Neptun kód:

BTÉRT226

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

A műgyűjtés és a világ nagy múzeumainak története

Bodó Sándor

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTÉRT

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

Az antik kortól napjainkig felvázolja a műgyűjtés okait, módjait és hagyományait, figyelemmel e különös tevékenység társadalmi hátterére. A műgyűjtés révén alakultak ki mindenütt a világban (így Magyarországon is) a nagy múzeumok, melyek múltjának megismerése nélkülözhetetlen jövőbeli szerepük értelmezéséhez.

A műgyűjtés kezdeteiről a görög, római és más antik kultúrák kapcsán esik szó, majd a vizsgált témák a magyar történelemre koncentrálnak. Foglalkoznak az előadások a magyar középkor műgyűjtésével, Mátyás kiemelkedő szerepével, a Habsburg királyok műgyűjtő múltjával, az első fontos hazai archeológiai leletekkel. Kiemelt értékelést kap a magyar műgyűjtés 18. századi virágkora, majd a 19. század (Pyrker, Marczibányi, Jankovich, Fejérváry, Pulszky, stb.) és a 20. század kiemelkedő magángyűjteményei (csak példaként Majovszky Pál, Kolozsvári Ernő), illetve a hadizsákmányok kérdése. A világ nagy múzeumai többnyire uralkodói gyűjteményekből jöttek létre. Így kapnak méltatást London, Madrid, Párizs, a Vatikán, Firenze, Bécs, Szentpétervár múzeumai, a főnemesi alapítású lengyel múzeumok, a Magyar Nemzeti Múzeum, a polgári kurázsi révén létrejött New York-i Metropolitan Museum, illetve a magyar városi múzeumok széles köre.

Jegy szerzésének feltételei:

Óralátogatás, aktív érdeklődés, kollokvium

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Entz Géza: A magyar műgyűjtés történetének vázlata 1850 ig. Bp. 1937., Miskolc, 1996.

Balogh Jolán: Mátyás király és a művészet. Bp. 1985.

Pyrker János Emlékkönyv. Eger, 1987.

Pulszky Ferenc (1814 1897) emlékére. MTA Művészeti Gyűjtemény Bp. 1997.

Pulszky Károly emlékének. Bp. 1988.

Koós Judit: Ráday Gedeon könyv- és műgyüjteménye a 18. században. Aszód, 1994.

Korek József: A múzeológia alapjai. Bp. 1988.

A világ nagy múzeumai. A Corvina Kiadó sorozata: Prado-Madrid, Uffizi, Firenze, Metropolitan - New York, Kunsthistorisches Museum - Bécs, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Szépművészeti Múzeum, Firenzei múzeumok.

Nyugat-európai művészet az Ermitázsban. Bp. 1986.

Louvre, Párizs. Bp. 1999.

A Vatikán. Bp. 1989.

Hibbert, Christopher: A Medici ház tündöklése és bukása Bp. 1993.

Róka Enikő: Ernst Lajos gyűjteménye és az Ernst Múzeum. Budapesti Negyed 2001. 2-3.

Mravik László: Budapest műgyűjteményei a két világháború között. Budapesti Negyed 2001. 2-3.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 

Egyéb tudnivalók:

 

 

Neptun kód:

BTÉRT227

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

A táj hasznosításának formái a Kárpát-medencében

Viga Gyula

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTÉRT

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A Kárpát-medence tájszerkezete, a műveltség csoportjainak természeti környezete. Táj és ember, a környezeti korrelációk és a műveltség kapcsolata. Változtatható és változatlan: örökség és átalakítás a táji környezetben. A zsákmányoló életmód maradványai a hagyományos gazdálkodásban.

Az erdő néprajza. A sokhasznú erdő szerepének változásai. Az örökség: hiányok és többletek a Kárpát-medence tájainak gazdaságában.

Település - népi építészet - lakáskultúra a 19-20. században. Településformák és gazdálkodás.

A szántóföldi gazdálkodás. Közép-Európa paraszti gazdálkodásának zonális szerkezete és főbb jellemzői. A talajművelés, a vetemények gondozásának és betakarításának főbb kérdéskörei a gabonatermesztés, aratás, aratóeszközök és az eszközváltások példáján. A hagyományos paraszti üzem változásai: a tradicionális technikáktól a tudatos gazdálkodás felé.

