4.sz. adatlap

Neptun kód:

BTMKT301-01

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Bevezetés a történettudományba

Horváth Zita

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

Egyrészt meg kívánja ismertetni a hallgatókkal a történettudomány, a történészi munka módszertanának alapfogalmait (források, történelmi analízis, szintézis, forráskritika stb.), másrészt előadja a magyar történettudomány történetét a kezdetektől az 1950-es évekig, nemcsak az egyes történészi teljesítményekre fordítva figyelmet, hanem a tudomány intézményi kereteire, nemzetközi kapcsolataira is.

Jegy szerzésének feltételei:

Órán való részvétel ajánlott

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1-2. Módszertani bevezető (források, történelmi analízis, szintézis, forráskritika stb.)

3. Magyarország levéltárainak, fontosabb könyvtárainak bemutatása

4-6. A XVIII. századi történetírás főbb jellemzői, alakjai.

7-9. A XIX. századi történetírás a kiegyezésig.

10-12. A kiegyezés és az I. világháború közötti korszak történetírása.

13-15. Két világháború közötti történetírás.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Gunst Péter: A magyar történetírás története. Debrecen, 1995. 214. 1.

Dékány István: A történettudomány módszertana. Bp. 1925. 741.

Bartoniek Emma: A magyar történetírás története a XVI - XVII. században. Kézirat gyanánt. Bp. 1975.

Ujváry Gábor: Tudományszervezés - történetkutatás - forráskritika. Klebelsberg Kunó és a Bécsi Magyar Történeti Intézet. Győr, 1996.

Duby, Georges - Lardreau, Guy: Párbeszéd a történelemről. Bp. 1993.

Carr, E. H.: Mi a történelem? Bp. 1995.

Bloch, Marc: A történész mestersége. Bp. 1996.

Kosáry Domonkos: Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába. I -III.k. Bp. 1951.

Kosáry Domonkos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I.k. Bp. 1970.

A  Magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1772-ig. Bp. 1972.

Történeti bibliográfia. 1985-1993. Kiadja: MTA Történettudományi Intézet. Bp. 1987.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 

Egyéb tudnivalók:

 

 

 

Neptun kód:

BTMKT302

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Latin nyelv

Gyulai Éva

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A latin nyelv fél éves oktatása során a hallgatók nyelvkönyvek, illetve a HEFOP megrendelésére az ELTE Munkaközössége által készített digitális tananyag alapján sajátítják el a latin nyelv alapjait: alaktanát és mondattanának kezdeti ismereteit, a latinról magyarra való fordítás alapvető ismérveit. A stúdium elvégzése képessé teszi őket egyszerűbb latin nyelvű mondatok önálló értelmezésére. Megismerik a klasszikus és elektronikus szótárak használatát, a klasszikus és kései latinság fő jellemzőit, különbségeit.

Jegy szerzésének feltételei:

Órán való részvétel ajánlott

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

I-II. Konzultáció: szótári alakok, praesens imperfectum és perfectum, I-III. declinatio. I-II. Lectio.

III-IV. Konzultáció: praeteritum imperfectum és perfectum, futurum imperfectum, conjunctivus. IV-V. declinatio. III-IV. lectio.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Bartal Antal: Glossarium mediae et infimae latinitatis regni Hungariae. Bp., 1901. [Reprint: Bp., 1983.]

Finály Henrik: A latin nyelv szótára. Editio digitalis. Arcanum Adatbázis Kft. Bp., 2002.

Gesztelyi Tamás – N. Horváth Margit: Latin nyelvkönyv történelem szakos hallgatóknak. Bp., 1984.

Nagy Ferenc–Kováts Gyula–Péter Gyula: Latin nyelvtan a középiskolák számára. Bp., 1996.

P. Mayer Erika–Tegyey Imre: Gradus ad parnassum. Latin nyelvi feladat- és szöveggyűjtemény. Bp., 1995.

Latint oktató honlapok:

http://www.academicinfo.net/langlatin.html, http://groups.yahoo.com/group/ctnlatin

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Az antik Róma napjai (Tankönyvkiadó Bp., Szerk: Gulyás Istvánné); Györkösy Alajos: Latin–magyar szótár

 

 

Neptun kód:

BTMKT303-01

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Történeti földrajz

Horváth Zita

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A tárgy megismerteti a hallgatókkal a történeti földrajz fogalmát, kutatásának módszertanát, forrásait, illetve bevezetést nyújt Magyarország topográfiájába.

