Neptun kód:

BTTON301C01

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Az európai történelem integratív szerkezeti elemei (A reformáció kora)

Schimert Péter

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

 Előadás

Kollokvium

2

2

 –

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

E két féléves előadássorozat első félévében a hallgató megismerkedhet a reformáció koraként ismert korszak főbb fejleményeivel.  Ezek többek között: a protestáns reformáció gyökerei, az egyház problémái, a 16. századi Európa politikai helyzete, Luther tiltakozásai és mozgalma, a radikális reformáció, Zwingli, a kálvinizmus, valamint az anglikán politikai és egyházi reformok.  Ezek mellet foglalkozunk még a katolikus egyház válaszaihoz kötődő problémákkal, a katolicizmuson belüli reformmozgalmakkal, a tridenti zsinattal és a jezsuiták színrelépésével.

Az óra részletes ismertetése:

n. a.

Követelmény:

Kollokvium az előadás és az ajánlott irodalom alapján.

Kötelező Irodalom:

Chadwick, Owen:  A reformáció.  Budapest, 1998, Osiris.

Szántó György Tibor:  Anglikán reformáció, angol forradalom.  Budapest, 2000, Európa Könyvkiadó.

McGrath, Alister E.:  Kálvin.  Budapest, 1996, Osiris.

Poór János (szerk.):  Kora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Budapest, 2000, Osiris.

Ajánlott irodalom:

Friedenthal, Richard.:  Luther élete és kora.  Budapest, 1973, Gondolat.

Szántó Konrád:  A katolikus egyház története.  2 köt.  Budapest, 1983, Ecclesia.

Gonda Imre – Niederhauser Emil:  A Habsburgok: egy európai jelenség. Budapest: Gondolat, 1978.

 

 

Neptun kód:

BTTON301C01

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Az európai történelem integratív szerkezeti elemei – Nyugat- és Közép-Európa 1789-1848 között…

Vári András

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 BTEGT232 vagy BTEGT233

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

Kollokvium

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

Az óra a 19. századi politikatörténet alapismereteit adja. Megismerjük a napóleoni rendszert, annak háborúit és ezek hatását a többi európai terület államaira. Majd a szent szövetség rendszerével és a német egységmozgalom kezdeteivel foglalkozunk. Az 1830-as forradalmakat és a harmincas évek mozgalmait áttekintve az 1848-as forradalmakkal zárunk.

Az óra részletes ismertetése:

1. A forradalom fogalma, a francia társadalom és politika feszültségei, a forradalom menete 1791-ig

2. A jakobinus diktatúra, thermidor, a konzulátus. A francia hadsereg és államapparátus a forradalomban

3. Napóleon államcsínye, bel- és külpolitikája 1799-1804. A napoleoni kihívás hatása Angliára

4. A harmadik és negyedik koalíció, Ausztria és Poroszország veresége, ennek kihatásai a vesztes államokra. A Rajnai Szövetség. A társadalmi reformok mint az erőgyűjtés eszközei. Napóleon uralmának hanyatlása és vége az oroszországi hadjárattól a párizsi békéig

5. A bécsi kongresszus rendelkezései, a Szent Szövetség és a metternichi reakció rendszere

6. A restauráció Franciaországban, a német államokban és a metternichi rendszer osztrák belpolitikája. Az egyesületek és a sajtó, a közvélemény intézményének kialakulása. A karlsbadi határozatok

7. Az 1830-as párizsi forradalom, a júliusi monarchia. A belga függetlenség és a lengyel felkelés

8. A harmincas évek német nemzeti és liberális mozgalmai, a hambachi fesztivál. Az értelmiség szerepe.

9. Az olasz egység kérdése, az olasz forradalmi mozgalmak a harmincas években és 1848-ban

10. A bécsi, pesti és prágai forradalmi mozgalmak 1848 végéig

11. ZH

12. A poroszországi forradalmi mozgalmak, a schleswig-holsteini kérdés és a frankfurti birodalmi gyűlés

13. A reakció ellentámadása a Habsburg-Birodalomban és Németországban 1848 őszétől 1849 teléig.

14. Kollokvium

Követelmény:

Egy zárthelyi dolgozat a megadott irodalomból és forrásokból. A sikeres zh az aláírás föltétele. Az óra kollokviummal zárul, melynek formája írásbeli számonkérés.

Kötelező irodalom:

Urbán Aladár (szerk.): Új- és legújabbkori egyet. tört. szöveggyűjt. 1/1-2. köt. Tankönyvkiadó Bp. 1970,
Diószegi István (szerk.): Egyetemes történet 1789-1914. 1-2. köt.  Szöveggyűjt. Tankönyvkiadó Bp. 1995
Furet, Francois: A francia forradalom története 1770-1815. Osiris, Bp. 1996

Hahner P.: A nagy francia forradalom dokumentumai. Osiris Bp. 1999,.

Price, Roger: Franciaország története. Bp. 1994

Urbán Aladár: Nagy-Britannia, in: Vadász Sándor (szerk.): 19. századi egyet. történet. Bp. 1998, 131-169.

Winkler, H.A.: Németország története a modern korban, I-II. Bp. 2005

Zöllner, E.: Ausztria története Osiris Bp. 1998

Ajánlott irodalom:

Billinge, M.: A késő György-kori és kora viktoriánus Anglia társadalma. In: Világtörténet, 1989.

Dantry, Jean: Az 1848-as francia forradalom és a köztársaság. Bp. 1981.

Haraszti Éva: A chartista mozgalom. Bp. 1967.

Hobsbawm, E.: A forradalmak kora. Bp. 1964.

Im Hof, U.: A felvilágosodás Európája. Atlantisz Bp. 1995

Lefebvre, Georges: Napoleon. Bp. 1975.

Ludassy Mária: A trón, az oltár és az emberi jogok. Bp. 1984.

Marczali Henrik: A legújabb kor története 1825-1880, Bp. 1892

Mayer, Arno: Az alsó középosztály, mint történelmi probléma. In: Világtörténet, 1989. 3-4. sz.

Rudé, George: Forradalmárok, zendülők. Bp. 1986.

Soboul, Albert: A francia forradalom története, 1789-1799. Bp. 1974.

 

 

 

Neptun kód:

BTTON302COM

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Az európai eszmetörténet fordulópontjai

Gedő Éva

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

–

Az óra típusa:

Beszám. kötelezettség

Heti óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

Szeminárium

Gyakorlati jegy

2

2

–

Az óra rövid tartalmi ismertetése:

A szemináriumokon tematikus áttekintést nyújtunk a az ún. hosszú tizenklencedik század politikai gondolkodásának legfontosabb irányzatairól, az egyes irányzatok közötti eltéréseket és találkozási pontokat néhány kiemelkedő vitán keresztül mutatjuk be. Így a francia forradalom kori liberalizmus és a konzervativizmus viszonyát Burke és Paine vitáján keresztül jellemezzük, a szocializmus és az anarchizmus kapcsolatát Marxnak Proudhonnal illetve Bakunyinnal lezajlott összecsapása jeleníti meg. A későbbi liberalizmus pozícióját pedig John Stuart Millnek Carlyle-lal, valamint Benthammal szemben megfogalmazott ellenvetésein keresztül érzékeltetjük. Az előadások során megkíséreljük egyidejűleg figyelembe venni a politikai gondolkodásnak a kortárs történelmi szituációba való beágyazottságát, valamint a politikai gondolkodás történetének tendenciáit  is.

Jegy szerzésének feltételei:

Részvétel az órákon

Házidolgozat készítése

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)

n. a.

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

P. Manent: A liberális gondolat története, Tanulmány Kiadó, Pécs,1994

Scruton, Roger: A konzervativizmus jelentése, Novissima Kiadó, Budapest, 2002

Strauss, Leo – Cropsey, Joseph: A politikai filozófia története II. Európa Kiadó, Budapest, 1994

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

n. a.