Állattartás és pásztorkodás. A pásztorkodás főbb táji típusai a Kárpát-medencében: a vegetáció és a pásztorlás kapcsolata. A tartásmód és a haszonvétel változásai a 19-20. században.

Szőlő- és borkultúra. Egy történeti borvidék: Tokaj-Hegyalja szőlő- és borkultúrájának változásai.

 

Jegy szerzésének feltételei: kollokvium

 

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1. A táj és ember viszonyának tudománytörténeti vonatkozásai. A változtatható és a változatlan.

2. A Kárpát-medence térszerkezete, annak összefüggései a tevékenységi formákkal.

3. A táj átalakításának formái, azok históriája a Kárpát-medencében.

4. A tájak közötti kapcsolatok hagyományos formái.

5. Az erdő néprajza. A zsákmányolástól az erdőgazdálkodásig.

6. A vizek néprajza.

7. A település a tájban. A falu mint modell. A hagyományos gazdálkodás rendszere.

8. A Kárpát-medence lakóházai és a gazdálkodás építményei. Táji változatok.

9. A szántóföldi gazdálkodás rendje és jellege. Regionális típusok. A gazdasági év rendje.

10. Pásztorkodás és állattartás. A vegetáció és a pásztorvándorlások típusai.

11. A mezőgazdálkodás szerkezeti változásai a 19-20. században.

12. Eszközváltás, fajtaváltás, a paraszti gazdálkodás kistáji formációinak kialakulása.

13. A parasztok polgárosodásának gazdasági, társadalmi és kulturális vonatkozásai.

14. A szőlő- és borkultúra. Tokaj-Hegyalja mint termelési táj.

 

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

R.Várkonyi Ágnes: Pelikán a fiaival, 7-31. Budapest, 1992.

Orosz István: Magyarország mezőgazdasága a dualizmus első évtizedeiben. Katus László (szerk.): Magyarország története 1848-1890. L039-1118. Budapest, 1989.

Varga Gyula: A parasztság munkaeszközei. Szabó István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában (1848-1914), 267-348. Budapest, 1965.

Szabadfalvi József: A földművelés és az állattenyésztés kapcsolata Európában és Magyarországon. Az extenzív állattenyésztés Magyarországon, 121-143. Debrecen, 1970.

 

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 Domonkos Ottó: A kézművesség szerepe a falu anyagi kultúrájának alakításában. Domonkos Ottó (főszerk.): Magyar néprajz III. Kézművesség, 9-154. Budapest, 1991.

Földes László: A vándorló Erdély. Történeti-néprajzi vizsgálatok az Erdély-Havasalföld közötti transhumance-ról. Ethnographia XCIII.(1982) 353-389.

Gunda Béla: Megjegyzések a kultúra ökológiájához. Új Forrás 1986.5.szám 3-13. (Ugyanaz megtalálható a Cs.Varga István  szerkesztette: A kultúra ökológiája című kötetben, 143-162. Tatabánya, 1987. 

Leslie A.White: Az energia és a kultúra evolúciója. Paul Bohannan -   Mark Glazer (szerk.): Mérföldkövek a kulturális antropológiában, 461-486. Budapest, 1997.

Egyéb tudnivalók:

 

 

 

Neptun kód:

BTÉRT228

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Egyetemes és magyar hadtörténet  (1790-1945) – Csomópontok

Bona Gábor

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

BTÉRT

Az óra típusa

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

Az előadás a hadügy, a hadművészet és a hadseregek fejlődését követi nyomon a gazdaság és a társadalom fejlődésével összefüggésben az egyetemes és a magyar történelemből vett példák segítségével, a Nagy Francia Forradalom eredményeként létrejött francia hadseregtől a milliós tömeghadseregek kialakulásán át a II. világháború végéig. Ennek során megismerkedünk a napóleoni hadseregben kialakult új szervezeti formákkal és az ehhez igazodó katonai teóriákkal, továbbá ezek elterjedésével a kontinensen – köztük a Habsburg Birodalom hadseregében. Megvizsgáljuk, hogy a XIX. sz. második felének technikai fejlődésével, a gazdaság és a népesség növekedésével párhuzamosan hogyan alakultak át a hadseregek, s ehhez hogyan igazodott a harcászat és a hadászat teóriája. Bemutatjuk az I. világháború hadseregeit, valamint a konkrét hadműveleteken keresztül azt az ellentmondást, mely a hadsereg lehetőségei valamint az előzetes teoritikus elképzelések (harcászati és hadászati elvek) között feszült, külön kitérve a Monarchia viszonyaira. Számba vesszük a két világháború között lezajlott technikai fejlődés hatását a hadseregekre, valamint az ehhez igazodó katonai elméleteket. Végül elemezzük a II. világháború főbb hadműveleteit.