Jegy szerzésének feltételei:

Órán való részvétel ajánlott

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

A történeti földrajz fogalma

A történeti földrajz irányai és fontosabb eredményei

A történeti földrajz forrásai, bibliográfiája, irodalma

A térben való ábrázolás lehetőségei. A források adatainak térben való lokalizálása, azok értelmezése, hasznosítása

Történeti helyrajz, földrajzi névtárak, helységnévtárak

Magyarország régi leírásai (leíró statisztikák, országleírások — ismertetések)

Társadalom-, gazdaság-, művelődéstörténeti (művészeti, építészeti stb.) földrajz

A Kárpát-medence történeti földrajza (topográfiája)

Közigazgatás-történeti földrajz

Fejlődéstörténet, településföldrajz

A "régi" egyházi és oktatási stb. történeti földrajz

Összefoglalás

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Dékány István: A történettudomány módszertana. Bp. 1925.; Duby, Georges – Lardreau, Guy: Párbeszéd a történelemről. Bp. 1993.; Bloch, Marc: A történész mestersége. Bp. 1996.; Kosáry Domokos: Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába. I–III. k. Bp. 1951.; uő.: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. k. Bp. 1970.; Bak Borbála: Történeti földrajz. In: Bertényi Iván (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp. 1998. 77–98. p.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája. A honfoglalástól 1950–ig. Bp. 1997.; Kálniczky László: Magyarország régi földrajza. Segédlet a történeti földrajz oktatásához. Miskolc, 2000.; Braudel, Fernand: A Földközi–tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. 1. kötet, Bp. 1996.; Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza. Bp. 1990.; Kristó Gyula: Történeti földrajz. In: Kállay István (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp. 1986. 296–306. p.

Egyéb tudnivalók:

 

 

 

Neptun kód:

BTOOT307-01

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Ős- és Ókortörténet I.

Ringer Árpád – Kóthay Katalin

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

Összehasonlító szemlélettel tárgyalja az egyes kontinensek őstörténetét 2,5 millió évtől Kr. e. 8000-ig. Különös hangsúlyt fektet az emberé válás folyamatának megismertetésére, a vadász-gyűjtögető-halász gazdálkodású őstársadalmak fejlődésének bemutatására, a föld első benépesülésének ismertetésér, az egykori őskörnyezeti viszonyok hátterében.

Az előadássorozat a Nílus-völgy ókori történetének az állam kialakulásától Nagy Sándor hódításáig terjedő szakaszát tárgyalja, kiemelve az egyiptomi társadalmi és gazdasági szerveződés sajátosságait, valamint kitérve az egyiptomi történelem megértéséhez nélkülözhetetlen művészet- és vallástörténeti témákra.

Jegy szerzésének feltételei:

Órán való részvétel ajánlott

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

11. Az őstörténet fogalma, társtudományai, az időrend meghatározása.

2. Az éghajlat és a természeti környezet változásai a negyedkorban.

3. Az emberré válás, a Homo nemzetség fejlődése.

4. A korai és az alsó paleolitikum általános jellemzése (eszközkészítés, gazdálkodás, kultúra).

5. A középső paleolitikum általános jellemzése (eszközkészítés, gazdálkodás, kultúra).

6. A felső paleolitikum általános jellemzése (eszközkészítés, gazdálkodás, kultúra).

7. A jégkor utáni környezeti változások és hatásuk az embercsoportok életére (mezolitikum).

8. A termelőgazdálkodás kibontakozása (neolitizáció), állatok és növények háziasítása.

II.

1. Az írás kialakulása; ókori keleti írások és megfejtésük; írásbeliség az ókori keleti társadalmakban

2. Az állam kialakulása az ókori Keleten; a királyság ideológiája

3. Jog az ókori Keleten (a jog forrása, ’törvénygyűjtemények’, joggyakorlat)

4. Kulturális kapcsolatok, kereskedelem és diplomácia az ókori Keleten

5. Nomádok az ókori Keleten (nomád társadalmak, nomádok és letelepültek együttélése)

6. Az ókori Egyiptom története Nagy Sándorig

7. Az ókori Egyiptom kultúrája (vallás, művészet, tudomány)

8. Az ókori Mezopotámia története a perzsa hódításig

9. Az ókori Mezopotámia kultúrája

10. Szíria, Fönícia, Palesztina ókori története és kultúrája Nagy Sándorig

11. A zsidó nép és állam ókori története és kultúrája Nagy Sándorig

12. Anatólia ókori története és kultúrája: óasszír kereskedőtelepek, Hettita Ó- és Újbirodalom, újhettita államok, Phrygia, Lydia

13. Mitanni és Urartu története és kultúrája

14. Irán ókori története és kultúrája: Szúsza A kultúra, proto-elámi kultúra, Elám, Média, az Akhaimenida birodalom

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Bökönyi S. 1978: "Vadakat terelő juhász..." Magvető Kiadó, Budapest. /Gyorsuló idő/

Burenhult, G. (szerk.): Az első emberek. Az ember származása és őstörténete. Officina Nova, Budapest 1995. (Az ember képes története)

Burenhult, G. (szerk.): A kőkori világ. Vadászó-gyűjtögetők és korai földművelők. Officina Nova, Budapest 1995. (Az ember képes története)

Gáboriné Csánk V.: Az ősember Magyarországon. Gondolat, Budapest 1980.

Leakey, R.: Az emberiség eredete. Kulturtrade Kiadó, Budapest 1995. (Világ–Egyetem)

Leroi-Gourhan, A.: Az őstörténet kultuszai. Kozmosz Könyvek, Budapest 1985.

Molnár B.: A Föld és az élet fejlődése. Tankönyvkiadó, Budapest 1990.

Oates, D. – Oates, J.: A civilizáció hajnala. Helikon Kiadó, Budapest 1983. (A múlt születése)

Waechter, J.: Az ember őstörténete. Helikon Kiadó, Budapest 1988. (A múlt születése)

II.

Források

Ókori keleti történeti chrestomatia. Szerk. Harmatta János. Budapest 1964. (Azóta több kiadás, 2003-tól az Osiris Kiadónál.) Az alábbi források ismerete kötelező: II.1; II.2; II.5; II,6; II,7; II,8; II,9; II,11; II,14; II,16; II,17; II,18; II,19; II,20; II,21; II,22; II,23; II,25; II,26; II,28; III.A,1; III.A,4; III.A,8; III.A,10; III.B,1, III.B,2; III.B,3; III.C,1; III.C,2; III.C,4; III.D,1; III.D,2; III.E,3, III.E,4; III.E,5; III.E,7; III.E,8; III.E,9; III.E,12; III.F,5; III.G,3; III.G,4; III.G,7; III.G,18; III.G,28; III.G,31; III.H,1; III.H,5; III.H,8; IV,3; IV,4; IV,5; IV,7; V,1; V,2; VI,5; VI,6; VII,2; VII,5; VIII.A,2; VIII,A,4; VIII.A,5; VIII.A,6, VIII.A,8; VIII.A,10; IX,1; IX,2; IX,3; IX,4; X,1; X,3; X,4; X,6; X,7; X,8; X,10.

Ószövetség.

Hérodotosz: A görög-perzsa háború. Ford. Muraközi Gyula. Bp. 1989. (A keleti államokra és népekre vonatkozó részek.)

Szemelvények az ókori Kelet jogforrásaiból. Válogatás az ókori Irán, India és Kína jogemlékeiből. Szerk. Jany János. Piliscsaba 2003. (Studia Orientalia 2.)

Irodalom

Baines, J. – Málek, J.: Az ókori Egyiptom atlasza. Bp. 1992. (Azóta több kiadás.)

Bermant, Ch. – Weitzman, M.: Egy ismeretlen ókori civilizáció. Ebla. Bp. 1986.

Blunden, C. – Elvin, M.: A kínai világ atlasza. Bp. 1995.

Bright, J.: Izráel története. Bp. 1986.

Doblehofer, E.: Jelek és csodák. Letűnt írások és nyelvek megfejtése. Bp. 1962.

Dobrovits Aladár: Irodalom és vallás az ókori Egyiptomban. Bp. 1979. (Apollo könyvtár 7.)

Egyiptom. A fáraók világa. Vince kiadó 2001.

Fitzgerald, P.: Az ősi Kína. Bp. 1989. (A múlt születése)

Ghirsman, R.: Az ókori Irán. Médek, perzsák, párthusok. Bp. 1985.

Hermann, G.: Perzsa reneszánsz. Bp. 1987. (A múlt születése)

Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Bp. 1998. (A korábbi kiadások – 1979-ben és 1993-ban – “Ré fiai. Az ókori Egyiptom története és kultúrája” címmel jelentek meg.)

Klengel, Horst: Nomádok az ókori Elő-Ázsiában. Bp. 1985.

Klengel, Horst: Az ókori Szíria története és kultúrája. Bp. 1977.

Maxwell, J. Miller – Hayes, John H.: Az ókori Izrael és Júda története. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudomáyni Kar, Piliscsaba 2003. (Studia Orientalia 3.)

Neugebauer, Otto: Egzakt tudományok az ókorban. Bp. 1984.

Oates, D. – Oates, J.: A civilizáció hajnala. Bp. 1983. (A múlt születése)

Oppenheim, A. L.: Az ókori Mezopotámia. egy holt civilizáció portréja. Bp. 1982.

Postgate, N.: Az első birodalmak. Bp. 1985. (A múlt születése)

Rawson, Ph.: Az indiai civilizáció. Bp. 1983. (A múlt születése)

Roaf, M.: A mezopotámiai világ atlasza. Az ókori Mezopotámia, Anatólia, Irán, Palesztina és Szíria. Bp. 1999.

     Rogerson, J.: A bibliai világ atlasza. Bp. 1994.

Salát Gergely: Büntetőjog az ókori Kínában. Bp. 2003. (Sinológiai Műhely 3.)

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 

Egyéb tudnivalók:

 

 

 

Neptun kód:

BTOOT308-1

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Ős- és Ókortörténet II.

Nemes Zoltán - Szlávik Gábor

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

Az előadás során a hallgatók megismerkednek az ókori Hellas történetének főbb eseményeivel és trendjeivel a természetföldrajzi alapoktól és őstörténeti előzményektől kezdve a nagy bronzkori civilizációkon át a görög polis születéséig és annak egyes történeti alakváltozataiig. A kurzus fő vonalát képezi Spárta és Athén történeti szerepének vizsgálata az archaikus és klasszikus korban. Az előadás döntően gazdaság- és társadalomtörténeti indíttatású, e területeken kerül sor részletesebb elemzésre, e történeti kérdések feldolgozásában és elsajátításában kíván segítséget adni, hiszen a rendelkezésre álló korábbi szakirodalom elsősorban a politika történetére koncentrál.

Az előadássorozat keretében, római állam kialakulásával, ennek Kr.e. a 2. századig terjedő történetével, majd a polgárháborúk korával ismerkedhetnek meg a hallgatók.

Jegy szerzésének feltételei:

Órán való részvétel ajánlott

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

1. Itália népei; az etruszkok. Róma kialakulása, a királyság kora.

2. A patrícius-plebeius küzdelmek. Itália meghódítása.

3. A korai köztársaság államszerkezete, társadalmi és gazdasági viszonyai.

4. Róma és Karthágó küzdelmei a 3. században.

5. Róma és a hellenisztikus államok története Egyiptom provinciává szervezéséig.

6. A római gazdaság és társadalom a Kr.e. 2. században 133-ig.

7. A Gracchusok reformjai; a szicíliai rabszolgaháborúk.

8. A szövetséges háború; Marius és Sulla kora; a Spartacus-felkelés.

9. Pompeius keleti sikerei; Catilina összeesküvése.

10. Caesar és az I. triumvirátus; Caesar +monarchiája .

11. Polgárháborúk Caesar meggyilkolásától Actiumig.

12. Augustus principatusa.

13. A Claudiusok kora.

14. A Flaviusok kora.

15. A római kultúra a kései köztársaság idején ill. a császárság első évszázadában.

16. Az Antoninusok kora.

17. A 2. század gazdasági-társadalmi virágzása.

18. A Severusok kora.

19. A katonai anarchia időszaka.

20. A dominatus kora.

21. A birodalom kettészakadása, a Nyugat-római birodalom bukása.

II.

1.A minósi Kréta, és a mykénéi kor.
2. A polis kialakulása és jellemzése. Szövetségi rendszerek Hellasban.
3. A nagy görög gyarmatosítás és következményei.
4. A görög tyrannis.
5. Spárta.
6. Athén és Attika története a mykénéi kortól a Peisistratidákig.
7. A Peisistratidák és Kleisthenés reformjai.
8. A görög-perzsa háborúk.
9. Az athéni demokrácia fénykora, a pentékontaeteia.
10. A peloponnésosi háború előzményei és lefolyása.
11. A hellén polisvilág a Kr.e. 4. században.
12. A makedón állam története I. Alexandrostól II. Philippos haláláig.
13. III. Alexandros (Nagy Sándor) hódításai, birodalma és annak felbomlása.
14. A hellenisztikus kor. A Ptolemaida Egyiptom, a Seleukida- és Antigonida-birodalom.

Az Attalidák Pergamonja. Hellas a Kr. e. 3-1. században.
15. A görög vallás.

(Topográfiai minimum görög történelemből Abydos, Aigai, Aigina, Aitólia, Akarnania, Achaia, Akragas, Alexandreia, Amphipolis, Antiocheia, Apameia, Apollónia, Arginusai-szigetek, Argolis, Arkadia, Artemision-hegyfok, Athén, Athós, Boiótia, Bosporos, Byzantion, Chalkidiké, Chairóneia, Chalkis, Chersonésos, Chios, Dekeleia, Delphoi, Délion, Délos, Dimini, Dódóné, Dóris, Eleusis, Ephesos, Epidamnos, Epidauros, Eretria, Euboia, Eurótas, Eurymedón, Éión, Élis, Épeiros, Gaugaméla, Gla, Gortyn, Granikos, Gurnia, Gytheion, Halikarnassos, Halys, Helléspontos, Imbros, Iónia, Ipsos, Issos, Isthmos, Ithaké, Ithómé, Kalchédón, Kappadokia, Karia, Kilikia, Knidos, Knóssos, Kolophón, Korinthos, Korkyra, Koróneia, Kós, Krannon, Kréta, Krisa, Kunaxa, Kynoskephalai, Kypros, Kyréné, Kythéra, Kyzikos, Ladé, Lakedaimón, Lamia, Laureion, Leipsydrion, Leontinoi, Lesbos, Leuktra, Lémnos, Lokris, Lydia, Lykia, Magna Graecia, Magnésia, Makedónia, Mallia, Mantineia, Marathón, Massilia, Megara, Megara Hyblaia, Messéné, Methóné, Mélos, Milétos, Munykhia, Mykalé, Mykénai, Mytiléné, Naukratis, Naupaktos, Naxos, Nemea, Nisaia, Notion, Odéssos, Oinophyta, Olbia, Olympia, Olynthos, Orchomenos, Pamphylia, Pangaion, Pantikapaion, Paros, Patras, Peiraieus, Pella, Peloponnésos, Pergamon, Perinthos, Phaistos, Phaléron, Phanagoreia, Phasis, Philippi, Phókaia, Phókis, Phrygia, Phylé, Plataiai, Poseidónia, Poteidaia, Propontis, Prosópitis, Pydna, Pylos, Rapheia, Rhodos, Salamis (a sziget), Salamis (a polis), Samos, Samothraké, Saróni-öböl, Sesklo, Sépeia, Séstos, Sigeion, Sikyón, Sinopé, Skyros, Sparta, Sphaktéria, Strymón, Syrakusai, Tanagra, Taras, Taigetos, Tempé-völgy, Thasos, Thermopylai, Thessalia, Thessaloniké, Thébai, Théra, Thrakia, Tiryns, Tomoi, Trapezus, Trója, Tyros, Zanklé)

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

 

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

*Ferenczy Endre-Maróti Egon-Hahn István, Az ókori Róma (Egyetemi tankönyv). Bp. 1992. (A római történelem minden korszakához részletes bibliográfiát tartalmaz.)

Havas László, Itália őstörténete és Róma története a kezdetektől a köztársaság koráig (Kari jegyzet). Bp. 1986.

Maskin, N. A., Az ókori Róma története. Bp. 1951.

*Mócsy András-Fitz Jenő (Szerk.), Pannónia régészeti kézikönyve. Bp. 1990.

 

II.

Chadwick, J.: A lineáris B megfejtése. Bp. 1980.

Boardmann, J., –Griffin, J.,–Murray, O., Az ókori görögök és rómaiak története. Bp., 1996.

Bosworth, A.B., Nagy Sándor. A hódító és birodalma. Bp. 2002.

Farrar, C.: Az ókori görög államelmélet - Válasz a demokráciára. In: A demokrácia. Befejezetlen utazás Kr.e. 508-Kr.u. 1993. (Szerk. J. Dunn) Bp. 1995. pp. 37-72.

Finley, M.: Odüsszeusz világa, Bp. 1985.

Finley, M. I.: Politika az ókorban. Bp. 1995.

Hahn István: Egy militarizált társadalom anatómiája /Spárta/. História, 1984. 5-6. szám

Hahn István: Anyagi ösztönzés és anyagi érdekeltség az antik rabszolgatartásban. História, 1980. 2. szám

Hegyi Dolores: Médismos. Perzsabarát irányzat Görögorzságban i.e. 508-479. Bp. 1974.

Hegyi Dolores: Az iónok Kizsázsiában. Bp. 1981.

Hédervári Péter, A görög Pompeji. Egy vulkán régészete, Bp. 1972.

Hood, S.: A minószi Kréta. Bp. 1983.

Hornblower, S., A demokratikus intézmények létrehozása és fejlődése az ókori Görögországban. In: A demokrácia. Befejezetlen utazás Kr.e. 508-Kr.u. 1993. (Szerk. J. Dunn) Bp. 1995. pp. 13-36.

Johnston, A.: Az archaikus Görögország (A múlt születése). Bp. 1984.

Jones, A. H. M.: Az athéni demokrácia gazdasági alapja. In: Ókori egyetemes történet, Bp. 1958. 24-41.

Kerényi Károly, Görög mitológia. Bp. 1977.

Kertész István, Héraklész unokái. A makedónok története Nagy Sándorig. Bp., 1988.

Levi, P., A görög világ atlasza. Bp. 1994.

Ling, R.: A klasszikus görög világ (A múlt születése). Bp. 1986.

Németh György: A polisok világa. Bevezetés az archaikus és koraklasszikus kori görög társadalomtörténetbe. Bp., 1999.

Polányi Károly, Az archaikus társadalom és a gazdasági szemlélet. Bp. 1976. pp. 426-464.

Polányi Károly: Kereskedelem, piacok és pénz az ókori Görögországban. Bp. 1984.

Ritoók Zs.-Sarkady J.-Szilágyi J.Gy.: A görög kultúra aranykora. Bp. 1984.

Sarkady János: A demokrácia bölcsője. Bp. 1960.

Sarkady János: Gazdasági élet az ókori Görögországban. Bp. 1970.

Sarkady János: Athén és Attika a XII-VIII. században. In: Az antik társadalomtörténet problémái, Debrecen, 1982. 49-84.

Sarkady János: A pylosi földbirtokviszonyok kérdéséhez. In: Őstársadalom és ázsiai termelési mód, Bp. 1982. 144-188.

Sarkady János: Korai görög földközösségek. In: Közösség és közösségszervező erők az antikvitásban, Debrecen, 1991. 7-24.

Swiederkowna, A.: A hellenizmus kultúrája. Bp. 1981.

Szabó Árpád: Periklész kora. Bp. 1977.

Warren, P.: Az égei civilizáció (A múlt születése). Bp. 1989.

Egyéb tudnivalók:

 

 

 

Neptun kód:

BTMKT317-03

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Bibliográfiai gyakorlat

Gyulai Éva

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Szeminárium

Gyakorlati jegy

2

2

 –

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A speciális kollégiumon a hallgatók egyrészt megismerik a levéltári fondok, dokumentumok és anyagok jelzeteinek és hivatkozásainak rendszerét, a legfontosabb magyarországi levéltárak fondjegyzékei alapján. A kollégium során továbbá elsajátítják az alapvető könyvészeti hivatkozások ismereteit, a sorozatok, könyvek, folyóiratok hivatkozási és jegyzetelési szabályait, a modern tudományos hivatkozás ismérveit. A kurzus kitér az internetes források és weboldalak hivatkozási kérdéseire is.

Jegy szerzésének feltételei:

Óralátogatás, szemináriumi dolgozat beadása.

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

n. a.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Gyurgyák János: Szerzők és szerkesztők kézikönyve. OSIRIS KÉZIKÖNYVEK, Budapest, 2005

A Magyar Országos Levéltár honlapja: www.mol.gov.hu/

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 

Egyéb tudnivalók:

 

 

 

Neptun kód:

BTNET301-01

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Pszichológia

Nagy Ágnes

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2

2

 –

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A hallgatók megszerzik azokat a korszerű pszichológiai, elsősorban pedagógiai pszichológiai ismereteket, amelyek segítségével szakszerűbben tudják megtervezni és végrehajtani tanítási feladataikat.

Jegy szerzésének feltételei:

Kollokvium.

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

n. a.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Órán kerül kiosztásra.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 

Egyéb tudnivalók: