Neptun kód:	BTTDL301C01
Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Az európai történelem integratív szerkezeti elemei – Nyugat- és Közép-Európa 1789-1848 között…			Vári András
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
BTEGT232 vagy BTEGT233
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
előadás	Kollokvium	2	2	–
Az óra rövid tartalmi ismertetése:
Az óra a 19. századi politikatörténet alapismereteit adja. Megismerjük a napóleoni rendszert, annak háborúit és ezek hatását a többi európai terület államaira. Majd a szent szövetség rendszerével és a német egységmozgalom kezdeteivel foglalkozunk. Az 1830-as forradalmakat és a harmincas évek mozgalmait áttekintve az 1848-as forradalmakkal zárunk.
Az óra részletes ismertetése:
1. A forradalom fogalma, a francia társadalom és politika feszültségei, a forradalom menete 1791-ig 2. A jakobinus diktatúra, thermidor, a konzulátus. A francia hadsereg és államapparátus a forradalomban 3. Napóleon államcsínye, bel- és külpolitikája 1799-1804. A napoleoni kihívás hatása Angliára 4. A harmadik és negyedik koalíció, Ausztria és Poroszország veresége, ennek kihatásai a vesztes államokra. A Rajnai Szövetség. A társadalmi reformok mint az erőgyűjtés eszközei. Napóleon uralmának hanyatlása és vége az oroszországi hadjárattól a párizsi békéig 5. A bécsi kongresszus rendelkezései, a Szent Szövetség és a metternichi reakció rendszere 6. A restauráció Franciaországban, a német államokban és a metternichi rendszer osztrák belpolitikája. Az egyesületek és a sajtó, a közvélemény intézményének kialakulása. A karlsbadi határozatok 7. Az 1830-as párizsi forradalom, a júliusi monarchia. A belga függetlenség és a lengyel felkelés 8. A harmincas évek német nemzeti és liberális mozgalmai, a hambachi fesztivál. Az értelmiség szerepe. 9. Az olasz egység kérdése, az olasz forradalmi mozgalmak a harmincas években és 1848-ban 10. A bécsi, pesti és prágai forradalmi mozgalmak 1848 végéig 11. ZH 12. A poroszországi forradalmi mozgalmak, a schleswig-holsteini kérdés és a frankfurti birodalmi gyűlés 13. A reakció ellentámadása a Habsburg-Birodalomban és Németországban 1848 őszétől 1849 teléig. 14. Kollokvium
Követelmény:
Egy zárthelyi dolgozat a megadott irodalomból és forrásokból. A sikeres zh az aláírás föltétele. Az óra kollokviummal zárul, melynek formája írásbeli számonkérés.
Kötelező irodalom:
Urbán Aladár (szerk.): Új- és legújabbkori egyet. tört. szöveggyűjt. 1/1-2. köt. Tankönyvkiadó Bp. 1970, Diószegi István (szerk.): Egyetemes történet 1789-1914. 1-2. köt. Szöveggyűjt. Tankönyvkiadó Bp. 1995 Furet, Francois: A francia forradalom története 1770-1815. Osiris, Bp. 1996 Hahner P.: A nagy francia forradalom dokumentumai. Osiris Bp. 1999,. Price, Roger: Franciaország története. Bp. 1994 Urbán Aladár: Nagy-Britannia, in: Vadász Sándor (szerk.): 19. századi egyet. történet. Bp. 1998, 131-169. Winkler, H.A.: Németország története a modern korban, I-II. Bp. 2005 Zöllner, E.: Ausztria története Osiris Bp. 1998
Ajánlott irodalom:
Billinge, M.: A késő György-kori és kora viktoriánus Anglia társadalma. In: Világtörténet, 1989. Dantry, Jean: Az 1848-as francia forradalom és a köztársaság. Bp. 1981. Haraszti Éva: A chartista mozgalom. Bp. 1967. Hobsbawm, E.: A forradalmak kora. Bp. 1964. Im Hof, U.: A felvilágosodás Európája. Atlantisz Bp. 1995 Lefebvre, Georges: Napoleon. Bp. 1975. Ludassy Mária: A trón, az oltár és az emberi jogok. Bp. 1984. Marczali Henrik: A legújabb kor története 1825-1880, Bp. 1892 Mayer, Arno: Az alsó középosztály, mint történelmi probléma. In: Világtörténet, 1989. 3-4. sz. Rudé, George: Forradalmárok, zendülők. Bp. 1986. Soboul, Albert: A francia forradalom története, 1789-1799. Bp. 1974.

Neptun kód:		BTTDL302COM
Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Az európai eszmetörténet fordulópontjai			Gedő Éva
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
–
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
Szeminárium	Gyakorlati jegy	2	2	–
Az óra rövid tartalmi ismertetése:
A szemináriumokon tematikus áttekintést nyújtunk a az ún. hosszú tizenklencedik század politikai gondolkodásának legfontosabb irányzatairól, az egyes irányzatok közötti eltéréseket és találkozási pontokat néhány kiemelkedő vitán keresztül mutatjuk be. Így a francia forradalom kori liberalizmus és a konzervativizmus viszonyát Burke és Paine vitáján keresztül jellemezzük, a szocializmus és az anarchizmus kapcsolatát Marxnak Proudhonnal illetve Bakunyinnal lezajlott összecsapása jeleníti meg. A későbbi liberalizmus pozícióját pedig John Stuart Millnek Carlyle-lal, valamint Benthammal szemben megfogalmazott ellenvetésein keresztül érzékeltetjük. Az előadások során megkíséreljük egyidejűleg figyelembe venni a politikai gondolkodásnak a kortárs történelmi szituációba való beágyazottságát, valamint a politikai gondolkodás történetének tendenciáit is.
Jegy szerzésének feltételei:
Részvétel az órákon Házidolgozat készítése
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
n. a.
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
P. Manent: A liberális gondolat története, Tanulmány Kiadó, Pécs,1994 Scruton, Roger: A konzervativizmus jelentése, Novissima Kiadó, Budapest, 2002 Strauss, Leo – Cropsey, Joseph: A politikai filozófia története II. Európa Kiadó, Budapest, 1994
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
n. a.