Jegy szerzésének feltételei:

aláírás (előadások látogatása)

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1.A napoleoni hadsereg létrejötte a Nagy Francia Forradalom eredményeként született haderő regularizációjával, a hadsereg átalakulása, a modern harcászati és hadászai elvek kialakulása.

2.A napoleoni hadügyi reformok általános elterjedése a kontinensen, a Habsburg Birodalom haderejének jellemzői.

3.A hadügy Napoleon idején kialakult sémáinak magyarországi megjelenése: az 1848-49-es szabadságharc hadserege.

4.Átmenet a milliós tömeghadseregek felé: az amerikai polgárháború és az 1866-os porosz-olasz-osztrák háború.

5. A hadügy fejlődése az 1. világháború kitöréséig. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadügye 1867-1914.

6.Az európai nagyhatalmak ellentéteinek kiéleződése, a Schlieffen-terv.

7.Az I. világháború első szakasza (1914-1916) – az állóháború kialakulása és eseményei a főbb hadszíntereken.

8. Az I. világháború eseményei 1916-1918, a háborút követő forradalmak.

9. A két világháború közötti időszak technikai fejlődése, ennek tükröződése a hadseregek alakulásában és a katonai elméletekben.

10.Szövetségi rendszerek és a II. világháború eseményei a Szovjetunió megtámadásáig.

11. A Fall Barbarossa és a Sztálingrádi vereség, fordulat a háború menetében.

12. A szövetségesek partraszállása, Németország leverése.

13. Amerikai és Japán küzdelme a Csendes-óceán térségében.

14. A hadsereg átalakulása és technikai fejlődése a II. világháború alatt, ill. után.

15. A II. világháborút követő fegyveres konfliktusok a hideg háború időszakában (kitekintés).

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Háborúk világtörténete. Corvin Kiadó, Bp., 1992.

Nagy Képes Millenniumi Hadtörténet, Rubicon, 2001.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Magyarország Hadtörténete két kötetben. Főszerk.: Liptai Ervin. I. köt. (szerk.: Borus József), Zrínyi K., Bp., 1984. 427-581.

Egyéb tudnivalók:

Mivel a téma speciális megközelítéséről van szó, melynek tananyag szintű feldolgozása még hiányzik,  az előadások látogatása feltétlenül ajánlott.

 

 

Neptun kód:

BTÉRT229

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

A magyar gazdaság története a kora újkorban, különös tekintettel a kereskedelemre

Bessenyei József

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 –

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

Az előadás megismerteti a hallgatókat a török kori Magyar Királyság gazdasági életével, azt megfelelő nemzetközi keretbe ágyazottan, a gazdaságföldrajzi, éghajlati, demográfiai viszonyok bemutatásával, a mezőgazdaság, az ipar a kereskedelem változásainak bemutatásán keresztül.

Jegy szerzésének feltételei:

Az aláírás feltétele egy zárthelyi dolgozat sikeres megírása az előadások és a kötelező irodalom alapján.

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1. Európa gazdasága a középkorban és a kora újkorban.

2. A magyar gazdaság története a középkorban.

3. Éghajlati és földrajzi változások a Kárpát-medencében a kora újkorban. Gazdaságföldrajzi keretek. Közlekedés, szállítás.

4. A népesedési viszonyok.

5. A mezőgazdaság szerkezete. A nagybirtok gazdálkodása. Jobbágygazdaság, a paraszti földhasználat.

6. A növénytermesztés

7. Az állattenyésztés

8. Az ipar. A bányászat.

9. A belkereskedelem.

10. A külkereskedelem, annak szerkezete.

11. Iparosok, kereskedők, nemesek a városokban.

12. Pénzforgalom és pénzértékviszonyok. Az adózás rendszere.

13. A Habsburg – és az Oszmán Birodalom hatása a gazdaságra.

14. Dolgozatírás.

15. Összefolalás.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Buza János

1996

A török kori Magyarország gazdaságtörténete. In: Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a XX. század közepéig. Szerk.:Honvári János. Budapest, 1996. 83 -172. [A további kiadások is megfelelnek]

 

R. Várkonyi Ágnes

1985

Gazdaság és társadalom a 17. század második felében. In: Magyarország története tíz kötetben. 3. k. 1526-1686. Főszerk.: Pach Zsigmond Pál. Budapest, 1273-1425.

 

Zimányi Vera

1985a

Gazdasági és társadalmi fejlődés Mohácstól a 16. század végéig. In: Magyarország története tíz kötetben. 3. k. 1526-1686. Főszerk.: Pach Zsigmond Pál. Budapest, 285-393.

 

Zimányi Vera

1985b

Gazdaság és társadalom a 17. század első felében. In: Magyarország története tíz kötetben. 3. k. 1526-1686. Főszerk.: Pach Zsigmond Pál. Budapest, 937-1043.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Bessenyei József

2002

A menekültek és a magyarországi városhálózat átalakulása a török hódítás kezdeti periódusában. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk.: Fodor Pál-Pálffy Géza-Tóth István György. Budapest, 75-87. [Klny. is.]

/Gazdaság- és Társadalomtörténeti Kötetek 2/

 

Csizmadia Andor

1941

A magyar városi jog. Kolozsvár.

 

Hegyi Klára

1976

Egy világbirodalom végvidékén. Budapest, 292.

/Magyar História/

 

Kenyeres István

2001

A végvárak uradalmainak igazgatása és gazdálkodása a XVI. században. In: Századok 2001/6. 135. évf. 1349-1412.

 

Kubinyi András

1973

Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig (1541-ig). In: Gerevich László - Kosáry Domokos (szerk)  Budapest története II. k. 7-335. Budapest. Különösen 207-231, 335-433.

 

Kubinyi András

2000

Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és az Alföld szélén. (Dél-Alföldi Évszázadok 14.) Szeged 2000, 197.

 

Kubinyi András

2001

A késő-középkori Magyarország történeti demográfiai problémái. In: A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének 2001. évi történeti demográfiai évkönyve, Budapest, 105-119.

 

Kubinyi András

2004

Városhálózat a késő középkori Kárpát-medencében. In: Történelmi Szemle XLVI (2004)1-2. 1-30.

 

Pach Zsigmond Pál

1968

A nemzetközi kereskedelmi útvonalak átrendeződésének kérdéséhez. In: Századok (102.) 5-6. sz. 863-891.

 

Pach Zsigmond Pál

1971

Magyarország nyugati gyapjúszövet behozatala a XV. és XVI. Század közepén.In: Történelmi Szemle (14.) 1-2. sz. 24-34.

 

Pach Zsigmond Pál

1985

Európa a 16-17. században. In: Magyarország története tíz kötetben. 3. k. 1526-1686. Főszerk.: Pach Zsigmond Pál. Budapest 1985. 35-100.

 

Paulinyi Oszkár

2005

Gazdag föld-szegény ország. Tanulmányok a magyarországi bányaművelés múltjából. Szerk.: Buza János – Draskóczy István. Budapest, 427.

/Gazdaság- és Társadalomtörténeti Kötetek 3/

 

Rácz Lajos

1999

Magyarország éghajlattörténete a 16. századtól napjainkig.

In: Magyar Tudomány, 1999/9

http://epa.oszk.hu/00700/00775/00009/1999_09_11.html

 

Ruzsás Lajos

1966

Városi fejlődés a Dunántúlon a 16-17. században.

MTA Dunántúli Tud. Int.

 

Szakály Ferenc

1995

Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. Budapest.

/Humanizmus és reformáció 23/

 

Zimányi Vera

1976

Magyarország az európai gazdaságban 1600-1650. Budapest.

/Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 80/

 

Zimányi Vera

1972

Velence szarvasmarhaimportja az 1624-1647-es években. In: Agrártörténeti Szemle 1972/3-4. 387-397.

Egyéb tudnivalók: