Összehasonlító egyetemes történeti specializáció
Neptun kód: |
BTTON301C01 |
|||
Az óra
címe: |
A
tárgyjegyző oktató neve: |
|||
Az európai
történelem integratív szerkezeti elemei (A
reformáció kora) |
|
|||
Az óra
tanterv szerinti felhasználhatósága: |
||||
|
||||
Az óra
típusa: |
Beszám. kötelezettség |
Heti
óraszám: |
Kreditérték: |
Előfeltétel: |
Előadás |
Kollokvium |
2 |
2 |
– |
Az óra
rövid tartalmi ismertetése: |
||||
E két
féléves előadássorozat első félévében a hallgató megismerkedhet a reformáció
koraként ismert korszak főbb fejleményeivel.
Ezek többek között: a protestáns reformáció gyökerei, az egyház
problémái, a 16. századi Európa politikai helyzete, Luther tiltakozásai és
mozgalma, a radikális reformáció, Zwingli, a
kálvinizmus, valamint az anglikán politikai és egyházi reformok. Ezek mellet foglalkozunk még a katolikus
egyház válaszaihoz kötődő problémákkal, a katolicizmuson belüli
reformmozgalmakkal, a tridenti zsinattal és a jezsuiták színrelépésével. |
||||
Az óra
időpontja: |
||||
Szerda |
Neptun kód: |
BTTON301C02 |
|
|
|
Az óra
címe: |
A
tárgyjegyző oktató neve: |
|||
Az európai
történelem integratív szerkezeti elemei |
|
|||
Az óra
tanterv szerinti felhasználhatósága: |
||||
– |
||||
Az óra
típusa: |
Beszám. Kötelezettség |
Heti
óraszám: |
Kreditérték: |
Előfeltétel: |
Előadás |
Kollokvium |
2 |
2 |
– |
Az óra
rövid tartalmi ismertetése: |
||||
n. a. |
||||
Az óra
időpontja: |
||||
Hétfő |
Neptun kód: |
BTTON302COM
|
|
|
|
Az óra
címe: |
A
tárgyjegyző oktató neve: |
|||
Az európai
eszmetörténet fordulópontjai |
Gedő Éva |
|||
Az óra
tanterv szerinti felhasználhatósága: |
||||
– |
||||
Az óra
típusa: |
Beszám. kötelezettség |
Heti
óraszám: |
Kreditérték: |
Előfeltétel: |
Szeminárium |
Gyakorlati
jegy |
2 |
2 |
– |
Az óra
rövid tartalmi ismertetése: |
||||
A szemináriumokon tematikus áttekintést nyújtunk a az ún. hosszú tizenkilencedik század politikai
gondolkodásának legfontosabb irányzatairól, az egyes irányzatok közötti
eltéréseket és találkozási pontokat néhány kiemelkedő vitán keresztül
mutatjuk be. Így a francia forradalom kori liberalizmus és a konzervativizmus
viszonyát Burke és Paine
vitáján keresztül jellemezzük, a szocializmus és az anarchizmus kapcsolatát
Marxnak Proudhonnal illetve Bakunyinnal
lezajlott összecsapása jeleníti meg. A későbbi liberalizmus pozícióját pedig
John Stuart Millnek Carlyle-lal,
valamint Benthammal szemben megfogalmazott
ellenvetésein keresztül érzékeltetjük. Az előadások során megkíséreljük
egyidejűleg figyelembe venni a politikai gondolkodásnak a kortárs történelmi
szituációba való beágyazottságát, valamint a politikai gondolkodás
történetének tendenciáit
is. |
||||
Az óra
időpontja: |
||||
Szerda |