Jelenleg folyó kutatásaink
Társadalmi képzetek és mindennapok 1920-as évektől 1950-es évekig kamasznaplók tükrében /Jedlik Ányos Doktorjelölt Ösztöndíj, Kunt Gergely/
Rendkívül fontos lenne tudni, hogy milyen kép élt a fiatalok fejében a világról a huszadik század középső harmadában, valamint a különféle társadalmi képzetek (pl. előítéletek) a viselkedésükre, reakcióikra, az eseményekhez való viszonyukra miként hatottak. Azt gondolom, hogy a XX. század magyar történelemében ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása leginkább az 1920 és az 1960 közötti időszakot illetően sürgető. Hiszen a kortársak fejében élő társadalomképek által motivált viselkedés emberek százezreinek életébe került ‒ ellentétben más időszakokkal. Az ösztöndíj egy olyan könyv kéziratának a befejezéséhez járul hozzá, amely a hazai (mind a nemzetközi) szakirodalomban egy jelentős űrt tölt be. Hiszen egyetlen olyan könyv sincs, amely naplók összehasonlító elemzése kapcsán mutatná be a társadalmi képzeteket.
A kelet-közép-európai Homo sapiens viselkedése magyarországi felső paleolitikus leletek alapján /Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj, Lengyel György/
Az őskőkori kőeszközök sokat elárulnak a Homo sapiens viselkedéséről. Megmutatják az ember környezetismeretét, kapcsolatrendszerét, tervezési képességének fejlődését, tervei kivitelezésének módját, sikerét és problémamegoldását. Hazánk területén az utolsó jégkorszak alatt a Kárpát-medencétől északra és keletre élő embercsoportok gyakran megfordultak, s rövidebb-hosszabb ideik itt is éltek. Kőeszközeik itt maradtak, melyek tanulmányozásával kelet-közép-európai perspektívában vizsgálhatók a Homo sapiens viselkedésének evolúciós kérdései.
Településszerkezet,térhasználat és társadalom a bronzkorban (Észak-Alföldi Régió) /Szentágotai János tapasztalt kutatói ösztöndíj, P. Fischl Klára/
A kutatás az Észak-Alföld bronzkori településeinek azonos protokoll alapján történő roncsolásmentes vizsgálatával összehasonlító régészeti adatbázist hoz létre. Az interdiszciplináris kutatások (geodézia, geofizika, légifényképezés, talajfúrások, környezeti rekonstrukciós vizsgálatok, régészeti terepbejárás) és ezek térinformatikai módszerekkel történő kiértékelése lehetővé teszi a kora és középső bronzkori kulturális-, gazdasági- és társadalmi folyamatainak rekonstruálását. Ezen belül a települések és háztartások térhasználatára, a specializált terek elkülönítésére és a környezet illetve a megélhetési stratégiák vizsgálatára fektet különösen nagy hangsúlyt. Az új kutatási adatokon nyugvó következtetések összehasonlítása más régiók településszerkezeti és társadalomrekonstrukciós modelljeivel lehetővé teszi a ma használt általános modell helyett a valóságnak jobban megfelelő mozaikos kép kialakítását.
A dunai útvonal szerepe a 16. századi közép-európai gazdasági rendszerben, különös tekintettel a délnémet, az osztrák, a (cseh-)morva és a nyugat-magyarországi városok kapcsolati hálózatára /Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj,Tózsa-Rigó Attila/
A közép-európai gazdasági rendszer vizsgálatának kiemelt szerepe van abban, hogy általános képet alkossunk az újkori gazdasági folyamatokról. A dunai útvonal a közép-európai térség kereskedelmi ütőere volt, amely több térséget kapcsolt össze. Ennek a gazdasági nagyrégiónak eddig viszonylag kevés figyelmet szentelt a kutatás. A kutatási projekt hiánypótló elemzés, amely átfogó képet nyújt a közép-európai térség gazdasági kapcsolatrendszeréről. A vizsgálat földrajzi keretei: délnémet térség, a dunai útvonal osztrák városai, Bécs, morva és cseh városok, Szilézia, valamint a Magyar Királyság északnyugati térsége. Kiemelt helyet kapnak az alsó-magyarországi városok interregionális pozíciói. A kapcsolatrendszer vizsgálata a hálózat-elemzés eszközrendszerét ötvözi a személyorientált megközelítésmóddal. Mindez lehetőséget nyújt arra, hogy a közép-európai üzleti hálózat szereplőit elhelyezzük saját városuk közösségén belül.